Kedves Erzsébet!

Köszönöm az újabb hozzászólásodat és örömmel tölt el, hogy meggyőződésből vagy ennek a stílusnak a követője.

Nem ígérem, hogy most rögtön, de egész biztosan visszatérünk még a témára. Javaslom – ha még nem tetted volna – kövesd a Vaszati Szövetség Facebook oldalát is, úgy érzem, ott fog hamarabb előjönni a téma. Ide kattintva találod az oldalt >>

Köszönöm szépen a választ! 🙂
Én úgy gondolom, hogy a filozófiai háttér nélkül valóban ridegnek hat, és valóban kellemetlen élmény lehet olyan környezetben élni annak, aki nem tud a háttérrel azonosulni.

Amint azt már említettem, az érdeklődésem először a filozófia iránt volt meg – advaita, buddhizmus – (ami azóta is töretlen), és ebből eredően kezdtem el kialakítani olyan környezetet. Anélkül csak majmolás volna, és tiszavirág életű. A lényeg az, hogy ez egy belülről kifelé ható átalakítás/alakulkás.

Én nagyon szívesen olvasnék még több cikket ilyen témában.
Lehet, ha a hátteret is ismertetnéd bizonyos mértékben (amit itt nyugaton is lehet alkalmazni olyanok esetében is, akik még nem nyitottak annyira), akkor többen nyitottabbak lennének rá.

Eddig nagyrészt idegen nyelvű írásokban olvastam a témában. Azért örültem meg, amikor megtaláltam ezt a cikket.

Kedves Gizella!

Osztozom a véleményeddel…

… és örülök, hogy tetszenek az írásaim…

Kedves Erzsébet!

Köszönöm a hozzászólást. Nagyon örülök neki, mert eddig Te vagy az első hozzászóló, aki a minimalista stílust kedveli.

Kifejezetten örülök neki, hogy nem divatból, hanem mély meggyőződésből választottad ezt a stílust, hiszen meg vagyok róla győződve, hogy egy minimalista környezethez fontos a filozófiai háttér.

Egy biztos: Nálad biztos mindig szép rend van, ami nagyon jó hatással van a lakás energiáira. Csupán két dolgot javaslok: legyenek a lakásban egészséges zöld növények, valamint az egyes égtájakon jelenjenek meg azok a színek, amiket a Vaszati javasol.

Továbbá nekem az alapot a filozófia adta, ugyanis sokéve foglalkozom keleti filozófiával. Ezt ültetve át a gyakorlatba is, kezdtem el ilyen minimalista környezetet kialakítani itthon. 🙂

Kedves Kornél!

Igen, nekem is az az érzésem, hogy az eredeti, Japánból származó, zen filozófiához kapcsolódó lakberendezési stílus – ami tényleg nyugodt és barátságos a sok-sok fa és bambusz használata miatt – Európában hideggé, rideggé és még az üresnél is üresebbé vált.

És ami a legfontosabb: a legtöbben divatból választják és nem azért, hogy könnyebben tudjanak meditálni. Ezért is írja az ingatlanmagazin.com cikke:

„A kötöttségek és az ezzel járó kényelmetlenség miatt számosan feladják 10-15 év után minimalista házukat és új, egészen más stílusú otthonba költöznek.”

A növények jótékony hatását pedig gyakran hangsúlyozzuk a Vaszatiban. (A 27 napos programban egy külön napot szánunk otthonunk növényeire.) Most azonban nagyon megörültem, amikor ezekről a kísérleti eredményekről olvastam.

Kedves Margit!

Az az igazság, hogy kifejezetten olyan képeket kerestem a cikkhez, ahol a tér berendezői enyhén szólva túlzásba estek a minimalizmus megvalósításában.

Én sem vagyok a minimalizmus híve, de ha valakinek tetszik ez a stílus, kellő intelligenciával, ízléssel és a Vaszati elveinek figyelembevételével létrehozhat olyan tereket, amik kellemes. Ehhez azonban szükség van színekre, a fa melegére és sok-sok növényre.

Kedves Zsófia!

Az érzésed nem csal: Az ingatlanmagazin.com-on olvastam az alábbiakat:

„A minimalista élet nagyon nagy fegyelmet követel. Már néhány szétdobált újság, kinnfelejtett használati tárgy, de akár egy csokor színes tavaszi virág is megzavarja a harmóniát. Nem tehetjük ki kedvenc tárgyainkat, fotóinkat, hiszen ezek már érzelmeket keltenek, ellentétesek a minimalizmus eszméjével. Ráadásul a bútorok megjelenése, a dizájn sokszor fontosabb a kényelemnél, a praktikumnál.

(…)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felnőtt emberek többsége sem képes hosszútávon minimalista környezetben élni. Előbb-utóbb minden otthonban fellazul a gondosan tervezett, szigorú rend. Akik csak divatból költöztek egy minimalista házba, hamar feladják a küzdelmet a „rendetlenség” ellen. A legtöbb ember egyszerűen szereti a színeket, a változatosságot, a tárgyakat maga körül. És nem utolsó sorban zavarja az üresség, igyekszik kitölteni a rendelkezésére álló teret.”

A teljes cikket ide kattintva találod >>