Sokszor hallhattál már arról, hogy az otthonunk minősége (formája, ablakok helyzete, alaprajzi elrendezése, berendezése, színei, stb.) hatással van az életünk alakulására. A lakásod rád gyakorolt hatását egész egyszerűen úgy is megértheted, hogy megfigyeled, milyen érzés otthon lenni közvetlenül (nagy)takarítás előtt és után.
Persze a Vaszati tudománya ennél kicsit összetettebb, de már ez az egyszerű megfigyelés is segít megérteni, hogy egyáltalán nem mindegy hol és hogyan élünk.
Az alábbi előadásban miután megismerkedünk a Vaszati fő összetevőivel, arra keressük a választ, hogy életünk egyes területeit hogyan befolyásolhatja otthonunk energiaminősége.
Az előadás során beszélünk a Vaszati eredetéről, arról, hogy kik érdeklődnek a Vaszati iránt, illetve kiknek ajánljuk Vaszati alkalmazását. Szó esik arról, hogy a Vaszati korrekciók nem csak akkor fontosak, amikor már valami komoly gond van az életünkben, hanem akkor (is), amikor rendben van az életünk. Ha megelőzésként használjuk a Vaszati adta lehetőségeket, akkor jó eséllyel rendben lesz az életünk. Ha pedig már vannak gondjaink, a Vaszati alkalmazása segít megoldani azokat.
Szó esik a Vaszati három lábáról, és sok érdekességet megtudhatunk a Vāstupuruṣa mandaláról, arról, hogy milyen hatások érik azt és ezek a hatások hogyan befolyásolják a mindennapjainkat.
Ha figyelmesen hallgatod az előadást, megtudod és megérted, hogy mi az a 3+1 dolog, ami szükséges ahhoz, hogy egy otthon harmonikus legyen:
1.) Vaszati
2.) Szépség, praktikusság (ezzel foglalkozik a lakberendezés)
3.) Ember (azok a személyek, akik a házban élnek)
+1.) Mennyire környezetbarát a ház (felhasznált anyagok, fűtés, stb.)
Az előadás során beszélünk a három fő életterület (pénzügyek, párkapcsolat, egészség) és a Vaszati kapcsolatáról.
Miközben az előadást nézed és hallgatod, gondolkodj el azon, hogy otthonodnak a most megismert Vaszati tulajdonságai vajon milyen hatással vannak már most az életedre és milyen (pozitív vagy negatív) hatással lehetnek a jövőben. Mi az, ami jó úgy, ahogy van és mi az, amin változtatnod kellene ahhoz, hogy minden szempontból – még lelki szempontból is – rendben legyen az életed?
Manhertz Edit
Kedves Edit!
Te mit tennél a helyemben? Választanál egy könnyűszerkezetes házat lakhelyül, amiben úgy tűnik számomra, hogy minden a helyén van Vaszati szempontból vagy inkább egy vályog-tégla házat, ahol vannak komoly elrendezési és égtáji gondok?
Előre is köszönöm a válaszod
Marianna
Kedves Marianna!
Fontos tényező az építőanyag is és a Vaszati is.
Egy biztos, még ha vályog is az a ház, akkor sem választanám, ha láthatóan súlyos Vaszati hibái vannak. Ha egy épületnek – legyen az fából, kőböl, téglából – már „laikusként” is látszanak a Vaszati hibái, akkor jobb futva menekülni. Ha a hibák kevésbé súlyosak, el lehet azon gondolkodni, hogy a meglévő hibákat hogyan lehetne megszüntetni. Van-e lehetőség máshova tenni a főbejáratot, ablakokat nyitni északon és keleten, felszabadítani a Brahmasztant, stb.
A jó elrendezésű könnyűszerkezetes házat is csak akkor venném meg a helyedben, ha előtte arra egy Vaszati tanácsadó rábólintott volna. Mert első ránézésre örülhetünk, hogy nyitott az északkelet és a kelet, de lehetséges, hogy van valami egyéb súlyos hiba, ami esetleg elkerüli a figyelmünket.
