Pár évvel ezelőtt egy bő harminc fős csoportot a Karácsonyról kérdeztünk. Kiváncsiak voltunk, náluk hogyan zajlik az ünneplés, mit csinálnak Karácsonykor, hol, kivel és hogyan töltik az ünnepeket. A válaszok megdöbbentőek voltak…
Karácsonykor ők is inkább együtt szeretnek lenni…
Nagyjából arra számítottam, hogy majd ki-ki elmeséli, hogy mit szokott főzni, milyen karácsonyfát állítanak, milyen élményekkel gazdagodik ilyenkor a család. Sőt, kifejezetten arra számítottam, hogy kicsit unalmasak lesznek a válaszok, mert mindenki elmondja, mennyire finom beiglit süt és milyen szépen ég a csillagszóró és milyen hamisan éneklik a „mennyből az angyalt”…
Ehelyett a megkérdezettek 70-80 százaléka azt fejtegette, hogy mennyire nem szereti a Karácsonyt, már előre retteg, hogy mi lesz az idén, hogy elege van a kellemetlen családi együttlétekből, a kínos kérdésekből és abból is, hogy az ünnepek végére szinte mindenki összevész mindenkivel. A megkérdezettek többsége a háta közepére se kívánta az egyész Karácsonyt és az egész feljhajtást, a feszengős együttléteket és úgy általában mindent ami vele jár.
Ledöbbentem. Ugye, most te is? Vagy épp ellenkezőleg? Ismerős a helyzet?
Az, hogy mit történik Karácsonykor és hogyan telnek az ünnepek nem azon a pár napon múlik, amit úgy hívnak, hogy Karácsony. Még azon sem múlik, hogy kétméteres Normann fenyőt veszünk-e 30.000 Ft-ért, vagy levágunk a kertben néhány fenyőágat és azt díszítjük fel. Azon sem múlik, hogy pontosan mi a menü és ki mit kap ajándékba. Sőt, még azon sem, hogy melyik égtájra tesszük a karácsonyfát és milyen színű díszeket teszünk rá! Upsz!!!
A színek, díszek, dekorációk hozzájárulnak a szép Karácsonyhoz, de nem azon múlik, hogy milyen az ünnep
Legfőképpen azon múlik, hogy kellemesen telik-e a Karácsony, hogy mi történik egész évben, hogy milyen kapcsolatot ápolsz a családoddal, a szeretteiddel a hétköznapokon. Mennyit vagytok együtt, vagy ha épp úgy hozta az élet, hogy távol éltek egymástól, milyen gyakran beszéltek telefonon, milyen gyakran írtok egymásnak, mennyire vagytok részesei egymás életének, s ha valaki a családban bajba kerül, vagy beteg lesz, mennyire álltok mellette. Ha egy családban rendben vannak a hétköznapok, akkor rendben lesznek az ünnepek is. Mert tényleg ünnepelni jöttök össze és nem azért, hogy bepótoljátok mindazt, amit egész évben nem adtatok meg a másiknak.
Persze abban, hogy jól teljenek az ünnepek, hogy jó kapcsolatot ápolj a családoddal, a barátaiddal, fontos szerepet kaphat az otthonod minősége is, de felelőtlenség lenne azt mondtani, hogy csak azon múlnak a jó emberi kapcsolatok, hogy ez vagy az az égtáj nyitott-e vagy éppen zárt. Nem árt azonban tudnunk – főleg akkor, ha az emberi kapcsolataink kissé ingatagok -, hogy melyek azok az égtájak, amelyek hatással lehetnek kapcsolataink alakulására.
Igazi karácsonyi ribillió a szüleimnél… Szeretnék minden Karácsonykor így örülni! Persze nem akarok minden évben tükröt kapni, de az előszobába még nagyon hiányzik egy… 😉
Az északnyugat általánosan felel az emberi kapcsolatokért, az érzelmeinkért, valamint az anyukánkkal való kapcsolatunkért is. Az észak minősége szintén nagy hatással van az anyára és általában a nőkre, illetve a velük való kapcsolatra. Ehhez hasonlóan a kelet a férfiakra hat, a délnyugat minősége pedig a családfőre és az elsőszülött fiúra.
