Tegnap telefonon beszéltem egy kedves ismerősömmel. Örömmel és lelkesedéssel mesélte, hogy mennyire élvezi azt, hogy most végre otthon lehet, nem kell (helyesebben nem szabad) menni sehová, és ez az időszak számára nagyon kellemes és fontos. (Olyan országban él, ahol sokkal szigorúbbak a korlátozások, tényleg csak alapos indokkal lehet elmenni otthonról.) Az otthon töltött idő számára nem bűntetés, inkább egy remek lehetőség arra, hogy egy kicsit megpihenjen, végig gondolja, hogyan tovább, mi az ami igazán fontos számára, mi az, amit igazán szeret csinálni.

Azok után, hogy szinte mindenhonnan azt hallom, hogy sokan mennyire nehezen bírják, hogy otthon kell lenniük, felüdülés volt hallani az ő örömét. Még a nagy hírportálok is arról cikkeznek, hogyan üssük el otthon az időt, ha már nem mehetünk sehova. A különféle cikkeket, FB bejegyzéseket olvasva egyre inkább tudatosul bennem, hogy az emberek túlnyomó többségének valóságos szenvedés, hogy otthon kell lenniük. De miért?

Oké, azt megértem, hogy az már önmagában kellemetlenül érint mindenkit, hogy korlátozták a szabadságunkat (ez nekem sem tetszik), na de, miért kell ettől rosszul érezni magunkat otthon? Miért van az, hogy Japánban már most megszaporodott a válóperek száma az átlagos mennyiséghez képest? Miért van, hogy családok, házaspárok szenvednek attól, hogy össze vannak zárva? (Természetesen nem mind, de egyre több.) Miért van az, hogy sokan nem tudnak magukkal mit kezdeni otthon? El kell ismernünk, hogy a bezártság, a kényszerintéskedések, no meg a mesterségesen gerjesztett félelem nem mindenkiből a segíteni akarást és „jó embert” hozza ki – és most nagyon finoman fogalmaztam.

Persze vizsgálhatjuk a társadalmi, pszichológiai és egyéb okokat, de ez nem az én dolgom, mert nem ez a szakterületem. Ami azonban számomra egyre inkább egyértelmű probléma, hogy az átlagosnál hosszabb idejű otthonlétben nem csak a családtagok között eleve meglévő feszültségek erősödnek fel (már ha vannak feszültségek), hanem sokkal inkább érezzük otthonunk energiáját is – ami sajnos a legtöbb európai házban, lakásban nem mondható pozitívnak.

Most nagyon sokat vagyunk otthon, fontos, hogy szeressük az otthonunkat!

A jelenlegi helyzetben otthonunk nagyobb szerepet tölt be az életünkben, mint ezelőtt bármikor. Gondolj csak vissza a „korona” előtti időszakra! A legtöbb ember, legtöbb család reggel felkelt, szerencsés esetben megreggelizett majd elment otthonról a munkahelyére vagy az iskolába, valamikor délután hazaértek, de lehet, hogy újra elmentek valahová (vásárolni, moziba, sportolni, különórára), vacsorára értek haza, utána kis pihenés, másnap pedig kezdődött minden előről. Hétvégén kirándulás, rokonlátogatás, wellness hétvége, plázázás vagy éppen másodállás – kinek-kinek vérmérséklete, ízlése és lehetősége szerint. Mit jelent ez? Az emberek többsége alig volt valamikor otthon, főleg akkor, ha egy társasház sokadik emeletén van a lakása. (A vidéken, kertes házban élők általában többet vannak otthon, mert a kertben mindig akad tennivaló.)

Ez a fajta „házon kívüli” – helyesebben fogalmazva: lakáson kívüli – életvitel okozhatja, hogy még egy olyan házban, lakásban élők, ami hemzseg a Vaszati hibáktól is valahogy elvannak (voltak). Természetesen a házunk energiája akkor is hat ránk, ha keveset vagyunk otthon, mert még aki csak aludni jár haza, ő is csak otthon van legalább napi 8 órát, de most, hogy a legtöbben többet vannak otthon, ez a hatás sokkal inkább érezhető.

Már nagyon sokat beszéltünk róla, hogy otthonunk minősége több területen is hat ránk: közvetlenül befolyásolhatja az általános közérzetünket és kedvünket, hosszútávon hatással lehet az egészségünkre, pénzügyeinkre és emberi kapcsolatainkra. Most a koronavírus járvány idején ezek mindegyike veszélybe került és ezt a veszélyt otthonunk energiái még fokozhatják, jobb esetben tompíthatják. Sajnos a legtöbb esetben a házunk inkább fokozza a problémát, mintsem tompítja.

Ha még nem kertes házban laksz, mindenképpen javaslom, hogy a terveid között szerepeljen, hogy kertesházba költözz. Tény, hogy rengeteg dolog van a kerttel, de annál sokkal több örömet ad. Ez az írásom például itt született a cseresznyefa alatt. A méhek folyamatos zümmögését hallgattam rádió helyett és pikk-pakk meg is írtam, amit akartam… (Egyébként sose hallgatok rádiót, de tudom, hogy nagyon sok munkahelyen az szól háttérzajként.)