Érdemes megvizsgálni a könnyűszerkezetes ház szerkezetét is. A köznyelv a faházat is könnyűszerkezetesnek hívja, amit sokan kifelyezetten szeretnek. Van azonban olyan könnyűszerkezet is, ami esetleg rejthet egészségügyi kockázatot (szendvicspanel – ha nem szellőzik rendesen; fémvázas szerkezet, stb.) És hát egyszer a saját szememmel láttam egy hatalmas vihar után a szomszéd faluban egy könnyűszerkezetes ház maradványait. Nem volt szép látvány…
A kérdésedre tehát nehéz egyértelmű választ adni, de egy biztos: a súlyos Vaszati hiba – nálam – kizárja a vásárlásnak még a gondolatát is.
A vályog mostanában elég romatnikus építőanyagnak tűnik. Mivel laktam vályogházban, sőt építettem is vályogházat, le merem írni a magánvéleményemet vele kapcsolatban:
1. Csak akkor jöhet szóba, ha a háznak rendes alapja van. (Én sajnos alap nélküli vályogházban laktam, ráadásul olyan helyen, ahol magasan van a talajvíz.) Ez nem igazán szerencsés kombináció.
2. A vályog egy olyan építőanyag, ami speciális kezelést igényel. Nem „illik” belül diszperzites festékkel, vagy egyéb, műanyag festékkel festeni. A vályogot legjobb meszelni. Régen kívülről is meszelték, ma is illik inkább meszes habarccsal vakolni kívülről, hogy szellőzni tudjon és ne legyen a nedvesedés miatt gond.
3. Műanyag ajtó-ablak kizárva! Az én „ízlésem” szerint máshol is, de a vályoggal különösen nem fér össsze!
4. A régi vályogházak nyáron tényleg hűvösek. Emlékszem, gyerekkoromban amikor nyáron – a kinti játék után – bementünk a nagymamámék házába ebédelni vagy kicsit hűsölni, nagymamám rögtön ránk adott egy kardigánt, nehogy megfázzunk. Tényleg jó hűvös volt benn, amihez hozzájárult a vályog jó hőszigetelő képessége, de persze az is, hogy nem volt a házon sok ablak…
5.) Ha tehát a vályogház szakszerűen van megépítve és fenntartva, akkor kitűnő élettér lehet – feltéve, ha úgy-ahogy a Vaszati elveinek is megfelel…
A könnyűszerkezetes házaknál a faanyagot bevonják egy rakás mérgező anyaggal, hogy megvédje a fát a szútól, egértől, illetve lakkozni is kell az időjárás miatt (uv, eső). Ezek az anyagok és kipárolgásaik nem igazán vannak jó hatással az ember szervezetre, szerintem.
Kedves Zsolt!
Bár nem tudom, hogy pontosan mivel kezelik a faanyagot, szerintem is sok olyan vegyszer kerül rá, aminek nem kellene. Ha faházat építenék, egész biztos, hogy nagyon utánajárnék a fakezelő anyagoknak.
Ugyanez vonatkozik persze a hajópadlóra, parkettára, lambériára. Szerencsére vannak már olyan fakezelő anyagok, amik nem károsak az egészségre (olajok, viaszok), de a festékek, lakkok, stb. zöme kockázatos lehet.
Érdemes ennek is jól utánanézni.
Kedves Edit!
Köszönöm ezt az írásodat (is), mert igen tanulságosnak találom. Én -személy szerint – igen szeretem a vályogot, mert egy igen ősi építőanyag tipus. Sajnos most panelban lakom, és az épületet nem rég szigetelték, de nem kőzetgyapottal. Igaz, nem fűtöttünk sokat a télen, de valahogy nem igazán érzem jól magam benne. Amit zsolt írt azzal tökéletesen egyet értek. Amire igazán kiváncsi vagyok az a vaszati hiba egy vályog házban. Új építésűre gondolok, mert a régieknek már a tájolása is zűrös. A másik kérdésem, hogy a régi magyar építészet mennyire „rugaszkodik el” a vaszati törvényeitől?
Üdv. Ågnes (thoth)
Kedves Ágnes!
Ha egy házat a Vaszati szerint tervezünk meg, akkor természetesen fel lehet építeni vályogból is. A vályog, mint építőanyag és a Vaszati alkalmazása nem üti egymást. Ha minden – vályogra vonatkozó – kivitelezési szabályt betartunk az építkezés során, akkor nem lehet gond.
A másik kérdéseddel kapcsolatban az a kérdés, hogy mit nevezünk régi magyar építészetnek? Mert épültek „régen” parasztházak és kastélyok, villák is. A kastélyok, paloták nagy előnye, hogy nagyon odafigyeltek arra, hogy a homlokzatnak legyen egy szép ritumusa, szép szimmetriája, ami már önmagában pozitív. A nagy méretük folytán pedig minden égtáj felé nyitottak – tehát észak és kelet felé is – ami mindenképpen kedvező.
Persze ez önmagában még nem elég ahhoz, hogy Vaszati házról beszéljünk, de energetikailag kedvezőbb egy parasztháznál. (Lehetnek azért itt is mellényúlások: kedvezőtlen helyen levő bejárat, hegyvidéken nem megfelelő irányú lejtés, stb.)
Ha Európa építészettörténetét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a híres ókori építészre, Vitruviuszra nagy hatással volt a védikus építészet. Híres építészeti könyve (De Architectura – Tíz könyv az építészetről) az egyik régi Vasztu írással, a Manasarával párhuzamba vonható. Vitruviusz nagy hatással volt Leonardo Da Vincire, ő pedig nagy hatással volt a reneszánsz kori itáliai építészre, Andrea Palladiróra. Palladio nagy hatással volt az angliai György-kori (különösen a korai György-kori) építtészetre. És úgy általában az európai építészet hatással van a magyarra is. Persze itt tényleg az igényesebb, nagyobb lakóházakról, palotákról van szó.
Sokan, amikor azt hallják, hogy „régi magyar építészet”, szemük előtt a parasztházak jelennek meg, holott nem csak parasztházak épültek – bár kétség kívül abból volt a legtöbb. Többen próbáltak már párhuzamot vonni ezen épületek és a Vaszati között, én személy szerint nem sok hasonlóságot látok…
Kedves Edit!
Nagyon köszönöm a véleményedet. Én is úgy gondoltam, hogy a hatalmas Vaszati hibák súlyosabbak, de az általam látott könnyűszerkezetes ház fém és azt hiszem OSB lap szerű anyagból illetve közte szintetikus szigetelő anyagból vannak.
Sajnos 3 hete semmi mást sem nézek, csak lakásokat,sorházakat és házakat. Meg kell valljam, hogy még véletlenül sem találtam olyat, ami megfelelne a Vaszati alapelveinek – már amennyire én ismerem őket. Olyat már találtam,ahol ugyan déli a bejárat, de komoly Keleti nyitottsága is van, sőt a Brahmasztan is rendben van, de minimális É-i nyitottsága van és Ny-i nincs. Viszont a WC legalább nem Keleten van. Sajnos az Északi nyitottság legfeljebb csak üvegtéglával növelhető. Az is elfogadható a Vaszati elvei szerint? A sorházak többnyire É-D nyitottságúak, ritkán van egy 3. nyitott oldal, de az biztos, hogy valami egyéb súlyos Vaszati hiba is van benne. A lakásoknál szinte mindenhol a lakás közepén van egy főfal. Lassan ott tartok, hogy talán kellene venni egy jurtát és kiköltözni a prérire.
Kedves Marianna!
Bizony a szintetikus szigetelő anyag sem igazán szól a könnyűszerkezetes ház mellett…
Igen, ha van lehetőség arra, hogy az északot üvegtéglával megnyisd, az is nagyon sokat számít.
Nos, a jurtát annyira nem ajánlom, mert kerek. 🙂
Ha találsz valamit, javaslom, hogy mielőtt megvennéd, nézesd meg szaktanácsadóink egyikével!