Ha gondok vannak délkeleten (pl. ott van a főbejárat), akkor gyakori lehet a családban a veszekedés, ha pedig nincs rendben a dél, akkor erkölcsi problémák léphetnek fel – ami megint csak kedvezőtlenül hat a családi békességre. A nyugat megmutatja, hogy mennyire lehet tartós a házasság, a lakás közepe pedig azt, hogy mennyire marad együtt a család.
Elég gyorsan végig értünk minden egyes égtájon, ami egész röviden azt jelenti, hogy ha jó emberi kapcsolatokat szeretnél ápolni, akkor bizony nem árt, ha alkalmazod a Vaszati elveit és a Vaszati adta korrekciós lehetőségeket az egész lakásban.
Mi történik ekkor?
A szép dekoráció nem oldja meg a családi problémákat, de hozzájárul, hogy egy boldog családban szebb legyen az ünnep
Azt nem garantálom, hogy varázsütésre rendbejönnek az emberi kapcsolataid, azt azonban igen, hogy TE más ember leszel. Nyugodtabb leszel, kiegyensúlyozottabb, még az is lehet, hogy sikeresebb és gazdagabb… Ennél azonban fontosabb, hogy elégedett leszel, és jobban oda tudsz figyelni másokra – azaz te leszel az, aki megteszi az első lépést azért, hogy jobban teljenek a hétköznapok és csodásak legyenek az ünnepek.
És ne legyünk álszentek: lehet, hogy ehhez az is szükséges, hogy ne legyenek filléres anyagi gondjaink, ne kelljen azon aggódni, hogy be van-e fizetve minden csekk és végre ne kelljen elvállalni a huszadik túlórát is. Mindez ugyanis rengeteg erőt, energiát és időt vesz el tőlünk, ami erőt, energiát és legfőképpen időt fordíthatnánk a családunkra, a barátainkra is.
És ha végre eljutunk oda, hogy letisztulnak és rendbejönnek a kapcsolataink, ha tudjuk, hogy azokkal fogjuk tölteni a Karácsonyt, akiket szeretünk és akikkel bármikor (hétköznapon és ünnepen egyaránt) jól érezzük magunkat, akkor már lehet azon gondolkodni, hogy mi legyen az ünnepi menü és, hogy inkább Normann fenyőt vegyünk, vagy ezüstöt, vágottat, vagy cserepest és, hogy milyen színűek legyenek idén a díszek… Amíg azonban minden karácsony családi perpatvarral végződik, a karácsonyfa, az ajándékok és minden más csak cullang…
Ha Te is abba a szomorú 70-80 százalékba tartozol, akik nem szeretik a Karácsonyt, akkor nagyon kérlek, gondolkodj el rajta, hogy mit tehetnél – akár az otthonodban, akár te, személyesen -, hogy ez jövőre másképp legyen. Bízz a Vaszati erejében! Eddig már olyan sok mindenkinek segített! (Nekem is!) Alkalmazd az otthonodban és az életedben! És ha jövőre megkérdezem, hogy szereted-e a Karácsonyt, biztos vagyok benne, hogy azt válaszolod: IGEN!
Manhertz Edit
ui: Ha pedig engem kérdezel: igen, nagyon szeretem a Karácsonyt! 🙂
Szeretem a karacsonyt! A meghittseget. Az unnepi varakozast, meg akkor is ha tudom, hogy nem csupan errol az unnepen kell, hogy jelen legyen a szeretet, hanem a mindennapokban. Megis az unnepi varakozas ezt az erzest valahogy felerositi. Mi harman, harom csaladtag, fiam, lanyom es en evek ota harom kulonbozo orszagban elunk. Jo esetben evente egyszer talalkozunk mindharman egy idoben, a letszam idovel kibovult a parjaikkal:)….es ez szeretetteljes viszontlatas a karacsonyi idoszakban tortenik. Mar hosszu evek ota nem az ajandekozas szamit, hanem a kozos tevekenysegek. Legyen az sutes, filmnezes, beszelgetes, vagy egy kiados seta a kornyeken. A fenyofa, narancs- es fahejillat. Angyalkak, gyertyak. Az ajandek mi magunk vagyunk! Nalunk errol szol a Karacsony. Tartalmas beszelgetesekrol es hosszas olelgetesekrol. Hogy erot adjunk egymasnak a kovetkezo viszontlatasig.