A probléma forrása kettős, és most hirtelen nem is tudom megmondani, hogy melyik az erősebb:

1. A legtöbb ház, lakás hemzseg a Vaszati hibáktól. Nem jutnak be a pozitív életenergiák, mert zárt az észak, északkelet és a kelet (vagy ezek közül valamelyik). A nagy nehezen bejutó és a nehézség vagy nem megfelelő égtáj-használat miatt legyengült energiák túlságosan gyorsan távoznak a déli, délnyugati, nyugati nagy ablakokon, erkélyajtókon keresztül. Az egyes helyiségek elhelyezkedése gyakran tovább rontja az egyes égtájak energiaminőségét. Gondolj csak az északkeleti vécére, a délkeleti hálószobára, a délnyugati főbejáratra, vagy akár a lakás közepén levő fürdőszobára! Nem beszélve a sebzett, degenerált formájú, de divatos házakról… Ez mind-mind gyengíti a ház és az ott lakók energiamezőjét, ami negatív hatással van az életünkre.

2. A másik probléma, hogy a legtőbb (leginkább társasházi) lakás túlságosan pici és most hirtelen egy kicsi lakásban – ahova normális időben sokan csak aludni járnak haza – mindenki otthon van, de nem úgy, mint karácsonykor vagy hétvégén. Mindenkinek végeznie kell a dolgát: távoktatásban, távmunkában stb. Én már nagyon régen voltam gyerek, de határozottan emlékszem, hogy engem már egy pisszenés is zavart, amikor tanultam. Igyekeztem úgy szervezni a délutánomat, hogy mire a többiek hazajönnek, már túl legyek azokon a tanulnivalókon, amire nagyon oda kell figyelni. (Egyedül az orosz szavakat tudtam úgy tanulni, hogy nyüzsögnek körülöttem, de minden máshoz csendre volt szükségem.)

Na, most képzeld el, mi történik most: mindenki otthon van és mindenki dolgozik és lehet, hogy csak két szoba van, vagy csak egy… Emlékszem, annak idején volt, ahogy anyu is, apu is hazahoztak valami irodai munkát, de az csupa csendes munka volt: anyukám írogatta a gyerekek adatait (védőnő volt), apukám pedig számolgatta a dolgozók bérét. Ehhez képest mi van most – főleg, ha valakit egy nagy cégtől küldtek haza? Állandó telefonálás, „zoom meeting”, a gyereknek magyaráz a tanár… És mivel a legtöbb család nem volt arra felkészülve, hogy mindenki számára legyen egy külön zug, ahová el tud bújni (talán gyerekszoba van), emiatt nőnek a családtagok közötti feszültségek. Mindez odáig fajulhat, hogy tényleg olyan – szőnyeg alá söport – problémák jönnek most elő, amit egyébként még évekig lehetett volna rejtegetni a szőnyeg alatt. Ha egy házaspár tényleg szereti egymás, akkor ez nem gond. Előjönnek a problémák, megbeszélik, megoldják és az élet megy tovább. Örülnek, hogy fejlődött a kapcsolatuk, hogy jobban megismerték a másikat és segítenek egymásnak, hogy mindenki elégedett legyen és tudja tenni a dolgát. Ez az ideális forgatókönyv. De vajon az általános forgatókönyv is ez?

Azt már lehet tudni, hogy Japánban megnőtt a válóperek száma. Valamelyik afrikai országban a nők könyörögnek, hogy oldják fel a kijárási tilalmat, mert nem győzik az otthon unatkozó nem igazán spirituális beállítottságú férjük mindenféle igényét kiszolgálni. Több országban komoly problémát okoz a családon belüli erőszak felerősödése. Ezek komoly, súlyos és talán szélsőséges problémák és bízom benne, hogy nálunk egyik sem lesz általános. Ennek ellenére a veszély ott van. Mert sajnos Magyarországon is sok olyan család van, ahol az apuka esténként a kocsmában ül (most nem mehet) és sajnos itt is sok olyan család van, ahol az élet rettegéssel van teli az erőszakos szülő vagy szülők miatt. És ezek a családok most még jobban össze vannak szárva! Még elképzelni és belegondolni is rossz…. Na de, ne legyünk ennyire szélsőségesek!

