A Vaszati egyik remekül működő korrekciós eszköze az, hogy az otthonunk egyes égtájaira és egyes helyiségekbe úgy választunk színeket, hogy azok harmóniában legyenek az adott égtájra jellemző színvilággal, illetve a szobafunkcióra jellemző színvilággal. Az utóbbi időben sokat gondolkodtam azon, hogy vajon miért van az, hogy valaki nagyon merészen (gyakran túl merészen) bánik a színekkel, más valaki pedig addig-addig nézegeti a szebbnél-szebb színeket, hogy végül marad a fehérnél, vagy a fára hasonlító barnánál – még akkor is, ha a bútor nem is fából van – és nem mer igazán színeket vinni az otthonába vagy akár a kertjébe.
Bevallom, én is megkérdeztem már néhányszor a féjremet hogy miért is lett minden nyílászárónk barnára pácolva, miért nem mertünk valami vidámabb színt választani. Persze tudom én, hogy miért: ez a szín 10-20-30 év múlva sem megy ki a divatból, ráadásul kellőképpen semleges ahhoz, hogy minden égtájon megfeleljen. Mert ugye elég furcsán nézne ki, ha északon zöldek lennének az ablakok, keleten sárgák, délen vörösek, nyugaton pedig sötétkékek… Persze biztos van olyan, aki még ezen sem akadna fenn!
Nyers tégla lábazat, barnára pácolt fa szerkezetek, vajszínű fal. Ezek a visszafogott, egyszerű színek és anyagok évtizedek múlva is megállják majd a helyüket, ezért döntöttünk mi is ilyen egyszerű színek mellett és ezért nem lett az erkélykorlát kék. (Pedig nagyon tetszene!) De hát ki az, aki évente át akarja festeni a házát vagy a nyílászárókat, csak azért mert most épp egy másik szín a kedvence?
Emlékszem, amikor felépült a házunk, a festő adott egy színkártyát, hogy válasszuk ki a szobák színét. Hetekig nézegettük, de csak a pasztell színeket. Végül – hosszas tanakodás után – kiválasztottunk 3-4- színt. Az egyik enyhén sárgás, a másik enyhén lilás, harmadik kicsit melegebb… De ha megnézzük a falakat, annyira halvány mind, hogy szinte fehér. Nem is nagyon lehet különbséget tenni. De vajon miért félünk ennyire a színektől? Miért olyan divatos most mindent fehérre festeni és a fehér falakhoz, szerkényekhez miért választanak sokan még fehér kanapét és fehér függönyöket is?
Egy ilyen kék színű ajtó és ablak Indiában teljesen természetes. Na de nálunk? (A mi falunkban egyébként hagyománya van a kékre festett nyílászáróknak, nagyon szépek is, de új házaknál nem alkalmazzák, csak a régi parasztházak felújításakor.)
A Vaszati egyáltalán nem tiltja, hogy az otthonunk színes legyen. Természetesen vannak előírások és javaslatok az egyes égtákra vonatkozóan (erről ide kattintva olvashatsz többet), de azt már olyan szigorúan nem határozza meg, hogy északon pont milyen legyen a zöld, vagy délkeleten milyen legyen a piros. Ha engem megkérdezel arról, hogy milyen színt válassz ide-vagy oda, azon túl, hogy elmondom, hogy a Vaszati mit ajánl, szinte biztos hozzáteszem, hogy csak óvatosan és inkább finom színeket válassz, mint vad színeket és ha erősebb színt választasz, az lehetőleg ne jelenjen meg nagy felületen, és falak legyenek inkább világosak, mert az tágítja a teret. De miért vagyok ilyen óvatos a színekkel?
Igen-igen, ez az írásom egy kicsit önismereti írás, de talán ha együtt gondolkodunk, az neked is segít közelebb kerülni a színekhez és megérteni azok természetét.
A fehér szín nagy divatját abban látom, hogy a fehér egy ragyogó, tiszta szín, tágítja a teret és tisztaságot sugároz. Ha a fehér árnyalata kicsit melegebb (hihetetlenül sok féle fehér létezik!), akkor ha besüt a nap, szinte ragyog az egész szoba. A fehér alapszíneket ráadásul könnyedén ki lehet egészíteni más színekkel, amelyek itt-ott megjelennek, például egy díszpárnán, vagy egy kisbútoron.
