Legutóbb azzal az öt durvafizikai elemmel foglalkoztunk, melyből a védikus tudományok szerint az anyagi világ és a testünk felépül. (Egy videót is készítettünk erről, ha még nem láttad, ide kattintva meg tudod nézni. >>)

Az ayurvéda (védikus orvostudomány) szerint ha a testünket alkotó öt elem (föld, víz, tűz, levegő és éter) valamilyen zavart szenved, vagy kibillen az egyensúlyából, akkor megbetegszünk – nem csak testileg, de akár lelkileg is). Ha például túlságosan felerősödik bennünk a tűz (pitta), az emésztési problémát okozhat, ugyanakkor türelmetlenebbé, lobbanékonyabbá válhatunk.

A testünket alkotó elemek egyensúlyát azáltal tudjuk támogatni, hogy a lakásunkban is egyensúlyban tartjuk az elemeket, azaz lehetőleg ott helyezük el azokat, ahol jól érzik magukat. (Azért kerül pl. délkeletre a konyha, a legtüzesebb helyiség, mert délkelet a tűz területe.)

Az elemekkel kapcsolatban ezt kérdezte tőlem valaki:

Vajon a Vaszati miért hagyta ki az elemei közül a fát és a fémet? (Engem kicsit ’zavar’ az éter, mármint hogy ez viszont köztük van.)

Évekkel ezelőtt egy budapesti középiskolában tartottam előadást a Vaszatiról. Kicsit izgultam előtte, hogy vajon gimnazista gyerekeknek hogyan fogok beszélni a Vaszati szabályairól, elveiről, vajon mit fognak megérteni belőle. Az első közös kapcsolódási pont az volt, amikor az elemekről kezdtem beszélni nekik. Elmondták ugyanis, hogy természetismereti órán (talán így hívják) tanultak az anyagi világot alkotó elemekről, melyek a föld, tűz, víz és a levegő. Az éter ugyan nem volt a tananyagban, mégis örültem, hogy a nyugati tudományok ugyanazokkal az elemekkel dolgoznak, mint a védikus tudományok.

A fa és a fém a kínai orvoslásból és térrendezésből lehet ismerős. Náluk viszont hiányzik a levegő és az éter. Vaszati tanárom – Marcus Schmieke – egy hasonló kérdésre azt felelte, hogy azért nincs szükség a fémre és a fára, mint külön elemekre, mert egyik sem egy önálló, tiszta elem. A fém az nem más, mint föld és tűz, a fa pedig föld és víz. Egész röviden ez az oka annak, hogy a védikus tudományok nem foglalkoznak külön a fémmel és a fával.

A legtöbb védikus mantra az 'om' szótaggal kezdődik.

A legtöbb védikus mantra az ‘om’ szótaggal kezdődik.

És, hogy a nyugatival ellentétben miért van a védikus tudományokban olyan nagy jelentősége az éternek? (Nevezzük térnek is.) Azért, mert az éter az egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – információ hordozó közeg. Éter nélkül nem terjed a hang, ami nem csak azt jelenti, hogy nem tudunk kommunikálni. A legtöbb vallási hagyomány szerint ugyanis a hangvibráció a teremtés forrása. (“Kezdetben vala az ige.”) Gondolhatunk itt a világ teremtésére, de akár arra a teremtő erőre is, amivel mi magunk rendelkezünk, s amivel formáljuk a környezetünket, a világunkat.

Gyakran fel sem tudjuk fogni, micsoda ereje van a kimondott szónak. Szavainkkal felemelhetünk, de akár a földbe is tiporhatunk másokat. A különböző védikus hangvibrációkkal, mantrákkal pedig megtisztíthatjuk a környezetünket, a létezésünket s egy magasabb tudatszintre emelkedhetünk.

A hangok terjedéséhez azonban elengedhetetlen szükség van az éterre. Ezért szerepel az éter a többi elemmel egyenrangúan az öt elem között…

 

Manhertz Edit

Manhertz Edit