Próbáljuk látni mindenben a pozitívat! Most végre kicsit többet lehetünk otthon, szépthetjük a lakást, a kertet, finomakat főzhetünk… Előbb-utóbb úgyis visszatér a régi kerékvágás… Vagy mégsem? Talán nem kellene mindent ott folytatni, ahol abbahagytuk…

Egy dolog az átlagos (normális) embereknél  látható: nem csak azért szenvednek sokan attól, hogy otthon kell lenniük, mert úgy érzik, korlátozzák a szabadságukat. (Sőt, akiket igazán sikerült megfélemlíteni, még ők maguk követelték a szigorítást.) A szenvedés fő (na jó, egyik) oka, hogy a legtöbb lakás nem alkalmas arra, hogy huzamosabb ideig mindenki otthon legyen. Egyrészt azért, mert energetikailag gyenge, másrészt azért, mert kicsi, de azért is, mert sokan nem is igazán voltak felkészülve arra, hogy otthon kell majd lenniük. (Azért szerencsére hallottam olyanokról is, akik kifejezetten élvezik, hogy otthon lehetnek, hogy otthonról dolgozhatnak, sőt gondolkodnak is azon, hogy amikor vége lesz már a kényszer-otthonlétnek, akkor is többet dolgoznak majd otthon. Szerencsére vannak pozitív példák is.)

Mit lehetne tenni, hogy jobb legyen a helyzet? Hogy jobb legyen otthon?

Hosszútávon mindenképp azt javaslom, hogy megismerve a mostani helyzetet és igényeket, úgy alakítani az életterünket (akár egy költözés árán is), hogy a család minden tajga igazán otthon érezhesse magát és szükség esetén elfonulhasson. Határozott véleményem, hogy az élethez tér kell! Az elegendő élettérről gondoskodnunk kell arra az esetre is, ha hosszabb-rövidebb ideig a lakásba kényszerülünk (akár a rossz időjárás, vagy egy járvány miatt.) Nem támogatom az extrém pici házak, lakások építését még akkor sem, ha így kisebb az ökológiai lábnyom. Kit érdekel az ökológiai lábnyom, ha az irreálisan picike lakásban tönkremegy a lakók élete? Ilyen áron van értelme? Ha a környezetet akarjuk védeni, ne az életterünkön spóroljunk!

Rövid távon pedig azt javaslom, hogy most, ha már sok mindenkinek tényleg több a szabad ideje, mint máskor, használja ezt az extra otthon töltött időt arra, hogy kicsit foglalkozzon az otthonával is: csinosítgassa, dobálja ki a felesleges dolgokat, szerezze be a már régen halogatott energetikai eszközöket, rendezze át, stb. Mindig fontos, de most még fontosabb, hogy szívesen legyünk otthon! Ha körülnézünk, csupa szép dolgot lássunk magunk körül, ugyanakkor úgy alakítsuk az otthonunkat, hogy az a Vaszati elveinek is minél inkább megfeleljen. És persze ha felütötte már valami feszültség vagy egyéb probléma a fejét, akkor próbáljuk meg azt szeretettel és kreatívan megoldani, anélkül, hogy bántanánk egymást. És ez nem csak az emberi kapcsolatokra vonatkozik: ha veszélybe került valamelyik családtag állása, karrierje, vállalkozása, erre is próbáljunk higgadtan, közös erővel megoldást találni. Ebben nagyon sokat segít a férjem, Manhertz József öt részes videósorozata (a kanapé-konferencia), ahol hasznos elméleti és gyakorlati tanácsokat ad arra, hogyan vészeljük át ezt a mostani időszakot, de leginkább, hogyan készüljünk már fel most az előttünk álló gazdasági válságra és, hogyan kerülünk ki megerősödve és győztesen ebből a nehéz helyzetből. A videósorozatot itt találod, ez Józsi ajándéka neked:

Az én tanácsom az, hogy akár változott most az életed, akár nem, gondold végig, hogy mi az, amit mindenképpen megtartanál a korona előtti életedből, életviteledből, gondolkodásodból és értékrendedből és mi az, amin változtatnál? Mire tanít ez a mostani bezártság, az előttünk álló gazdasági válság és a betegségtől való félelem? Mire tanítanak a megváltozott életkörülmények? Hogyan tudsz javítani a helyzeteden, az életeden? És gondolkodj el azon is, hogy szeretsz-e otthon lenni! Ha igen, vajon miért? Ha nem, vajon miért nem? Mit tehetsz a lakásodért (a lakásoddal), hogy kellemesebb legyen az otthon töltött idő és, hogy jobb legyen az életed?

Manhertz Edit

Neked ajánlom:

A mostani rendkívüli helyzetnek (járványveszély és az amiatt bevezetett korlátozó óvintézkedéseknek) a hatása sokkal több dologra kiterjed, mint amire először gondoltunk. Már korábban szó esett arról, hogy mennyire fontos vigyázni az egészségünkre és amennyire csak lehet, megtartani a pozitív hozzáállásunkat. Ez továbbra is így van. ma azonban elgondolkodtam valamin, és ezt szeretném veled is megosztani.

Most, hogy bezártak az iskolák és nagyon sokan otthonról dolgoznak, úgy alakult, hogy a családok sokkal többet vannak együtt, mint „normális” helyzetben. Ennek nagyon sokan örülnek, sőt sokan (a tegnapi havazás után) viccesen meg is jegyezték, hogy a boltok kifosztása és a hóesés után karácsonyi hangulatuk van. Ez lehet, hogy viccesen hangzik, sőt, biztos vagyok benne, hogy vannak, akiknek tetszik is a helyzet, de vajon tényleg mindenkinek öröm az, hogy többet lehet együtt a családjával és a szeretteivel?