Egy világos színekkel berendezett szobába könnyedén be lehet csempészni azokat a színeket, amelyekre annak a szobának szüksége van a Vaszati szerint. Ez a díszpárna például remek választás délkeletre és délre, ahol jó, ha van valami tüzes szín.
Sok-sok évvel ezelőtt egy fiatalember lakásában jártam. Korábban a Feng Shui segítségével próbálta rendbetenni a lakását és az életét, de mivel az nem járt sikerrel, a Vaszati felé fordult a figyelme. A szobában volt egy beépített szekrény, ami valami rettenetes narancssárgra volt pingálva. Hihetetlenül ronda volt. Kiderült, hogy ő festette át a szekrényajtót, mivel azt mondták neki, hogy ott jó a narancssárga szín. Különböző lakásokban járva rondábbnál-rondább színeket láttam, főleg falra festve. Emkékszem, még a festőnk mondta, hogy azért örül annak, hogy ilyen sokféle színű festéket lehet kapni, mert az emberek kiválasztanak egy színt, ami talán a színpalettán kicsiben jól is mutat, de aztán pár év múlva, amikor még mindig azt a színt kell nézniük a falon, szinte megbolondulnak és alig várják, hogy átfessék a falat – akkor már többnyire valami szolidabb színre. A festő pedig örül, hiszen így garantáltan mindig lesz munkája.
Na ezért szoktam azt javasolni, hogy nagy felületre inkább valami egyszerű, visszafogott, világos színt válassz! Nem azért, hogy a festőnek ne legyen munkája, hanem azért, hogy Te évek múlva is jól érzed magad az otthonodban. Mert akárhogy is, a színek hatnak ránk, főleg az erőteljes színek. A piros például nem csak nevében tüzes szín, de hangulatában is, ami egy állandó, felfokozott, felpörgetett hangulatot termethet a lakásban és a lakók között is. Gyakoribb lehet a vita, gyakrabban fordulhat elő magas vérnyomás. A túl sok barna túlságosan lelassíthat és tunyává tehet, a sok szürke pedig – ami szintén divatos most – túlságosan komor hangulatot kelthet, ha nincs mellette valami üde szín vagy legalább egy ragyogó fehér.
Néha látok olyan bohém otthonokat, ahol minden színes, szinte nincs egy fehér felület sem. Első ránézésre „buli” lehet, hogy minden színes, talán még gondolhatjuk is, hogy milyen jó fejek és minden bátran bánnak a színekkel és a mintákkal, biztos ilyen színes az életük is. Nem vagyok azoban biztos benne, hogy sokáig bírná bárki is egy nagyon tarka, nagyon mintás lakásban, még akkor sem, ha a színek úgy lennének kiválasztva, hogy harmoniában legyenek a Vaszati elvárásaival. (Tehát keleten sok sárga lenne, délen sok vörös, északon sok zöld, és így tovább.)
Ezt a képet Dél-Indiában, Mahabalipuramban készítettem. Na ott aztán mernek bánni a színekkel! Meg fogsz azonban lepődni azon, amit most mondok: a ház falai belül még egy ilyen színes házban is többnyire fehérek! Miért? Mert a fehér hűsít és tiszta, és az elmét is hűsíti, nem izgatja fel, mint az erős színek. Ez a szín a lakáson belül használva folyamatosan izgatná, ingerelné az elménket, ami hosszútávon nem tenne jót.
Mi tehát a megoldás? Az élet színes. A természet is tele van színnel. A védikus írások azt mondják, hogy örök lakhelyünk, a lelki világ is színes. Használjunk tehát színeket, de mértékkel! Ahogy mondani szokták: a kevesebb több! Ez nagyon igaz a színekre is, főleg, az otthonunkban használt színekre. A nagyobb felületek legyenek inkább világosak, ugyanakkor ne féljünk attól, hogy elhelyezzünk a lakásban itt-ott néhány színes bútort, dísztrágyat vagy egyéb kiegészítőt! Ezeknek a színét mindenképpen úgy válasszuk meg, hogy összhangban legyenek a Vaszati elveivel, ugyanakkor legyenek szemet gyönyörködtetőek és érezzünk egy kis örömöt (vagy inkább nagy örömöt), amikor rájuk nézünk.
