Ugye te is ismered a szomorú statisztikát? Az újévi lelkesedésünkben kitűzött céljaink túlnyomó többsége nem valósul meg. Nem az újévi fogadalmakra gondolok, amik általában szintén nem valósulnak meg, hanem az igazi, komoly célokra. Sokan úgy gondolják, hogy ennek az az oka (és talán van is benne valami), hogy ilyenkor – mivel a Nap a déli pályáján jár, nincs igazán olyan asztrológiailag is kedvező időszak, ami támogatná az új dolgok elkezdését és megvalósítását szolgáló törekvéseinket. A nappalok rendkívül rövidek, hideg van és sötét, igazából téli álmot kellene aludni, nem pedig nagyratörő terveket alkotni. Ez egy vélemény. Marcus Schmieke, Vaszati tanárom is osztja ezt a véleményt, tehát jó eséllyel van benne valami.

Ennek ellenére az a „szokás”, hogy ilyenkor végig gondoljuk, talán még le is írjuk, hogy mik azok a dolgok, mik azok a célok, amiket szeretnénk a most következő naptári évben elérni. Talán a Szilvesztert megelőző héten volt arra is időnk, hogy számot vessünk az előző évvel, és megvizsgáljuk, vajon mi is hozzájárultunk a szomorú statisztikához, vagy épp ellenkezőleg, igenis sikerült megvalósítani a céljainkat, vagy legalábbis egy részét.

Semmiképpen sem szeretnélek lebeszélni arról, hogy leírd az idei céljaidat és foglalkozz velük! Sőt, továbbra is bíztatlak, hogy legyél Te is azon kevesek egyike, akik célokat tűznek ki! Hogy ez mennyire fontos, arról már sokat beszéltünk, sőt pár éve még videót is készítettünk:

 

Az, hogy a Vaszati alkalmazása segíti a céljaink elérését nem kérdés, mint ahogyan az sem, hogy ha az otthonunk energiaminősége nem támogatja a törekvéseinket, akkor bizony nehezebb dolgunk lesz. Az egyik idei célod tehát akár az is lehetne, hogy végre nem csak olvasol a Vaszatiról, hanem teszel is valamit az otthonodért. (Tisztelet a kivételnek! Tudom, hogy nagyon sokan tesznek az otthonukon keresztül is az életükért!)

Van azonban még valami, ami még a célok elérésénél is fontosabb. Kicsit közhelyesen hangzik (mert minden sikertréner ezt szajkózza), hogy ha el akarunk érni valamit, annak bizony meg kell fizetni az árát. És itt nem a pénzre kell gondolni. A karácsonyi szünetben sokat gondolkodtam ezen, de leginkább azon, hogy én milyen árat vagyok hajlandó megfizetni azért, hogy bármit is elérjek az életben, és hogy vajon van-e ennek az árnak felső határa. Még szép, hogy van, különben nem írnék róla!

Olvastam egy könyvet, amelynek az írója elmeséli élete nagy alkotásának a történetét. Egy ház felújításáról van szó, amihez nagyon rövid határidőt szabott és a határidőből nem volt hajlandó engedni. Ezért a makacsságért és rugalmatlanságért, kis híján túlságosan nagy árat fizetett. Az örökös stressz és rohanás ráment az egészségére, a párkapcsolatára és a pici gyerekével való kapcsolatára is, akire nagyon kevés ideje jutott… A ház időre elkészült, de az ár, amit ezért fizetni kellett nagyon magas volt.

Biztos vagyok benne, hogy a sikertrénerek most tapsolnának örömükben, és megveregetnék a vállát. Én azonban nem vagyok sikertréner, ezért megkérdezem: biztos, hogy megérte? Biztos, hogy nem lehetett volna azt a határidőt pár hónappal meghosszabbítani és kicsit jobban odafigyelni a családjára és az egészségére?

Egyáltalán: létezik olyan határidő, ami fontosabb lenne mint a szeretteink, vagy a saját egészségünk? Nem önző dolog mindent félredobva futni a siker után? Valóban ez a legfontosabb dolog az életben? Ismerek olyan embereket, akiknek még a karácsonyi családi együttlétnél vagy a kellemes adventi készülődésnél is fontosabbak a határidők, az értekezletek. Fontos embereknek tartják magukat és sikeresnek (talán azok is), de közben nem veszik észre, hogy másoknak szomorúságot okoznak, vagy megbántják őket. Persze tudom, hogy ez sok esetben egy kényszerhelyzet és nagyon nehéz tenni ellene, de nem minden esetben!

Éppen ezért nagyon fontos megtalálni az egészséges egyensúlyt az életünkben. Mert fontos az is, hogy legyenek kisebb-nagyobb sikereink, az is, hogy egészségesek legyünk – mind testileg, mind lelkileg, de az is, hogy rendben legyenek az emberi kapcsolataink. S ezzel meg is érkeztünk oda, amiről mostanában többször is szó esett, hogy találjuk meg az életünkben (és az otthonunkban) a harmóniát. (Erről itt olvashatsz bővebben >>) A harmónia a kulcs. Úgy hiszem, ebben az évben még jó párszor hallani fogod ezt a szót tőlem…

Azt kívánom az új évre, hogy találd meg az életedben a harmóniát, s hogy ezáltal te legyél a fény ebben a sötét, törtető, sikerorientált világban. Ez legyen a te személyes „sikered”. Egy olyan siker, aminek a környezeted is őszintén örülni tud.

 

Manhertz Edit

Manhertz Edit