Ez a kérdés bennem fel sem merült, egész odáig, amíg nem beszéltem ma valakivel, aki néhány perces telefonbeszélgetésünk alatt felvázolta, hogy a korlátozó intézkedések miatt kialakult helyzetnek bizony nem csak súlyos gazdasági követkzeményei lesznek, de bizony az emberi kapcsolatok, a szűk családi kapcsolatok is próbára lesznek most téve. És nem az a fő probléma, hogy nem lehet bármikor átmenni a nagyszülőkhöz. Hamaroosan kitavaszodik, és lehet majd találkozni az udvaron, pár lépés távolságra egymástól. Ez megoldható. A fő probléma egészen más: mi történik azokkal a családokkal, azokkal a házastársakkal, akik egy fedél alatt élnek ugyan, de a kapcsolatuk finoman szólva nem túl rózsás?

Hányan élnek olyan kapcsolatban, ami csak azért működik, mert a felek csak reggel és este találkoznak és így valahogy elviselik egymást? Vagy ne menjünk ennyire messze: lehet, hogy jónak tűnik a kapcsolatuk, de a nászutat leszámítva még sose voltak hosszabb időre össezárva? Vajon milyen konflikutsokat, milyen feszültségeket hozhat elő a tartós összezártság? (Én egyébként nem vagyok hiteles személy ezügyben, mert mi a férjemmel egyébként is mindig itthon vagyunk, mert mindketten itthonról dolgozunk és nagyon szeretünk együtt lenni. Talán éppen ezért nekem magamtól eszembe sem jutott, hogy a tartós együttlét és bezártság is okozhat konflikutsokat akár még egy békésnek tűnő családban is.) Na de mi van az olyan családokkal, ahol eleve sem túl jók az emberi kapcsolatok? Milyen hatással lesz rájuk ez a mostani időszak?

Ezek csak kérdések és felvetések, és azért ítam le – bevezetésként -, hogy végre megérkezzünk ahhoz a ponthoz, hogy az életünkben milyen nagyon fontosak az emberi kapcsolatok. Ha életünk összetevőit vizsgálva egész pontos szeretnék lenni, akkor azt mondanám, hogy annak 4 fő alkotóeleme van, mint ahogyan egy fának is négy fő alkotója van:

1. Gyökérzet – lelki élet, belső menedék

2. Törzs – fizikai jólét (egészség, anyagi javak)

3. Ágak – érzelmi jólét és egészséges emberi kapcsolatok

4. Levelek – társadalmi, közösségi szerepvállalás: mások megsegítése

E négy fontos alkotóelemből most elsősorban a második van látványosan próbára téve: féltjük az egészségünket és a látványosan kibontakozó gazdasági válság miatt az egszisztenciánkat. A látványos óvintézkedések ezeket a területeket próbálják megvédeni. Az emberi kapcsolatainkért, a lelki békénkért és mások megsegítéséért azonban csak mi tehetünk. Ezeken a területeken csak magunkra számíthatunk. (Igazából a fizikai jólét terén is…)

Ha életünk fő összetevőit egyensúlyban tudjuk tartani, akkor olyanok leszünk, mint egy egészséges fa. Ha a fának megjelennek a levelei is, akkor lesz igazán szép. Mi is akkor leszünk teljesek, ha másokért is teszünk valamit.

Az-én saját tapasztalatom az, hogy ha megerősítem életem gyökerét, azaz, ha megtalálom a belső menedékemet, azaz ápolom a lelkemet, akkor történjen bármi körülöttem, az nem tud kimozdítani a lelki nyugalmamból. Ez tehát azt jelenti, hogy most igazán komolyan kell vennünk a lelki gyakorlatainkat (imádkozás, mantrázás, meditáció, vallásos szertartások, szentírások olvasása, jóga, elcsendesedés, befelé figyelés – kinek mi az útja), mint bármikor máskor. Ha a lelkünk erős, akkor könnyebben tudjuk egészségesen tartani a testünket és kisebb az esélye annak is, hogy összeveszekedjünk a szűkebb családtagjainkkal, akikkel most huzamosabb időre össze vagyunk zárva.

Most joggal kérdezheted, hogy mi köze mindennek a Vaszatihoz. Bizony, nagyon is sok! Ha már régóta ismerjük egymást, ha már régóta ismered a Vaszatit, akkor nagyon jól tudod, hogy az otthonod energiája támogathatja vagy éppen akadályozhatja, hogy jó legyen (vagy egyáltalán legyen) lelki életetd, hogy jók legyenek az emberi kapcsolataid, vagy jó legyen az egészséged, stb.

Ha szeretnéd, hogy a lakásod igazán otthonná váljon, olyan otthonná, ahol az egész család jól érzi magát – együtt is és külön-külön is, akkor vizsgáld meg otthonodnak a következő területeit:

1. Északnyugat: ez az égtáj felel általánosan az emberi kapcsolatokért és az érzelmekért: legyen világos és szellős.