Kiváncsi lennék, hogy neked milyen kapcsolatod van a színekkel? Bátran használsz színeket a lakásodban? Vagy inkább fehér, esetleg fehér-barna párti vagy?
Manhertz Edit
Szeretem a színeket nagyon, de főként kiegészítőként vagyok bátrabb az erősebb, vidámabb színek használatában. Ugyanakkor nagyon szeretem a fehér színt is, a tisztaságot, világosságot, fényt jelenti számomra.
Kedves Edit!
Hasonlóan vagyok ezzel én is. Nagy felületen óvatosan bánok az erősebb színekkel, inkább maradok a világos, semleges színeknél. Ugyanakkor vágyom arra, hogy egy kicsit bátrabb legyek a színekkel és merjek erőteljesebb, de szép árnyalatú színeket is használni.
Az erős színeket nem nagyon szeretem. Talán minden szín megtalálható a lakásban.A falak inkább passztelnak mondható.Szeretem a zöld árnyalatokat ,barnát,de a pirost is szeretem.
Kedves Márti!
Köszönöm, hogy megosztottad velünk, milyen színeket szeretsz. A pasztell színekkel általában nem követünk el hibát…
Szeretem a szineket – máson. Van egy-két szines ruhadarabom, de hamarabb beugrom a farmeromba, fölé egy egy színű (főleg sótét vagy fekete) póló, s már húzok is el otthonról. Igaz, csak a boltig, piacig. Nyáron fehér rajtam minden, mert nyár van.
A falon? Krémszín, halvány sárga, mint a vaj; nagyon világos zöld, és sejtelmes orgona lila. A fúrdöbe halvány kék csempe a falon, a padlón egy közepes kékkel meg fehérrel, mintha sakktábla lenne.
A konyhában CSAK fehéret! Vagyis mésztartalmú festéket. A kamrában is!
A bútor meg legyen barna. ( A Varia-családot szeretem igazán, meg a Fáklyát. (1955-70!)
A padló lehet parketta, hajópadló, de pácolás nelkül lakkozva. A perzsa-mintás szőnyegeket szeretem.
A kárpitozott bútorok: bézs, mogyoró-csikkokkal, esetleg mély zöld, vagy bordó. A nyílászárók keretei fehérek, esetleg barnák, ha szép míves az ajtó kerete, de maga az ajtó csa rikító fehér lehet!
Ehhez képest…?
Panelban lakom; ronda szürke padlószönyeggel, nagy virágmintás tapéta a falon (legalább 20 éves!) A konyhát kivéve mindenütt PVC. Az is szürke. A konyhában 30*30-as fehér kerámia lap van, de az ablaka lichthófra néz, és sötét.
Annyit kellene a lakásra költeni, hogy abból már egy kertesházat is tudnánk venni. Persze pénzünk az nincs. Örülök, ha rezsit ki tudom fizetni.
Ennyit a szinekről, meg az álmokról.
Kedves Ágnes!
Ahogy olvastam a hozzászólásodat, elképzeltem a lakásodat. Aztán jött a hideg vizes zuhany, amikor leírtad, hogy ehhez képest mi a valóság…
Javaslom, hogy ugyanilyen részletesen, mint itt, írd le egy papírra, hogy milyen lakásban (házban) szeretnél élni, vagy mit szeretnél átalakítani a mostanin. Ezt a tervet tedd a szoba északkeleti részére – legjobb egy Sri yantra társaságában – és kezdj el terveket szövögetni a megvalósítására. A tapasztalatom az, hogy a Vaszati nagyon sokat segít a céljaink kitűzésében és főleg megvalósításában!
A célkitűzéssel kapcsolatban ide kattintva találsz hasznos írásokat. >>
Szia. Nagyon szeretem a színeket,sajnos viszont nem használjuk a színeket.Sőt elő ítélettel kezelik azt a ki színesen,öltözik vagy színes házban él.Ráadásul a törvények sem tekintenek pozitívan a színekre. (lásd helyi rendeletek)
Sajnos nemcsak színékterén,hanem a fejekben is egy erőszakos,szürke társadalomban él a legtöbb Polgártársunk.
Kedves Kumár!
