Kedves Marianna!

Bizony a szintetikus szigetelő anyag sem igazán szól a könnyűszerkezetes ház mellett…

Igen, ha van lehetőség arra, hogy az északot üvegtéglával megnyisd, az is nagyon sokat számít.

Nos, a jurtát annyira nem ajánlom, mert kerek. 🙂

Ha találsz valamit, javaslom, hogy mielőtt megvennéd, nézesd meg szaktanácsadóink egyikével!

Nagyon köszönöm a véleményedet. Én is úgy gondoltam, hogy a hatalmas Vaszati hibák súlyosabbak, de az általam látott könnyűszerkezetes ház fém és azt hiszem OSB lap szerű anyagból illetve közte szintetikus szigetelő anyagból vannak.
Sajnos 3 hete semmi mást sem nézek, csak lakásokat,sorházakat és házakat. Meg kell valljam, hogy még véletlenül sem találtam olyat, ami megfelelne a Vaszati alapelveinek – már amennyire én ismerem őket. Olyat már találtam,ahol ugyan déli a bejárat, de komoly Keleti nyitottsága is van, sőt a Brahmasztan is rendben van, de minimális É-i nyitottsága van és Ny-i nincs. Viszont a WC legalább nem Keleten van. Sajnos az Északi nyitottság legfeljebb csak üvegtéglával növelhető. Az is elfogadható a Vaszati elvei szerint? A sorházak többnyire É-D nyitottságúak, ritkán van egy 3. nyitott oldal, de az biztos, hogy valami egyéb súlyos Vaszati hiba is van benne. A lakásoknál szinte mindenhol a lakás közepén van egy főfal. Lassan ott tartok, hogy talán kellene venni egy jurtát és kiköltözni a prérire.

Kedves Ágnes!

Ha egy házat a Vaszati szerint tervezünk meg, akkor természetesen fel lehet építeni vályogból is. A vályog, mint építőanyag és a Vaszati alkalmazása nem üti egymást. Ha minden – vályogra vonatkozó – kivitelezési szabályt betartunk az építkezés során, akkor nem lehet gond.

A másik kérdéseddel kapcsolatban az a kérdés, hogy mit nevezünk régi magyar építészetnek? Mert épültek „régen” parasztházak és kastélyok, villák is. A kastélyok, paloták nagy előnye, hogy nagyon odafigyeltek arra, hogy a homlokzatnak legyen egy szép ritumusa, szép szimmetriája, ami már önmagában pozitív. A nagy méretük folytán pedig minden égtáj felé nyitottak – tehát észak és kelet felé is – ami mindenképpen kedvező.

Persze ez önmagában még nem elég ahhoz, hogy Vaszati házról beszéljünk, de energetikailag kedvezőbb egy parasztháznál. (Lehetnek azért itt is mellényúlások: kedvezőtlen helyen levő bejárat, hegyvidéken nem megfelelő irányú lejtés, stb.)

Ha Európa építészettörténetét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a híres ókori építészre, Vitruviuszra nagy hatással volt a védikus építészet. Híres építészeti könyve (De Architectura – Tíz könyv az építészetről) az egyik régi Vasztu írással, a Manasarával párhuzamba vonható. Vitruviusz nagy hatással volt Leonardo Da Vincire, ő pedig nagy hatással volt a reneszánsz kori itáliai építészre, Andrea Palladiróra. Palladio nagy hatással volt az angliai György-kori (különösen a korai György-kori) építtészetre. És úgy általában az európai építészet hatással van a magyarra is. Persze itt tényleg az igényesebb, nagyobb lakóházakról, palotákról van szó.

Sokan, amikor azt hallják, hogy „régi magyar építészet”, szemük előtt a parasztházak jelennek meg, holott nem csak parasztházak épültek – bár kétség kívül abból volt a legtöbb. Többen próbáltak már párhuzamot vonni ezen épületek és a Vaszati között, én személy szerint nem sok hasonlóságot látok…

Kedves Edit!
Köszönöm ezt az írásodat (is), mert igen tanulságosnak találom. Én -személy szerint – igen szeretem a vályogot, mert egy igen ősi építőanyag tipus. Sajnos most panelban lakom, és az épületet nem rég szigetelték, de nem kőzetgyapottal. Igaz, nem fűtöttünk sokat a télen, de valahogy nem igazán érzem jól magam benne. Amit zsolt írt azzal tökéletesen egyet értek. Amire igazán kiváncsi vagyok az a vaszati hiba egy vályog házban. Új építésűre gondolok, mert a régieknek már a tájolása is zűrös. A másik kérdésem, hogy a régi magyar építészet mennyire „rugaszkodik el” a vaszati törvényeitől?
Üdv. Ågnes (thoth)

Kedves Zsolt!