2. Északkelet: ez az égtáj sokat elárul arról, hogy milyen a párkapcsolatunk. Itt egyesülnek az északról jövő női és a keletről érkező férfi energiák. Legyen világos, tiszta, nyitott (nagy ablakkal, ha lehet), nagyon jó itt a világoskék és a világos sárga szín. Kerüljük itt a sötét színeket, a nehéz bútorokat, a zsúfoltságot és lehetőleg ne itt legyen a vécé.

3. Délkelet: a délkelet problémái vitákat, veszekedéseket szülhetnek. Nagyon kedvezőtlen, ha itt van a főbejárat, vagy egy bővítmény. Ideális esetben a konyha van itt, mivel délkelet a tűz területe. Használjunk délen meleg színeket, akár bordót és pirosat is, vagy pedig romantikus színeket, mintákat. Semmiképpen se tervezzük ide a hálószobát!

4. Délnyugat: a stabilitás égtája. Az a kedvező, ha pontosan az ellentéte az északkeletnek, azaz: jók itt a föld színei, a nehéz bútorok, kedvező, ha nem túlságosan nyitott, azaz csak kisebb ablak van itt, és lehet akár zsúfolt is: lehet itt a raktár vagy a gardrób, de nagyon jó itt a felnőttek hálószobája is. A stabilitásra szükség van ahhoz, hogy a mostani, embert próbáló időszak ne hozzon ki minket a nyugalmunkból, hogy szeretettel, türelemml tudjunk fordulni a társunkhoz akkor is, ha ő éppen feszültebb vagy idegesebb, mint máskor.

Nagyon fontos, hogy nehézségek idején segítsük, támogassuk egymást, legyünk türelmesek és értsük meg, nem létezik a Földön olyan ember, akit teljesen hidegen hagyna ez a mostani nehéz és bizonytalan időszak. Mindenkiben van feszültség, félelem, sok-sok kérdőjel és bizonytalanság. Ilyenkor sokkal nagyobb szükség van egymásra, sokkal nagyobb szükség van arra, hogy érezzük egymás szeretetét és bátorítását. Éppen ezért most van igazán szükség arra, hogy jó emberi kapcsolatokat ápoljunk közeli családtagjainkkal, rokonainkkal, barátainkal, szomszédainkkal, munkatársainkkal egyaránt. Ehhez azonban szükség van egy belső egyensúlyra, lelki békére és leginkább egy igazi menedékre: egy menedékre kívül, ami a jó energiájú otthonunk és egy belső menedékre, ami a lelki gyakorlatunk.

S ha már olyan sok szó volt a lelki menedékről, szeretnék a figyelmedbe ajánlani valamit, helyesebben valakit. Azt már biztonyára tudod, hogy a Vaszatiban használt yantrák egy-egy különleges személyhez, a védikus istenhit szerinti Legfelsőbb Személy egyik inkarnációjához kapcsolódnak. Az egyik ilyen személy Narasimha, akihez két yantra is tartozik: a Mars-Narasimha, amit délre szoktunk tenni, és a Narasimha-raksana, azaz a Narasimha védelmező yantra. Ez utóbbit nagyon jó otthonunk olyan helyén elhelyezni, ahol valami nagyon súlyos Vaszati hiba van, vagy egész egyszerűen a főbejárathoz egy Sri yantra társaságában.

Ő Narasimha, ölében azzal a kisfiúval, akinek a védelmére megjelent. Narasimhának ez a formája Passau közelében található, egy kifejezetten Neki szentelt templomban. (A somogyvámosi Krisna völgyben szintén jelen van Narasimha murti – szobor – formájában.)

Narasimha azért jelent meg, hogy egy nagyon nehéz helyzetbe került hívét megmentse. Éppen ezért a mai napig emberek milliói (a védikus istenhit követői) fordulnak hozzá nap mint nap segítségért és védelemért. Most pedig, ebben a különlegesen nehéz időszakban a világ minden táján (Európában pontban este 6-kor) imádkoznak hozzá úgy, hogy elmondják a Nrsimha kavaca (ejtsd: Nriszimha kavacsa) mantrákat, amelyek nagyon erőteljes védelmező hatású mantrák. Ha szeretnél ehhez csatlakozni, ide kattintva minden este 6-kor Te is meghallgathatod ezeket a mantrákat. Ehhez az esti Nrsimha kavaca énekléshez csatlakozott a Marcus Schmieke által alapított és vezetett Védikus Akadémia is és jómagam is. Minden este pontban 6-kor elmondjuk ezt a mantrát – ki-ki ott, ahol éppen van.