Elgondolkodtató amig írsz, főleg az utolsó mondatod. Igen, az, hogy milyen színeket látunk magunk körül, milyen színekbe öltözünk, egészen biztos, hogy meghatározza a hangulatunkat. Nem véletlen, hogy a szürke, esős időben, ahogy az ég borult, úgy a hangulatunk is könnyen azzá válik. (Kivéve amikor már hosszú ideje nem esett és nagy kincs az eső.)
És tényleg sajnálatos, hogy van egyfajta előítélet az emberekben akkor, ha valaki színes ruhába öltözik (főleg, ha férfi az illető). És mivel félünk az előítéletektől és attól, hogy mások mit gondolnak, mi magunk sem merünk színesbe öltözni. És ez így egy ördögi körnek tűnik…
Kedves Edit! örömmel és csodálattal olvasom mindig az írásaidat. Nekem gyermekkorom óta a színvilág nagyon tetszik. Különösen a narancssárga szint szeretem. A konyhámba majdnem az összes háztartási gép, evőeszközök, különböző tárgyak mind-mind narancssárga színűek. Gyermekkoromban mindig letorkoltak, ha színes ruhákba jártam „csicsás” mondták. Igaz nem hallgattam rájuk. A mai napig is színes /nem hivalkodó/ ruhákat, felsőket szeretem. Különben az egész lakásomon látszik a színek szeretete. Mindenhol felbukkannak a szép, szemet gyönyörködtető színek. Képek, takarók, függönyök stb. mind, mind ízlésesen színesek. Szerintem a színek meghatározzák az ember hangulatát is. Amint a természetbe kilépünk, a Napfény, a zöld fű, a fák bármely időszakban csodálatos színben pompáznak.
Kedves Maca!
Köszönöm, hogy írtál és nagyon örülök, hogy szereted és mered is használni a színeket! Épp előtted hozzászóló Kumárral beszéltük meg, hogy sajnos tényleg sok ember furcsán néz azokra, akik mernek színesen öltözni, akik mernek színeket használni. Pedig a színek – főleg, ha tényleg szépek -, akkor felvidíthatnak bennünket. inpirálhatnak, ösztönözhetnek, ha kell, megnyugtathatnak. Minden színnek megvan a maga hatása és ha erre tudatosan figyelünk, akkor sokkal vidámabban és színesebben telhetnének a napjaink – szó szerint és átvitt értelemben is!
Hirtelen választok színeket, megérzés / hangulat szerint. Azonban a zöld mindig köztük van. Nem tudom miért, akár haragoszöld, akár türkiz, de a világos zöld is kedvencem. A narancsos színeket a zölddel együtt szeretem. Sminkelésnél is előny a zöld nálam. A krém-mogyorószín nem tartozik a kedvenceim közé. Pl. a korondi kerámiáknál használt kék szín is gyönyörű, ruhában is, mondjuk egy fehér szoknyához, vagy nadrághoz tunikának.
Kedves Julianna!
Érdekes, a zöld szín engem is nagyon vonz. Talán azért, mert nagyon szeretem az erdőt, a természetet és talán azért, mert a zöld kellemesen nyugtat…
Amikor a kiskutyám hozzám került, a hálószoba sötétszürke volt (véletlenül sötétebb árnyalatú festéket sikerült venni). Az egész lakást boldogan felfedezte és bejárta, de a hálóban mindig óvatos volt, az első néhány napban el se mert menni az ablakig, a szoba közepénél nem ment tovább.
Az egyik hasonló cikked hatására átfestettem tejeskávé színre és azonnal megváltozott a kutya viselkedése, most már az a kedvenc szobája, előtte pedig csak akkor ment be ha én bent voltam és utánam jött, de mindig közel maradt az ajtóhoz.
És nem mellesleg nekem is sokkal jobb a hangulatom azóta. Köszönöm szépen!
Kedves Kriszti!
Köszönöm, hogy ezt megosztottad velünk!
Azt mondják, hogy a kutya a pozitív energiájú helyeket keresi a lakásban és a kertben is, tehát általában az a hely, ahol a kutya jól érzi magát, az jó energiájú. A macskával pedig pont fordítva van, ők a negatív energiájú helyre mennek és egyesek szerint pozitívvá változtatják azt… Lehet, hogy ez csak babona, de mindenképpen érdemes figyelni az állatok viselkedését, mert ők ösztönből cselekszenek, nem gondolkodnak, nem spekulálnak, sokkal inkább tudják követni az érzéseiket, mint mi…