Mindig is szerettem a szobanövényeket. Hiányukat egyből észreveszem, még akkor is, ha a lakótér egyébként ízlésesen van berendezve. A természetet, az életet képviselik, nélkülük még a legszebb lakás is olyan kopár és élettelen, mint a sivatag.
Az egészséges szobanövények azonban nem csak a szemnek és a léleknek kedvesek, de kifejezetten jó hatással vannak a szoba levegőjére is azáltal, hogy oxigént termelnek és némelyikük még a levegőt is tisztítja. Biztosan emlékszel tanulmányaidból, hogy a növények a fotoszintézis során szén-dioxidból oxigént állítanak elő. A lakásban folyamatosan termelődik szén-dioxid, hiszen ki-be lélegzünk. A növényeink megörülnek ennek a szén-dioxidnak, és oxigént állítanak elő belőle, aminek viszont mi örülünk.
Gondoltad volna, hogy a növények fontosságára még a NASA is felfigyelt? Egy tanulmányt készítettek arról, hogy mely növények leginkább alkalmasak az űrhajó levegőjének tisztítására. Az általuk felsorolt növények amellett, hogy megkötik a szén-dioxidot, és oxigént termelnek, jelentős mennyiségű benzolt, formaldehidet, illetve triklóretilént tudnak kiszűrni a levegőből. Ezek mind-mind az egészségre káros vegyületek, amelyek egykönnyen jelen lehetnek a lakásunkban vagy a munkahelyünkön.
Következzen most a NASA által különösen ajánlott növények listája. (Forrás: Wikipédia)
- Borostyán (repkény) (Hedera helix)
- Zöldike (csokrosinda) Chlorophytum comosum)
- Hegyescsúcsú futóka, vagy Szobai futóka, Szcindapszusz (Epipremnum aureum)
- Vitorlavirág (Spathiphyllum ‘Mauna Loa’)
- Rákvirág (Aglaonema modestum)
- Bambusz- vagy gyompálma (Chamaedorea sefritzii)
- Anyósnyelv (Sansevieria trifasciata ‘Laurentii’)
- Kúszó filodendron (Philodendron oxycardium, szin. Philodendron cordatum)
- Filodendron (Philodendron bipinnatifidum, szin. Philodendron selloum)
- Elefántfül filodendron (Philodendron domesticum)
- Tarka sárkányfa (Dracaena marginata)
- Illatos sárkányfa (Dracaena fragans ‘Massangeana’)
- „Janet Craig” sávos sárkányfa (Dracaena deremensis ‘Janet Craig’)
- „Warneckii” sávos sárkányfa (Dracaena deremensis ‘Warneckii’)
- Csüngőágú vagy kislevelű fikusz (Ficus benjamina)
- Gerbera (Gerbera jamesonii)
- Krizantém vagy margitvirág (Chrysantheium morifolium)
- Közönséges szobafikusz (Ficus elastica)
Ha úgy találod, hogy kevés növény van a lakásodban – vagy egyáltalán nincsen – érdemes ezt a listát magaddal vinni a virágboltba vagy a kertészetbe és olyan növényt választani, amit még a NASA is ajánl. Természetesen választhatsz más növényeket is, de ezek közül mindenképpen legyen néhány az otthonodban!
A növények elhelyezésénél mindenképpen vedd figyelembe azok igényeit (párás vagy száraz levegőt kedvelnek, sok napsütést igényelnek, vagy inkább szűrt fényre vágynak, stb.), valamint a méretüket. A nagyobb növények kerüljenek lakásnak olyan területeire, aminek súlyosnak kell lennie, ahol megtalálható a föld elem (dél, dényugat, nyugat), míg a kisebb növényeket a lakás bármely pontján elhelyezheted.
Pár nappal ezelőtt írta a Facebookon valaki, hogy úgy hallotta, hálószobába nem lehet növényt tenni. Ha mindazt végiggondoljuk, amit a NASA állít a szobanövényekről, úgy gondolom, nem kérdés, hogy a hálószobában is nyugodtan lehetnek szobanövények.
Amire viszont figyelni kell, az a rendes gondozás, a növények rendszeres portalanítása, valamint a talajának az egészsége. Ha nem megfelelően locsoljuk a növényt, előfordulhat, hogy a talaján penész jelenik meg. Ilyen esetben azonnal el kell távolítani a penészes földet, a növényt pedig friss – jó minőségű – virágföldbe kell ültetni.
ui: Az, hogy szobanövények legyenek a lakásunkban olyannyira fontos, hogy a Vaszati 27 napos programjában egy egész napot szánunk rájuk.