S visszatérve eredeti témánkhoz, a jó emberi kapcsolatokhoz: tudósok megállapították, hogy azok az emberek, akiknek jók az emberi kapcsolataik, sokkal kevésbé fogékonyak a betegségkere. Ami igazán megdöbbentő, hogy nagyobb az esélye annak, hogy valaki, aki csupa egészséges bio dolgot és salátákat eszik de egyedül, beteg lesz, mint az, aki csupa „junk food-ot” azaz egészségtelen ételt eszik, de azt a barátaival. Ez a kutatás is azt bizonyítja, hogy emberi kapcsolataink és különöesn a közeli kapcsolatok mennyire fontosak. Akikkel együtt lehetünk most, becsüljük meg őket, akiktől pedig most távol kell lennünk, tartsuk velük a kapcsolatot telefonon, hogy amikor vége lesz ennek a rémálomnak, újra személyesen és egészségesen  élvezhessük egymás társaságát.

Sok erőt, kitartást és nagyon jó emberi kapcsolatokat kívánok!

Manhertz Edit

Neked ajánlom:

 Járvány van. Ezt mindenki tudja, te is, én is. Szerencsére nálunk nincs sok beteg (helyesebben van, de ők influenzások), a járvány elterjedése ellen tett óvintézkedések azonban mindenkint érintenek. Sajnos olyan intézkedéseket kellett bevezetni, amelyeknek nem feltétlenül örülünk, de szükségesek ahhoz, nehogy új járjunk, mint például Olaszország… Nem szeretném elismételni mindazt, amit úgyis tudsz a hírekből, inkább három olyan dologról írok, ami segíthet, hogy ne csak az egészségünket, de a lelki nyugalmunkat is megőrízzük most, járvány idején.

1. Lelki teher, bezártság, szabadságunk korlátozása

Sajnos úgy alakult, hogy át kell terveznünk a rövidtávú céljainkat, terveinket, programjainkat és fel kell készülnünk arra is, hogy esetleg több időt kell otthon tölteni. Néhány héttel ezelőtt, amikor nálunk még egyetlen beteg sem volt, azt mondta a nővérem, hogy ha a koronavírus miatt be kell zárnia az ajándékboltját, akkor semmi gond, végre lesz ideje egy igazi tavaszi nagytakarításra. Akkor még viccesen hangzott, de az eseményeket látva tényleg jó, ha máris van arra „B” tervünk, hogy mit teszünk akkor, ha nem mehetünk dolgozni, esetleg úgy alakul, hogy karanténba (jó esetben otthoni karanténba) kell vonulnunk.

Egy ilyen esetben, amikor többet kell otthon lennünk, bizony felértékelődik az otthon szerepe és még fontosabbá válik, hogy a lakásunk tényleg egy olyan hely legyen, ahol jól érezzük magunkat, ahol jók az energiák, ami kényelmesen, praktikusan van berendezve és ahol van egy olyan nyugalmas, de inspiráló sarok, ahol szükség esetén otthon is tudunk dolgozni. Épp ma olvastam, hogy a különböző cégek elkezdték felvásárolni a laptopokat, így készülnek arra, hogy a munkatársaknak otthonról kell majd dolgozniuk. Vajon, ha neked is otthon kellene dolgoznod, találnál a lakásban egy olyan helyet, ahol kényelmesen és inspiráló környezetben tudnál dolgozni? Vagy marad a konyhaasztal, esetleg a kanapé? Javaslom, hogy már most gondold végig, hogy a lakásnak melyik része lenne alkalmas arra, hogy egy otthoni munkahelyet alakíts ki – figyelembe véve a Vaszati elveit is.

A tavasz az idén is olyan, mint máskor, de lehet, hogy az idén sokkal inkább észrevesszük a szépségeit…

A tavasz eleve a nagytakarítás, lakásfrissítés időszaka, használjuk a firss, tavaszi energiákat arra, hogy a koronavírusos hírek bújása helyett, ami amellet, hogy remek időrabló még a betegségtudatunkat is fejleszti, tegyünk valami olyat, aminek rövid- és hosszútávon is hasznát vesszük. Mit is javasolhatna egy Vaszati tanácsadó, mint azt, hogy foglalkozzunk a lakásunkkal! Nagytakarítás, selejtezés, rendrakás – mindezt úgy, hogy közben odafigyelünk arra is, hogy elvégezzük a szükséges Vaszati korrekciókat. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen rendkívüli helyzet fog előállni mint most, de határozottan úgy érzem, most jött el az ideje annak, hogy még többet foglalkozzunk az otthonunkkal akár Vaszati tanácsadó, akár a „csináld magad” programok segítségével. (Házi karantén esetén csak ez utóbbi jöhet szóba.)

Meg vagyok róla győződve, hogy egy tiszta, ragyogó, pozitív energiájú lakás nem csak abban fog segíteni, hogy jobban érzed magad otthon és jobban elviseld a korlátozásokat és azt, hogy több időt kell a lakásban tölteni, hanem abban is, hogy egészséges maradj! (Erre még visszatérünk.) A Vaszati programcsomagjai közül a 27 napos program az otthonod általános energetikai rendezésében segít, míg a Pénzügyi mentőcsomag abban, hogy pénzügyileg is jobban átvészeld ezt az időszakot. (Erről is lesz még szó.)

