Szerencsére ez a nyár messze nem volt olyan aszályos mint a tavalyi, mégis egyre többen tartjuk fontosnak, hogy összegyűjtsük az esővizet és azzal locsoljunk. Micsoda pazarlás csak úgy kiengedni az utcára! Felvetődhet azonban egy fontos és összetett kérdés:

Hol legyen az esővízgyűjtő tartály, ahol praktikus, ugyanakkor nem zavarja össze a kertünk energiáit?

Tudnunk kell, hogy a tiszta víznek információ tároló és hordozó képessége van és fontos tulajdonsága az is, hogy fel tudja erősíteni egy adott tér energiapotenciálját. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a tiszta vízfelület, mint például egy kerti tó csakis olyan égtájra kerüljön, amelynek az energiapotenciálja pozitív. Ha az esővíztárolás módja az, hogy egy kerti tóban vagy medencében gyűjtjük össze, majd szükség esetén onnan locsolunk, akkor ez a tó a telek északi, északkeleti vagy keleti részén van a legjobb helyen. Itt pozitív az energiapotenciál, amit jó erősíteni. Kerülhet még északnyugatra is, ahol a vizek ura, a Hold uralkodik.

Nagyobb tavak gyakran szolgálnak esővíz vagy éppen tűzivíz tárolóként. Fontos azonban, hogy még az ilyen tavak is kedvező égtájra kerüljenek!

Igen ám, de mi van akkor, ha az ereszcsatorna teljesen máshol van és nem tudjuk ezeken az égtájakon gyűjteni a vizet? Mondjunk le az esővízgyűjtésről?

Vaszati tanárom, Marcus Schmieke mesélte, hogy az ő egyik kiemelkedő tanára, az észak-indiai asztrológus, Shati Sharma egy szomorú családi esemény után fordult a Védikus Építészet tudománya felé és lett belőle híres Vasztu építész és tanár. Tudnod kell, hogy Indiában (amit lehet, hogy hamarosan régi nevén Bharatként fognak emlegetni) a mai napig szokás, hogy a házak lapos tetején elhelyeznek egy víztartályt, ami biztosítja a ház vízszükségletét.

A Sharma család házának a tetején is volt egy ilyen víztartály. Shati Sharma sajnos túl korán elvesztette a fiát, és ennek a tragikus eseménynek nem látott semmi előjelét egyikőjük horoszkópjában sem. Egy Vasztuval foglalkozó barátja viszont mondta neki, hogy az lehetett a probléma, hogy a házuk keleti részén volt a víztartály, ami kedvezőtlen hatással volt a fiúra.

Micsoda? Az előbb még arról volt szó, hogy keleten jó helyen van a víz! Hogy okozhatott akkor ilyen tragikus eseményt a ház lapostetejének keleti részén levő víztartály?

Bevallom, ezen én is sokat gondolkodtam és arra a következtetésre jutottam, hogy egy zárt tartály, tároljunk benne bármit, még akár esővizet is, bizony súlynak számít! Ennek az indiai háznak pedig a keleti részén (ahonnan a férfi energiák érkeznek) volt ez a súly! A súlyos dolgokról tudjuk, hogy gyengítik az adott tér energiapotenciálját, tehát jelen esetben a keleti terület pozitív energiapotenciálja gyengült.

Fontos! Nem mondom, hogy emiatt halt meg a fiú! De ez volt a háznak az egyik olyan negatív tulajdonsága, amely utalt arra, hogy esetleg baj lehet a fiúval.

Hol legyen akkor az esővízgyűjtő tartály?

Az esővíz gyűjtés két fő típusát különböztetném meg: föld alatti és föld feletti vízgyűjtő.

A föld alatti vízgyűjtő tartály lehet egy föld alatti ciszterna, egy nagy tartály, ami be van süllyesztve a földbe, és nem látszik ki belőle semmi, maximum a fedele. Szintén ebbe a kategóriába sorolom a kertitavakat, nyitott víztárolókat és ide tartozik egy ásott vagy fúrt kút is. Ez a fajta esővízgyűjtő lehet a korábban felsorolt égtájakon: északon, északkeleten, keleten és északnyugaton.

Nálunk mindössze ennyi látszik a ciszternából.

Ha azonban az esővízgyűjtőnk egy föld feletti hordó vagy egyéb zárt tartály, akkor már figyelembe kell vennünk azt, hogy hiába van ebben a tartályban víz, ez egy súlyos tárolóedény ami az adott területre súlyként nehezedik.