Azért érdemes alapvető biológiai ismereteket tisztába tenni, mielőtt NASA közlemények alapján messzemenő következtetéseket vonunk le… Éjszaka ugyanis a növények gázcseréje megfordul: szén-dioxidot bocsátanak ki!
Ennek tekintetében szigorúan ellenjavallott ágy közelében vagy zárt hálószobában növényeket elhelyezni!
Persze ha nyitva az ablak, vagy nem sok/nagy a növény, akkor nem jelent nagy veszélyt – de ilyenkor is (mint általában) fontos a rendszeres szellőztetés.
Kedves Simon!
Örülök, hogy újra köztünk vagy. Egyet értek Veled, hogy nagyon fontos a rendszeres szellőztetés, és ha csak lehetséges, aludjunk nyitott ablaknál… (Kivéve ha valami nagyon forgalmas, poros, bűzös, zajos út mellett lakunk…)
A magam részéről világ életemben növények között éltem, aludtam, és soha nem éreztem oxigén hiányt, sőt!
Fontos azonban tisztelnünk mindenki nézetét, tehát, ha valaki fél, hogy a túl sok növény miatt oxigén hiány lép fel éjszaka a hálószobában, tegyen oda kevesebbet és ne közvetlenül az ágy mellé.
Kedves Edit!
A növények szén-dioxid kibocsátása az életszakaszuktól függ (csírázáskor a legélénkebb), illetve a rendelkezésre álló tér tágassága, nyitottsága is befolyásolja a szén-dioxid felgyülemlés mértékét (egy zárt, kis hálószobában például hamarabb gyülemlik fel, mint egy jó átjárhatóságú tágasabb házban, ahol nincsenek zárva az ajtók).
Továbbá a szén-dioxid nehezebb a levegőnél, így először a szoba alján gyűlik össze (aztán nő a szintje, ahogy nő a felgyűlt gáz mennyisége) – tehát minél közelebb alszunk a földhöz, annál inkább érdemes ügyelni az említett tényezőkre.
Ez nem „félelem” vagy egy „nézet”, hanem biológia… – jó, persze a tudomány is valahol egy nézet :), de azért nem csupán egy-két ember hóbortos elképzelése, hanem eléggé bizonyított tényeken alapuló elvrendszer.
Minden jót,
Simon
Azért én megmérném, hogy a hálószobámban lévő fikusz vagy én lehelek ki több széndioxidot éjszakánként! Ha ez a kettő egyáltalán összemérhető egymással, akkor harcolni fogok az esőerdők végleges kiirtásáért! Nevetséges félni a hálószobai növényektől. Az űrbe is viszem magammal a fikuszomat. Csak ott vajon honnan fogja tudni, hogy milyen napszak van? 🙂
Az esőerdők nem egy zárt szobában található, hanem a nyílt térben 🙂
Az űrhajón is lehel ki széndioxidot a növény – kivéve ha mesterségesen fénnyel táplálják vagy folyamatos napfény éri.
A napszakokkal kapcsolatban: Ha levisszük a növényt a pincébe, akkor ott nem fog oxigént kibocsátani, mert nem éri napfény, hiába dél van…
Annyit szeretnék hozzátenni ehhez az érdekes párbeszédhez, hogy a növények oxigénmérlege pozitív, tehát az oxigéntermelés mértéke meghaladja az oxigénfogyasztásét. Ha szellőztetünk, a nyitott ablakon is a növények által termelt oxigén fog bejutni.
Természetesen szükség van a megfelelő hullámhosszú fényre is, de nem gondolnám, hogy ez különösebb problémát jelentene egy lakásban.
Nálunk zöldike van temérdek mennyiségben, a hálószobámban is, nagyon szeretem őket.
Nagyon tetszett a cikk. Valamiért azt gondoltam, hogy az aloé is a listán lesz. Bár annak annyi jó tulajdonsága van, nem muszáj még a levegő tisztításához is hozzájárulnia. 🙂
Az aloének valóban nagyon sok jó tulajdonsága van, amiket elsősorban a bőr ápolására, gyógyítására ajánlott használni. A levegő tisztító hatásáról egyelőre nem hallottam, de oxigént biztosan termel, mivel zöld.
A lakásban csak akkor tartanám, ha szeretném, hogy legyen a közelemben egy „elsősegély-növény” arra az esetre, ha mondjuk elvágom vagy megégetem a kezemet főzés közben. (A szúrós levelei miatt nem igazán tetszik.)
Kedves Edit, megoldható a WordPressben, hogy az oldalsávban több hozzászólás látszódjon a jelenleginél? Nem szeretnék lemaradni a jó dolgokról.
Átalakítottam! 🙂
Most 15 hozzászólás látszik. (Ennyi a maximum.)
Köszi Szilvi az ötletet! 🙂
Szívesen! 🙂 és köszönöm én is 🙂