Bár nem tudom, hogy pontosan mivel kezelik a faanyagot, szerintem is sok olyan vegyszer kerül rá, aminek nem kellene. Ha faházat építenék, egész biztos, hogy nagyon utánajárnék a fakezelő anyagoknak.

Ugyanez vonatkozik persze a hajópadlóra, parkettára, lambériára. Szerencsére vannak már olyan fakezelő anyagok, amik nem károsak az egészségre (olajok, viaszok), de a festékek, lakkok, stb. zöme kockázatos lehet.

Érdemes ennek is jól utánanézni.

Kedves Marianna!

Fontos tényező az építőanyag is és a Vaszati is.

Egy biztos, még ha vályog is az a ház, akkor sem választanám, ha láthatóan súlyos Vaszati hibái vannak. Ha egy épületnek – legyen az fából, kőböl, téglából – már „laikusként” is látszanak a Vaszati hibái, akkor jobb futva menekülni. Ha a hibák kevésbé súlyosak, el lehet azon gondolkodni, hogy a meglévő hibákat hogyan lehetne megszüntetni. Van-e lehetőség máshova tenni a főbejáratot, ablakokat nyitni északon és keleten, felszabadítani a Brahmasztant, stb.

A jó elrendezésű könnyűszerkezetes házat is csak akkor venném meg a helyedben, ha előtte arra egy Vaszati tanácsadó rábólintott volna. Mert első ránézésre örülhetünk, hogy nyitott az északkelet és a kelet, de lehetséges, hogy van valami egyéb súlyos hiba, ami esetleg elkerüli a figyelmünket.

Érdemes megvizsgálni a könnyűszerkezetes ház szerkezetét is. A köznyelv a faházat is könnyűszerkezetesnek hívja, amit sokan kifelyezetten szeretnek. Van azonban olyan könnyűszerkezet is, ami esetleg rejthet egészségügyi kockázatot (szendvicspanel – ha nem szellőzik rendesen; fémvázas szerkezet, stb.) És hát egyszer a saját szememmel láttam egy hatalmas vihar után a szomszéd faluban egy könnyűszerkezetes ház maradványait. Nem volt szép látvány…

A kérdésedre tehát nehéz egyértelmű választ adni, de egy biztos: a súlyos Vaszati hiba – nálam – kizárja a vásárlásnak még a gondolatát is.

A vályog mostanában elég romatnikus építőanyagnak tűnik. Mivel laktam vályogházban, sőt építettem is vályogházat, le merem írni a magánvéleményemet vele kapcsolatban:

1. Csak akkor jöhet szóba, ha a háznak rendes alapja van. (Én sajnos alap nélküli vályogházban laktam, ráadásul olyan helyen, ahol magasan van a talajvíz.) Ez nem igazán szerencsés kombináció.

2. A vályog egy olyan építőanyag, ami speciális kezelést igényel. Nem „illik” belül diszperzites festékkel, vagy egyéb, műanyag festékkel festeni. A vályogot legjobb meszelni. Régen kívülről is meszelték, ma is illik inkább meszes habarccsal vakolni kívülről, hogy szellőzni tudjon és ne legyen a nedvesedés miatt gond.

3. Műanyag ajtó-ablak kizárva! Az én „ízlésem” szerint máshol is, de a vályoggal különösen nem fér össsze!

4. A régi vályogházak nyáron tényleg hűvösek. Emlékszem, gyerekkoromban amikor nyáron – a kinti játék után – bementünk a nagymamámék házába ebédelni vagy kicsit hűsölni, nagymamám rögtön ránk adott egy kardigánt, nehogy megfázzunk. Tényleg jó hűvös volt benn, amihez hozzájárult a vályog jó hőszigetelő képessége, de persze az is, hogy nem volt a házon sok ablak…

5.) Ha tehát a vályogház szakszerűen van megépítve és fenntartva, akkor kitűnő élettér lehet – feltéve, ha úgy-ahogy a Vaszati elveinek is megfelel…