„nem az ajándékozás számít, hanem a közös tevékenységek.”
Ez a gondolat fején találta a szöget!
Köszi, Edit! 🙂
“Az ajándék mi magunk vagyunk!… Hogy erőt adjunk egymásnak a következő viszontlátásig.”
Ez nagyon szép! Köszönöm, hogy leírtad!
Benkovszky Diana:Nagyon szeretem én is a karácsonyt,mert a szeretteimmel lehetek és láthatom a fiam boldog arcát amikor a papával és a mamával beszélgetnek és ahogy egymásnak orulni tudnak mikor hazaérkezunk.Apám szeme konnybe lábad az oromtol mikor becsengetunk és hálát ad az Istennek,hogy végre hazaérkeztunk.De én a kórházban is toltom a karácsonyt azokkal az emberekkel akik annyira betegek,hogy az unnepeket sem tolthetik otthon.Az idén 26-án és Szilveszter éjjelén leszek szolgálatban és persze két unnep kozott is dolgozom.De nem bánom,mert ha csak egy embert tudok felvidítani , nevetni látni és feledtetni vele,hogy kórházban van,már megérte.Díszítettunk karácsonyfát is a számukra és gyerekek is járnak énekelni szép karácsonyi dalokat.Arra kérem a jó Istent,hogy minden paciens jól érezze magát és senki ne haljon meg az unnepek alatt,mert olyankor nekunk kétszer olyan rossz kozolni a rossz hírt a szeretteikkel.Sokkal komolyabb és nehezebb ,fájdalmasabb események ezek holmi családi perpatvarnál és nekunk novéreknek is ezek az események életre az emlékezetunkbe vésodnek.Oruljetek emberek akik egészségesek vagytok annak is,hogy nem fáj semmitek,hogy nem fulladtok,hogy nemcsopog az infúzió az ereitekben ,tudtok beszélni,mert nem kaptatok szélutést.Ha ebbol a szempontból vizsgálnánk a karácsonyt,sokkal tobb embernek kellene boldognak lenni.Ha tudnánk pusztán annak orulni,hogy járunk és magunk tudjuk haza vinni a karácsonyfát és megfozni az ebédet,mert nem vagyunk ágyhoz kotottek.Mindenkinek azt tanácsolom,hogy tudjon orulni a puszta létének és legyen talpraesett és tegyen azért,hogy elmondhassa,milyen szép karácsonyom volt az idén.Diana
Kedves Diana!
Köszönöm a szép hozzászólásodat!
Két évvel ezelőtt az Apukám volt a karácsonyi ajándékom, ugyanis Karácsony előtt egy héttel esett át egy komoly műtéten és 23-án este engedték haza. Tavaly pedig az Anyukám, aki szintén műtéten esett át, és 23-án ment az utolsó utókezelésre. Éppen ezért nagyon meg tudom érteni mindazt, amiről írtál!
Remélem, hogy nyugodt és szép Karácsonyotok lesz bent a kórházban!
Ez a harmadik karácsonyom, amit a a férjem nélkül kell eltöltenem, de igen szeretem a karácsonyt! És tudom Ő onnan fentről velem szereti a karácsonyt!
Köszönöm Zsuzsa, és nagyon szép Karácsonyt kívánok!
Aldott Karacsonyt kivanok.Egyutt erzek minden szenvedovel es minenkivel aki orvend.Nekem is orom volt,mikor enyhithettem a beteg fajdalmat, mikor eszkoz lehettem az elete megmenteseben.Igen szerettem az ugyeletet az unnepeken.Orom volt latni ,a letezo korulmenyek kozott, hogyan ter vissza a ritmusa, a bor szine es megnyugszik.Orom mikor latom,hogy elegedett a fele iranyulo figyelemmel, egyutt erzessel. Igen ez a Karacsony.Alott legyen MINDENKINEK
Én is nagyon szeretem a karácsonyt!!! Számomra a legfontosabb és legszebb ünnep. Gyermekkoromban nagyon szerényen éltünk, de karácsonyfánk mindig volt. Pár éve is olyan karácsonyunk volt, hogy nem az ünnepi menün gondolkoztunk, hanem azon, hogyan legyen ennivalónk.
Mégis boldogok voltunk. Szerintem a karácsonynak valami különleges varázsa van. Nálunk karácsonykor sem az ajándék a fontos, hanem az, hogy egészségesek legyünk, együtt legyen a család, meghittség és szeretet érződjön.
Köszönöm a hozzászólásodat!
Kedves Edit!
Volna egy kérdésem a vaszatival kapcsolatban. Most ismerkedem ezen területekkel. Egyelőre egy bérelt szobát (többen lakunk az ingatlanban) – mely az életteremet jelenti (tehát itt alszom, olvasok, dolgozom) rendeztem át a feng shui szerint. Nem iránytű szerinti rendezést követve, hanem az ajtótól való térrendezési elv alapján. Szeretném mindezt vaszati yantrákkal is megtámogatni.
Kérdésem tehát az, hogy mi szerint szemléljem ebben az esetben az égtájakat?
Pl.: a bagua térkép szerint, ha belépünk az ajtón a szobába, srégen szemben található a hír/hírnév területe, amit jóformán lefed egy hosszú ablaksor. Iránytű szerint ez pontosan É-i oldal, de ha a bejárat felőli tájolást nézem, akkor déli, amit én is követtem. Melyiket vegyem alapul?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel, kellemes ünnepeket kívánva:
Tamás
Kedves Tamás!
Ha a Vaszatit szeretnéd alkalmazni a szobádban – ez lehetséges egy szobában is, nem csak az egész lakásban -, akkor mindenképpen ismerned kell az égtájak helyzetét.
A szerkesztéshez ide kattintva találsz segítséget.>>
Elkészítheted a rajzot az egész lakásra – így megtudhatod, hogy kedvező helyen van-e a fürdőszoba, a konyha és a főbejárat – amit mindannyian használtok. Ezen kívül készítsd el a rajzot a saját szobádra is és próbáld a szobán belül megvalósítani a különböző Vaszati elveket.
Ha a lakótársaid nyitottak rá, akkor elhelyezhettek Vaszati yantrákat az egész lakásban ott, ahol szükséges: pl. főbejáratnál, vagy ha esetleg nincs jó helyen a konyha, vécé, fürdő, stb., de ha nem nyitottak rá, akkor tehetsz csak a Te szobádba is yantrákat. Ebben az esetben elsősorban a Sri yantrát ajánlom, amit tehetsz a szobád északkeleti részére, vagy esetleg a szobába vezető ajtó fölé belülről.
Kedves Edit!
Oromteli napokat, boldog Karacsonyt kivanok!
Udvozlettel: Gabriella Emma
Köszönöm! 🙂
Kedves Edit,
Áldott Karácsonyt kívánok. Nekem minden nap ünnep. Igyekszem folyamatosan javítani a hozzáállásomat a helyzetek és történésekhez.
Azóta,hogy bővültek az ismereteim,igyekszem megfigyelőként jelen lenni.
Mikor csoportban vagyok, vagy többen vagyunk egy helyen alkalmazom pluszba a közmondást / kinek nem inge ne vegye magára/.
Leginkább szerettem a hivatásom, eszköz lehettem Isten kezében, hogy az Ő akarata teljesűljön. a beteg gyógyuljon,vigasztalódjon,megbékéljen helyzetével vagy hozzátartozóival.Örvendek az épülésének.hálás vagyok
Istennek mert ilyenkor én is épülök.Áldott Karácsonyt és testi, lelki épülést mindenkinek.