A legfontosabb azonban a lelki békénk megőrzése, amiben sokat segít, ha rendszeresen meditálunk, olyan könyveket olvasunk, amelyek nem csak hasznosak és szórakoztatóak, de a lelkünket is táplálják. Az ember társas leny, de lehet, hogy most hosszabb ideig arra leszünk utalva, hogy más emberek tásasága nélkül, önmagunkban is elégedettek legyünk. Ez a kényszerített vagy éppen önkéntes visszavonulás segíthet abban, hogy jobban megismerjük önmagunkat, hogy befelé figyeljünk és megtaláljuk a belső menedékünket, azt aa fix pontot, ami külső tényezőktől független és amihez bármikor fordulhatunk menedékért. Rád bízom, hogy találd meg, számodra mit jelent ez a belső menedék.

2. Gazdasági következmények

A  járvány megelőzése miatt bevezetett gazdasági korlátozások sajnos egyelőre beláthatatlanok. Sokan azt jósolják, hogy valami olyasmi fog történni, mint 2008-ban, azaz, hogy komoly válság lesz. Fontos ezért, hogy tudatosan készüljünk fel mindarra, ami várható. Vannak olyan iparágak, amik már most komoly gondban vannak (idegenforgalom, vendéglátás, szórakoztató ipar), ha te is ezek egyikében dolgozol, vajon van-e már terved arra, hogy mit fogsz csinálni, ha nem lesz szükség a munkádra? Van-e elég tartalékod, hogy átvészeld ezt a néhány nehéz hónapot?

Nagyon sokat beszéltünk már arról, hogy otthonunk Vaszati minősége komoly hatással lehet a karrierünkre, a pénzügyeinkre is. Az, hogy rendben vannak a pénzügyeink nem (csak) azt jelenti, hogy van egy jól fizető biztos állásunk, vagy egy jól menő vállalkozásunk, hanem azt is, hogy fel vagyunk készülve arra is, ha valamilyen oknál fogva átmenetileg nem tudunk dolgozni. Most még nem késő. Mindenképpen javaslom, hogy vizsgáld meg az életedet, a céljaidat, a pénzügyeidet és az otthonodat is és már most gondolkodj el azon, milyen alternatív lehetőségeid vannak válság idejére és mit tehetnél most (amíg nem késő) otthonodban azért, hogy annak energiái is támogassanak a nehéz időkben.

Ha majd egyre jobb idő lesz, az otthoni munkahelyed akár a kertben is lehet. Én már nagyon várom, hogy elég meleg legyen ehhez, mert azt vettem észre, hogy kint a kertben sokkal jobban tudok összpontosítani. (Ez a kép még múlt szeptemberben készült.) Az egészségemre pedig – többek között – Marcus Schmieke Healy-je vigyáz, amit képen is láthatsz a pólómra tűzve.

Sajnos azt nem állíthatom, hogy most gyorsan nyitsz egy ablakot északon vagy veszel egy Meru csakrát északkeletre, akkor elkerülöd az előttünk álló hónapok gzadasági és pénzügyi nehézségeit – főleg, ha a most érzékenyen érintett iparágakban dolgozol vagy vállalkkozol. Azt azonban megígérhetem, hogy egy pozitív energiájú lakásban józanabbul tudsz gondolkodni és könnyebben megtalálod a megoldást a pénzügyi vészhelyzetre.

3. Egészségvédelem

Mondhatnám, hogy ez a legfontosabb, de úgy érzem, csak akkor van értelme, ha az első két összetevővel (a lelki nyugalommal és a pénzügyekkel) is foglalkozunk.

Első helyen kiemelném, hogy egy tiszta, pozitív energiájú lakásban (ahol nyitott az észak, északkelet és a kelet), sokkal nagyobb eséllyel maradunk egészségesek, mint egy olyan lakásban, ahová nem jutnak be az éltető pozitív energiák. A mostani járvánnyal kapcsolatban, ami a légzőszervrendszerre és kifejezetten a tüdőre veszélyes, érdemes megvizsgálni az eddig felsoroltakon túl a lakásunk északnyugati részét is, a gyulladás és a láz miatt pedig a déli részét. Az északnyugat legyen szellős, könnyed, ne legyen túlzsúfolt és világos színeket használjunk, a dél pedig legyen nehéz (lehetnek súlyos bútorok) és az a jó, ha nem túlságosan nyitott. Legyen ablak, mert a napsütésre szükség van, de az ne legyen túl nagy és ideális esetben ne legyen nagyobb, mint az északi ablak – már, ha van ilyen. (Az észak-dél tengely jó minősége egyébként segít abban is, hogy ne érjenek bennünket pénzügyi veszteségek.)