Egy ilyen tartály már kerülhet nyugatra vagy akár délre is. Nyugaton azon túl, hogy kedvező a súlyos dolgok jelenléte, jelen van mint elem a víz is (emiatt kedvező nyugaton a fürdőszoba és a vécé is), tehát ide nyugodtan tehetünk föld feletti víztartályt. A déli területre is mehet, ott is rendben van a súly és ott is rendben van a fürdő-vécé (azaz a víz is), mivel a Hold és a déli terület uralkodó bolygója, a Mars, jó viszonyban vannak.

Tehetsz még vizes hordót északnyugatra is, de a délnyugatot – biztos ami biztos –, inkább kerüld, annak ellenére, hogy ott a legjobb a súlyos dolgok jelenléte. Mégis csak víz van abban a tartályban!

Az erdőnkben megbújó egyik hordó a kert nyugati részére esik.

[Mivel a kert közepén, a Brahmasztánban sem a víz, sem a súly nem megengedett, ott ne legyen se föld alatti, se föld feletti víztartály, se kerti tó, se kút. Ez nagyon fontos!

Ha pedig úgy alakul, hogy csak olyan égtájon tudod elhelyezni a vizes hordót, ahol egyébként nincs jó helyen a súly (észak, északkelet, kelet), akkor próbálj oda egy kisebb hordót tenni, vagy ami még jobb, egy föld alatti tartályt, hogy minél kevésbé legyen ez az égtáj lesúlyozva. Itt esetleg jó megoldás lehet az is, hogy egy kis tavat alakítasz ki és közvetlenül azt táplálja az esővíz és szükség esetén onnan locsolsz.

Biztos vagyok benne, hogy minden kertben meg lehet találni a legjobb módját a víztárolásnak, úgy, hogy praktikus legyen, de ugyanakkor ne sértsük meg a Vaszati elveit sem.

Nálunk például a kert északi részén van egy földbe süllyesztett tartály, ahová a háztető 2/3 részéről folyik be a víz. Innen búvárszivattyú hozza fel a vizet, amit aztán egy kerti vízcsapból tudunk vagy kannákba tölteni, vagy locsoló tömlőn keresztül kilocsolni.

Ezen a kerti csapon keresztül jutunk a ciszternában tárolt esővízhez.

A tartály közelében, szintén az északi oldalon vagy egy kerti tavunk (ez az, amin pár éve korcsolyáztam is), szükség esetén innen is tudunk kannával locsolni.

Ezen kívül a kert nyugati részén van egy kis kerti ház, amelynek mindkét oldalán van egy-egy lefedett hordó elhelyezve, amelyek összegyűjtik a vizet. Ez a két hordó tehát a kert nyugati részén van. Az egyik a ház északnyugati, a másik a délnyugati sarkán. Ez utóbbi kicsit kompromisszumos, de mivel ez csak egy kerti ház és a telekhez képest jó helyen van, ezért nem vészes.

A tavunk – ami még mindig nincs teljesen készen – elsősorban dísztó, de előfordult már, hogy innen mertünk ki néhány kanna vizet a locsoláshoz. (Vigyázni kell, mert tele van vízicsigával és nyár elején ebihallal is.)

Egy égtájról nem beszéltem még, ez a délkelet. A délkelet a tűz területe, ahol nem igazán van helye a víznek, főleg nem egy kerti tónak. Ahogy fürdőszobát sem szívesen teszünk délkeletre, még a föld feletti, zárt hordóban tárolt víz is necces itt egy kicsit. Ez tehát egy olyan égtáj, ahová csak akkor tennék zárt hordóban vizet, ha máshol semmiképpen sem lehetséges. S ezzel párhuzamosan nagyon odafigyelnék arra, hogy délkeleten valamilyen formában megjelenjen a tűz elem. Lehet itt kerti nyitott konyha vagy tűzrakóhely, de lehet sok-sok piros színű virág vagy piros levelű bokor is.

A délkelet tehát nem egy olyan tiltott hely, mint mondjuk a Brahmasztán, de jó tudni, hogy a délkelet elsősorban a tűz területe és nem a vízé. Ugyanakkor, ahogy egy délkeleti konyhában sem tudjuk elkerülni a víz jelenlétét – hiszen valamivel meg kell mosni a zöldségeket és mosogatni is kell –, ha sehová máshová nem tudjuk tenni az esővizes hordót, ráadásul pont délkeleten van az ereszcsatorna is, akkor egy felülről zárt, nem túl nagy hordót elhelyezhetünk itt is.

Bízom benne, hogy ez a gondolatmenet segít neked is megtalálni az esővízgyűjtés legjobb módját és legjobb helyét is. Azon túl, hogy hasznosítani fogod az értékes esővizet és nem hagyod, hogy a csatornában végezze, még a növényeid is örülnek majd, ha a lágy esővízzel locsolod őket a vezetékes víz helyett.

Manhertz Edit

Neked ajánlom: