Legutóbb arról beszéltünk, hogy micsoda nagy felelősség van az építészek vállán. Az általuk tervezett épületeknek több követelménynek is meg kell felelniük, melyek a statika, használhatóság, esztétika, ökológia és persze a Vaszati – ez utóbbi sajnos még a legtöbb építésznél nem szempont.
Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúly kerül az ökológiára, a fentarthatóságra. Ennek lehetnek etikai okai és persze gazdasági okai. Éppen ezért egyre többen szeretnének kisebb házat építeni, kisebb épületben élni, s ezzel pénzt és energiát spórolni. Mi nagy házban élünk és főleg ilyenkor télen gyakran felmerül, hogy mennyivel egyszerűbb és olcsóbb egy kicsi házat fűteni és egyáltalán fenntartani, így teljesen megértem azokat, akik kicsi házba vágynak, vagy, akik bár vágynának nagyobba, de kicsi adatott meg.
Az elmúlt napokban egy leendő szaktanácsadónk vizsgadolgozatát javítottam és érdekes módon mind a három feladatában kisméretűek voltak a házak. (A vizsgázóknak két tervezési feladatot és a meglévő ház elemzését kell elkészíteniük.) A dolgozatot javítva azzal szembesültem, hogy sokkal nehezebb kicsi házat tervezni, mint nagyot. Hát persze, egy nagy házban könnyű helyet találni minden funkciónak, könnyű megtalálni a vágyott tevékenységekre szánt teret, könnyű nagy és impozáns bejáratot, Brahmasztánt tervezni, míg egy kicsi épületben mindez sokkal nehezebb.
Jogosan merülhet fel a kérdés: egyáltalán lehet alkalmazni a Vaszati elveit egy kicsi házban?
A válasz egyértelműen az, hogy igen, de nehezebb minden szabálynak tökéletesen megfelelni és bizony előfordulhat, hogy bele kell menni kompromisszumba, vagy éppen le kell mondani egy-egy helyiségről, mert már egyszerűen nem lehet belepréselni a házba.
Van egy nagyon kedves barátom és kollégám Svájcban, aki mini Vaszati házakat tervez. Svájcban a városokban annyira drágák a telkek és annyira picik, hogy ez egyfajta kényszer is. A házak pici alapterületűek, de gyakran akár három szintesek és csak így fér el bennük minden. Pár éve volt szerencsém élőben látni az egyik mini házát, ami bizony tényleg tele volt kompromisszummal. Mivel a ház három szintes volt, a terek élhető méretűek voltak, de cserébe lépcsőzni kellett, és a Vaszati szabályai sem tudtak maradéktalanul teljesülni.
Az a bizonyos svájci miniház Zürichben található. A képen jól látszik, mennyire pici helyre épült. Érdekesség, hogy az egész háztető egy nagy napelem. Az egyik komoly kompromisszum pedig az, hogy a ház egy erős déli lejtésű telekre épült.
Ha szeretne valaki kicsi házat építeni, kicsi házban élni, mindenképpen azt javaslom, hogy még ha több funkcióra is van szükség a házban, inkább kevesebb, de a lehetőségekhez mérten nagyobb helyiségekben gondolkodjon. Ez már önmagában vezethet kompromisszumhoz, mert lehetséges, hogy a konyhát egybe kell majd nyitni a nappalival – amit a Vaszati nem kimondottan szeret -, vagy le kell mondani a külön vécéről, külön gardróbról, gyakran még az előszobáról is.
Ha a Vaszati elveit szeretnénk minél inkább érvényesíteni egy pici házban, a fókuszunk legyen inkább ott, hogy találjunk a háznak tökéletes méretet és arányt – a svájci kollégám elsősorban erre teszi a hangsúlyt -, gondoskodjunk a megfelelő energiaáramlásról, azaz nyissuk meg az északi és a keleti oldalt és gondoskodjunk arról is, hogy a Brahmasztán, azaz a ház közepe minél inkább szabad legyen.
Nagyon fontos, hogy az egyes funkciók olyan égtájra kerüljenek, ahol kedvező helyen vannak. Itt különösen kell figyelni a bejárat, a konyha, a fürdőszoba és a hálószoba kedvező helyére. A kis méretek miatt viszont inkább tervezzünk többfunkciós helyiségeket ahelyett, hogy minden egyes funkciónak külön helyiséget akarnánk kialakítani. Ez utóbbi esetben könnyen lehet, hogy sok-sok pici, használhatatlan helyiségünk lesz, amelyben „megfulladunk” – mert ugye, ahogy egy korábbi cikkemben már írtam, az élethez tér kell!
Marcus Schmieke azt tanította, hogy egy szobában akkor érezzük jól magunkat, ha tudnánk bele rajzolni egy legalább 3 méter átmérőjű kört. Ez azt jelenti, hogy egy huzamosabb tartózkodásra szánt helyiségnek legalább 3×3 méteresnek kellene lennie, ami még mindig csak 9 m2, tehát egy félszobának felel meg. Ennél kisebb lakóhelyiséget (szobát) nem ajánlott tervezni.
A fenti cuki mézeskalács házikót Szigligeten fotóztam a múlt héten. Amikor ilyen gyönyörű, magyaros stílusú – jelen esetben Balaton-felvidéki – házikót látok, mindig azon kezdek gondolkodni, hogy vajon egy ilyen ház lehetne-e Vaszati ház. Egy meglévő ház esetében lehet, hogy nyitni kellene néhány ablakot s ezzel biztosítani az energiaáramlást, egy újonnan épülő, ház esetében pedig arra kell figyelni, hogy a jó méretek, arányok és az energiaáramlás biztosítása mellett a már említett kényes funkciók (bejárat, konyha, fürdő-vécé, hálószoba) jó helyre kerüljön. Ha ez megvan, lehet a ház nádfedeles, spalettás, tornácos, a homlokzatán megjelenhetnek a magyar népművészet szebbnél szebb motívumai, és ugyanakkor elmondhatjuk, hogy egy szép Vaszati házat építettünk.
Manhertz Edit
Legutóbbi hozzászólások