A nyár egy részét Ausztriában töltöttük, és ellátogattunk a különleges szépségű Hallstattba, ami a Hallstätter tó partján fekszik és hemzseg a turistáktól. Ennek az egyik oka a festői fekvés, a másik (talán) az, hogy a Vaszati szempontjából is kedvező az elhelyezkedése, ugyanis a tó nyugati parjtán fekszik (azaz keletről van a víz), és a város nyugati része már egy szép nagy hegy, ami szintén kedvező. A városkától keletre levő kristálytiszta vítzükör felerősíti a kelet felől érkező pozitív energiákat, míg a nyugati oldalon levő hegy nem engedi, hogy azok túl gyorsan továbbáramoljanak.
Bár a városka gyönyörű és még Vaszati szempontból is kedvező a fekvése, mégsem laknék ott szivesen. Hogy miért? Bizony a helyszűke miatt.
Ha jobban megnézed ezt a képet láthatod, hogy a tó és a hegy között nagyon picike hely van, ráadásul a hegy nagyon meredek, éppen ezért annyira szűk a hely egy-egy ház között, hogy az embereknek alig van több magánszférájuk, mint ha egy panelházban laknának. Persze a gyönyörű környeztet valamelyest kárpótolja őket, mégsem igazán szerencsések az ennyire szűk helyek.
A tóparti házak még kapnak bőven az éltető energiákból, de van jónéhány olyan épület, amelynek hiába nyitott az északi és a keleti oldala, annyira közel van a szomszéd ház, hogy a pozitív energiák nem biztos, hogy be tudnak jutni.
Mint tudjuk, a pozitív életenergiák északról és keletről áramlanak kertünk, házunk vagy akár egy város felé. A keletről érkező energiák a szoláris életenergiák (jelen esetben ezek a tó felől érkeznek és a tiszta víz kellően fel is erősíti őket), az északról érkező energiák pedig az organikus életenergiák, amelyek jelen esetben itt-ott már akadályba ütköznek, a várost ugyanis észak felől egy hosszú alagúton keresztül lehet megközelíteni.
A városban sétálva felfigyeltem két szomszédos házra, amelyek ugyan nagyon közel épültek egymáshoz, de még volt közöttük annyi hely, hogy az egymással szomszédos falakra is kerüljenek ablakok. Itt készült az alábbi rövidke videó:
A videón nem beszéltem róla, de a helyzet az, hogy nem csak az ablakok néznek egymásra, de még a baloldali ház (északi) bejárata is ebből a szűk udvarból nyílik.Ha kicsit jobban megnézed a képet, nagyjából ott, ahol a bicikli van, még a bejárathoz tett esernyők is látszanak…
A ház bejárata tehát nagyjából északi, ami ugyan az északra vonatkoztatva egy kedvező funkció, viszont pozitív energia nem tud túl sok ezen az ajtón keresztül bejutni a lakásba, ugyanis a túlságosan közel levő szomszéd ház ezt megakadályozza.
Jogosan merülhet itt fel az a kérdés, hogy vajon mi az a minimális távolság két ház között, ahol már a pozitív energiák be tudnak jutni. A válasz egész egyszerűen az, hogy minél távolabb van a szemközti ház a mi házunktól (és az minél alacsonyabb), annál több pozitív energia jut be kelet, ill. észak felől. Magyarországon – új építésű családi házak esetében – a szomszéd háztól mért minimális távolság 6 méter. Ekkora távolságnál már valamennyi pozitív energia bejut, de a keletről jövő napfény nem igazán. Ezért (is) szerencsés a keleti utca, mert akkor garantáltan távolabb van a szemközti ház és több pozitív energia jut be – kivéve persze, ha az utca extrém módon szűk, vagy a szemközti ház nagyon magas.
Amikor a videót készítettük, arra gondoltam, hogy vicces lesz megosztani veled ezt a furcsa bejáratot. Fontos azonban, hogy megtanuljuk: önmagában az a tény, hogy van északon vagy keleten egy ablakunk, nem biztos, hogy biztosítja azt, hogy az organikus és a szoláris életenergiák be is jutnak a lakásunkban.
Lehet, hogy van északon egy ablakunk, de az egy sötét és büdös légaknára néz. Mennyi és milyen energia jön onnan?
Lehet, hogy van keleten egy ablakunk, de pont ott van előtte egy 15 méter magas tujasövény. (Sajnos még mindig nagy divatja van a tujasövény ültetésnek.) Mennyi energiát és mennyi napfényt enged át ez a tujasövény?
Ha szeretnéd, hogy otthonodba valóban bejussanak a pozitív energiák, akkor ne csak arra figyelj – különösen egy új ház vagy lakás vásárlásakor -, hogy az alaprajzon van-e ablak keleten és északon, hanem arra is, hogy a valóságban mi van a házadtól keletre és északra! Csakis így lehetséges a gyakorlatban alkalmazni a Vaszati elveit.
A cikk érdekes, csak egy kis (a témától független észrevétel): turista és nem túrista.
Köszi, javítottam!
Valami baj van a tujasövény ültetésével úgy általában, vagy csak ha É vagy K felől lezárják az energiát azzal van gond? A cikked azt sugallja, hogy ez divat hullám ami nem túlságosan jó szokás.
Kedves Kata!
Ha a sövény délen, délnyugaton, nyugaton van, az teljesen rendben van. (Még akkor is, ha tuja.)
Ugyanakkor – én személy szerint – ki nem állom a tujasövényt, mert fantáziátlan és unalmas, ráadásul nem egy tujasövényt láttam 1-2 nap alatt tönkremenni. (Van valami betegsége, amitől nagyon gyorsan elbarnulnak a levelei és rövidesen a növény is elpusztul.)
Egy időben (a rendszerváltás utáni nagy építkezések idején, de még mostanában is) az volt a szokás, hogy elkészült a ház, és mintha más növény nem is létezne, már ültették is a tujákat szépen sorba. És a kert szinte csak ennyiből állt: tuja és fű. (Ezt szokták a kertészek „fű-tuja kertnek” hívni.)
Itt az utcánkban talán mi vagyunk az egyetlen, akinek nincs tujasövénye (ill. van még egy család, akiknek még nincs, de ők szeretnének). Van, akinél szép, egészségesek a tuják, van, akinél minden évben kipusztul egy-egy, amit aztán újra kell ültetni, és persze van, akinél már bebarnult. Egy a közös bennük: mind nagyon unalmasak…
Hát, ennyit a tujáról…