Kedves Krisztina!

Nagyon sajnálom, hogy ennyire félre sikerült a telekvásárlás. Ha a délnyugati lejtés látványos (tehát egy enyhébb földmunkával nem lehet megszüntetni), akkor mindenképpen jó ötletnek találom, hogy eladjátok. Remélem sikerül és nem lesz nagyobb a veszteségetek.

Kedves Csilla!

Egy szűk völgybe – a hegyoldal közelsége miatt – valóban nehezebben jutnak be az energiák. Ha szélesebb völgyről van szó, akkor jobb a helyzet, de minél közelebb van a hegyoldal – pl. a telektől északra – annál kevesebb északi energia érkezik.

Én személy szerint nem szeretnék egy völgyben lakni, mert az energiák és a napsütés nehezen jut be, ugyanakkor télen a kémények füstje nehezen jut ki. Hegyvidéken jobb inkább a hegyoldalban házat, telket venni, persze odafigyelve arra, hogy a lejtés jó legyen.

Én arra lennék kíváncsi, hogy hogy működik a Vaszati szerint az energiaáramlás egy olyan kisebb völgyben, amit dombok vesznek körül? Hogy képzeljem ezt el?
Amikor jönnek a különböző energiák északról és keletről azok lelassulnak a dombok egyik felén, majd a másik oldalon begyorsulva haladnak tovább, aztán megint lelassulnak a völgy belsejénél? Ezt így lehet valahogy elképzelni? Mint a hullámvasúton? Vagy a völgybe nem is áramlanak be?
Egy ilyen helyen a Vaszati szerint érdemes lehet a völgy azon felén telket vásárolni, aminek a lejtése kedvező?

Válaszod előre is köszönöm,
Csilla

A talaj közelében valóban erősebb a hatásuk, de ez nem jelenti azt, hogy a 10. emeleten ne kellene rájuk odafigyelni.
Tény azonban, hogy egy felhőkarcolóban vagy egy családi házban élni egészen más élmény – az energiák áramlása szempontjából is.

Kedves Edit!

„Azok az energiák, amelyeknek be kell jutniuk a házba (organikus és szoláris energiák) a föld felszíne mentén áramlanak.”

A föld felszíne mentén pontosan mit jelent? Akkor ezek az energiák csak földszinti házaknál, lakásoknál érvényesülnek? Vagy akár egy 10 emeletes panel épület legfelső emeletén is?

Üdv: Zsolt

Kedves Zsolt!

Azok az energiák, amelyeknek be kell jutniuk a házba (organikus és szoláris energiák) a föld felszíne mentén áramlanak.

Marcus Schmieke ezt írja ezzel kapcsolatban:
„E két energiaáramlás minőségében és eredetében egyaránt különbözik egymástól. Az északról áramló energia a Föld organikus életéből ered és követi a mágneses erővonalakat. (…) A keletről nyugatra áramló energia tulajdnoságai egyeznek az elektromos mező tulajdonságaival, melyek a Föld saját tengelye körüli mozgásból és a Földnek a Nap körüli realtív mozgásából erednek. (…) Mindezen két energia tuladjonságaiknál fogva tökéletesen kiegészítik egymást, hogy megalkossák az élet egysgéges energiáját, mely az élet fennmaradásának feltétele.”

A lényeg tehát, hogy vízszintes energiaáramlásokról van szó és az egyes energiák nem szó szerint mágneses illetve napenergiák. Ezek az energiák bizonyos mértékig át tudnak hatolni a falon, de közben sokat veszítenek az erejükből. Ezért jó, ha valami olyan dolgon kell keresztülmenniük (pl. ablaküveg), amely nem olyan vastag, mint egy téglafal.

Kedves Edit!

Köszönöm szépen a választ.Elgondolkozva ezen, illetve a vaszati elveken felmerült bennem az energiák áramlásának és az akadályoknak a témája. Azt értem, hogy a napenergiát elnyelik a falak és emiatt nem tud bejutni egy lakásba. Bár azért ott is eszembe jutott az az elv, amit még általános iskolában tanítanak, hogy az energia nem vész el, csak átalakul. Ebben az esetben felmelegíti a falakat és hőenergiaként megy tovább. De nem is a napenergiával kapcsolatos a kérdésem, hanem a mágneses energiával. Én úgy tudom, hogy a föld mágneses terét a föld belsejében lévő mag hozza létre. Ha a mag által létrehozott mágneses mező át tud hatolni a több kilométer hosszú kőzetlemezeken, akkor miért gond neki egy 30-60 cm-es téglafal? Miért tud ott csak legyöngülve bejutni?

Üdv: Zsolt

Kedves Zsolt!

A kérdésed nagyon jó. Kezdjük először globálisan: az, hogy egy országot egy falut valamilyen irányból hegy határol, az általánosan hatással lehet arra a bizonyos területre. Tegyük fel, van egy falu, aminek az északkeleti oldalán magasodik egy nagy hegy, ami nem engedi bejutni a pozitív energiákat. Ez a kedvezőtlen tulajdonság hatással van az egész falura. Előfordulhat, hogy nincs békesség a falu lakói között, vagy ha visszatekintünk a falu történelmébe, azt látjuk, hogy a háborúk idején különösen sok volt itt a veszteség, többször lerombolták a falut, többen haltak meg, esetleg gyakrabban éri természeti csapás.

Egy városrészre is lehet ez jellemző: a hegy egyik oldalán (pl. amelyik keletre lejt) jobban élnek az emberek, mint a másik oldalán, ami tegyük fel délnyugatra lejt.

A konkrét kérdésed esetében leginkább azt kell megnézni, hogy a Sashegy mennyire van közel a telekhez, amin a társasház épült. Ha túlságosan közel van, az már abból is érezhető, hogy délelőtt később pillantjátok meg a Napot. Ebben az esetben lehet, hogy maga a telek jó irányba lejt (aminek önmagában örülhetünk), viszont ha a hegy nagyon közel van, akkor gátolhatja a pozitív energiák érkezését.

A falut, ahol én lakom szintén egy hegyvonulat határolja észak felől. A falu nagy része egy völgyben fekszik, ugyanakkor dimbes-dombos – ezt leginkább akkor érzem, amikor biciklivel indulok el valahova. 🙂 Több olyan utca is van, ami jó fele lejt, de olyanok is, amik nem. A mi házunk szerencsére a nagy hegyvonulattól messze esik (pont a falu másik végén), és egy olyan dombon áll, amely erőteljesen lejt kelet felé, és enyhén észak felé. Itt már nem érződik az északi hegyvonulat hatása, azok azonban, akik közelebb laknak, ezt jobban érezhetik.

A lejtésekkel kapcsolatban egyébként – erős lejtés esetén – az az ideális, ha kelet felé lejt (az északi lejtő valóban hideg lehet), gyengébb lejtés esetén azonban az északi lejtés is nagyon jó, mert energetikailag kedvező, viszont egy enyhe lejtésnél még nem érezhető az, hogy ettől túlságosan hideg lenne, vagy kevesebb napot kapna a telek.

Remélem, segítettem!

Nem teljesen értem ezt a telek lejtésének témakörét. Mondok egy konkrét példát. Sashegyen a terület északról dél felé lejt, ezenkívül keletre is. Ezen a területen van egy telekrész, amin 6 társasház épült. Ennek a teleknek a déli oldala sík, az északi oldala lejjebb van mint a déli, tehát dél felől észak felé lejt a telek. A keleti része is lejjebb esik a nyugatitól, tehát nyugatról kelet felé lejt. Ha a teljes területnek csak ezt a részt nézem (telek), akkor elvileg minden jó, de ha az egész területet nézem (Sashegy), akkor a telken lévő épületektől északra van néhány hegy. De kicsit továbbmenve az egész országot hegyek veszik körül, ami kapcsán teoretikusan felmerül bennem, hogy akkor az országba az északnyugati térségen kívül máshonnan nem is tud bejönni az észak energiája? Tudnál nekem segíteni ebben a pici dilemmámban?

Üdv: Zsolt