Nos, mit teszek én, hogy egészséges maradjak? A fokozott személyes higiénián túl erősítem az immunrendszeremet (propolisz, Healy, C vitamin, D vitamin, virágpor), és a tüdőmet (Healy, friss levegő, séta) és igyekszem elkerülni azt, hogy rettegni kezdjek a járvány miatt, azaz, igyekszem megvédeni a lelki egyensúlyomat. A Germán Medicina szerint ez utóbbi – a lelki egyensúly és a stresszmentes élet – a legfontosabb tényező, ha meg akarunk előzni egy betegséget, legyen szó valamilyen krónikus betegségről, vagy akár egy vírus által terjesztett betegségről… A friss levegőt, kertészkedést, erdei kirándulást kifejezetten ajánlom! Ezek nem csak a tüdődnek tesznek jót, hanem segítenek a lelki békéd megőrzésében és helyreállításában is. Már tudósok is vizsgálták, hogy az erdőben töltött idő milyen jó hatással van a testre és a lélekre egyaránt. A csend, a madárdal, a fák, növények, az éledező erdő firss zöldje olyan a lélek számára, mind a legfinomabb balzsam a testnek. A firss levegő, az erdő illata pedig segít eggyé válni a természet lélegzetével és nagyon jó hatással van a légzőrendszerünkre.

Tölts Te is minél több időt a szabadban, de kicsit másképp, mint eddig. Próbáld észrevenni a természet apró szépségeit: a virágokat, madarakat, méheket, a tavaszt… Én például ma reggel hosszú perceket töltöttem azzal, hogy a rendkívül illatos téli loncot megrohamozó méhecskéket próbáltam lefotózni. Ezen a képen kettőt is sikerült lencsvégre kapnom!

+1. Esetleg valami pozitív következmény?

Fontosnak tartom, hogy beszéljünk arról is, hogy ennek a mostani, rendkívüli helyzetnek bizony lehet pozitív hozadéka is. Gondolkodtál már ezen? Én a magam részéről próbálok minden „rosszban” találni valami jót, mert így sokkal könnyebb elviselni a nehézségeket, a problémákat, vagy ha úgy jobban tetszik: a megoldandó feladatokat.

Amikor valami igazi „sikersztoriról” és annak történetéről hallunk, szinte visszatérő „forgatókönyv”, hogy egy bizonyos személy krízishelyzetbe került és abból a nehéz helyzetből – kreativitással és lelkesedéssel – létrehozott valami rendkívülit. Nagyon sok híres és sikeres vállalkozás indult így. (Megszűnt a régi munkahely, nem vették fel sehova, csődbe ment az előző vállalkozás, megváltoztak az életkörülmények, stb.) Ha esetleg veszélybe kerül a munkahelyed, kezdj időben gondolkodni, hogy mi mást csinálhatnál, mi az, amihez mindig is volt kedved, de nem mertél belevágni…

Egy másik lehetséges pozitív következményről már Kínával kapcsolatban hallhattunk is: a tömegével törölt repülőjáratok és a leállított gyárak hatására csökkent a levegő szennyezettsége. Ha önszántukból nem csökkentették a légszennyezettséget, a járvány gondoskodott róla, hogy csökkenjen. Közben már Olaszországról is közétettek egy műhold fotót, ami mutatja, hogy már néhány nap alatt milyen sokat tisztult a levegő.

Én személy szerint annak örülök, hogy amiatt, mert több magyarországi és nemzetközi fizikailag elmaradt eseményt virtuálisan megtartanak és online közvetítenek, részt vehetek olyan rendezvényeken, amiken „normális körülmények” között a nagy földrajzi távolság miatt nem vehettem volna részt. Ezekre az online közvetítésekre normális körülmények között nem került volna sor, de most, a sok tiltás miatt igen. Ez is egy pozitív hozadék…

Ez is mai fotó. Ugye milyen gyönyörűek? Ahhoz, hogy meg tudjam őket nézni és le tudjam fotózni, bizony, le kell hajolni, annyira picikék.

A lehetséges pozitív következmények sora ugyanúgy végtelen, mint a negatívaké. Összpontosítsunk a pozitívra, így könnyebb lesz az előttünk álló néhány hét vagy hónap. De talán a legjobb következmény az lenne, ha végre észbekapna a világ, észbe kapnának az emberek (te is, én is) és egy kicsit lelassulnánk. Az idő ígyis-úgyis rohan (a 40+ kluban ezt különösen érezzük) minek még inkább siettetni?

Bízom benne, hogy a drasztikus központi óvintézkedések, a személyes odafigyelésünk és a felelősségteljes viselkedésünk együttesen hozzájárulnak majd ahhoz, hogy gyorsan túl legyünk ezen a mostani időszakon. Kívánom, hogy igazán örömmel és gondoktól mentesen tudjunk örülni a tavasznak és a közelgő jó időnek!

Manhertz Edit

ui: Arra kérlek, hogy oszd meg velünk, Te hogyan látod meg a mostani helyzetben a lehetőséget a pozitív változásra, a pozitív fejlődésre. Arról van elég hír és álhír, hogy mit tegyünk a vírus ellen, én inkább azt szeretném, ha pozitív ötletekkel, hozzászólásokkal segítenénk egymást abban, hogy „minden rosszban megtaláljuk a jót” és az előttünk álló hetekben fejlődni tudjunk testileg, lelkileg és anyagilag is és ami a legfontosabb: jobb emberré váljunk.