A Vaszati egyik lehetséges korrekciós lehetősége a színek tudatos használata. Amikor egy-egy helyiség meghatározó színeit kiválasztjuk, figyelembe vesszük, hogy az a helyiség melyik égtájon van és mi a funkciója. Ha egy-egy égtájhoz keresünk színt, megnézzük, hogy melyik bolygó irányítása alatt áll az égtáj és azt is, hogy mely elem vagy elemek vannak ott jelen.
Ez alapján szeretjük, ha északon megjelenik a zöld, a Merkúr színe, de szeretjük északon a kéket és a világos színeket is az ott jelen lévő víz és levegő elem miatt. Ehhez hasonlóan keleten jó, ha van valami, ami sárga vagy narancs színű az ott uralkodó Nap miatt, míg nyugaton jók a sötét színek, a föld színek, a sötétkék de akár a világos színek is, de nincs keresnivalója a pirosnak. S ha már piros: a piros vagy bordó szín a tüzes délkelet színe, de csak akkor, ha a funkció is megengedi ezt a színt. Ha valakinek pont a hálószobája került délkeletre (aminek nem örülünk), akkor inkább vissza kell fognunk az égtáj tüzességéből és inkább a délkeleten uralkodó Vénusz színeit hangsúlyozzuk.
Éva dolgozószobájának egy részlete. A pöttyös falat és a bordó könyvszekrény mögött látható csíkos falat is kézzel festette.
Ez így elméletben mind szép és jó, de a tapasztalatom az, hogy a gyakorlatban nagyon nehéz igazán jól eltalálni egy-egy égtáj színét. Mert sárga és sárga között, vagy narancs és narancs között hatalmas különbségek vannak. Azért pont ezt a két színt hoztam fel példaként, mert engem személyesen a világból ki lehet kergetni egy nem jól megválasztott sárga, de főleg narancs színnel, ugyanakkor vannak ezeknek a színeknek kifejezetten szép árnyalatai is, amelyeket használva harmóniát tudunk teremteni azon az égtájaon (pl. keleten), ahol ezt használjuk. Ha azonban nem a megfelelő árnyalatot használjuk, akkor lehet, hogy megjelent keleten a sárga, de nem lesz szép és talán még zavarni is fog, hiába jó ott a Vaszati szerint.
Nos, ahogy már sejtheted, ma délelőtt Ipacs Éva lakberendezőnél jártam, akiről bátran állíthatom, hogy nagyon bátran, ugyanakkor fantasztikus érzékkel bánik a színekkel. Direkt úgy mentem hozzá, hogy kikapcsoltam az agyamnak azt a részét, ami az égtájakat keresi és azt elemzi, vajon az ott használt színek megfelelnek-e a Vaszati elveinek. Csak a színeket és az általuk létrehozott tereket néztem, és örömmel hallgattam, ahogy Éva a színekről és a mindannyiunkban ott lakozó kreativitásról beszélt.
Éva – ahogy a Vaszati is – azt tanácsolja, hogy méregdrága dizájner tárgyak helyett inkább olyan tárgyakkal vegyük körbe magunkat, amelyekhez kedves emlékek kötődnek. A dolgozószobájában például a nagypapa műhelyéből származik néhány új funkciót kapott tárgy.
Azt mindannyian tudjuk, hogy a színek hatással vannak ránk, akár tudatosan használjuk őket (például égtájakhoz igazítva), akár nem. Egészen más hangulata van egy színes lakásnak, mint egy csupa fehérnek, vagy szürkének, ami sajnos még mindig divat. Ha körülnézünk a természetben, sok-sok szín vesz minket körül. Minden évszakban más és más, és ezek a színek hatással vannak ránk. Mennyire örülünk, amikor a hosszú tél után végre üde zölddé válik a természet, de mennyire gyönyörű tud lenni a fák, bokrok őszi lombszíne is. A természetben nincsen szép vagy csúnya szín. Színek vannak és mindegyiknek megvan a maga helye, a maga szerepe.
A Vaszatiban nagyon óvatosak vagyunk a fekete színnel, mert a Szaturnusz színe. Ha kis felületen használjuk, akkor elfogadható. De egész szekrényeket (pl. konyhaszekrényeket), nagy falakat ne fessünk feketére, főleg ne olyan égtájon, amelyek a jövővel kapcsolatosak! (Kelet, északkelet.)
Megkérdeztem Évát, hogy amikor színeket választ, figyelembe veszi-e a színek pszichikai hatását, vagyis azt, hogy a zöld nyugtat, vagy a piros felizgathat. Nagyon érdekes és elgondolkodtató választ adott rá és úgy gondolom, ez lehet a kulcs akkor is, amikor a saját otthonunkba a Vaszati szerint szeretnénk színt választani:
Éva úgy látja, hogy az egyes színek különböző árnyalatai, tónusai lehetnek nyugtatók, de éppen élénkítő hatásúak is. A zöldnek sem nyugtat minden árnyalata, mint ahogy a pirosnak sem minden árnyalata izgató hatású. A kulcs tehát az, hogy ki tudjuk-e választani a megfelelő színárnyalatot.
A lépcsőn felérkezve ebbe az otthonos előtérbe érkezünk. Innen nyílnak a fenti szobák.
Amikor például azt mondom, hogy északra kellene valami zöld, nem mindegy, hogy milyen zöldet választunk! Ha nagy a helyiség, kis felületen lehet sötétebb, erőteljesebb zöld is, ha kisebb a helyiség, akkor inkább világos, hogy ne nyomja össze a teret. De a legfontosabb, hogy olyan zöldet válasszunk, amire ha ránézünk, örömmel tölt el minket. Ugyanez vonatkozik más színekre is!
Fontos még valamit megfontolni, amikor színeket választunk az otthonunkba! Végig kell gondolnunk, hogy milyen otthonra vágyunk: ragyogó világosra és tágasra, vagy inkább kuckósabb, színesebbre, amivel esetleg együtt jár az, hogy sötétebbek lesznek a helyiségek vagy kevésbé tűnnek tágasnak. (Fontos, hogy ha eladni készülsz egy lakást és emiatt festesz, akkor világos, de meleg színeket válassz, mert az tágítja a teret és kevésbé szűri meg a lehetséges vevőjelölteket! Erről bővebben az Ingatlan Műveletek Iránytűje című e-könyvemben olvashatsz.)
A nappali egy részlete. Éva szerint a legegyszerűbb ikeás bútorokat is egyedivé tudjuk tenni egy doboz festékkel és persze egy jól megválasztott színnel.
A sötétebb, erőteljesebb színek elnyelik a fényt, főleg, ha a plafon is színes. Ebben az esetben számíthatunk arra, hogy a lakásunk sötétebb lesz még napközben is és optikailag kisebb, ugyanakkor kuckósabb. Ilyen Éva otthona. Otthonos, kuckós, ugyanakkor kicsit sötét. Ha inkább a ragyogó, világos, tágas tereket szereted, akkor egy-egy bútor, szőnyeg vagy éppen a függöny jelenítse meg az adott égtájra jellemző színt.
Már az előszobába belépve sejthetjük, hogy egy nagyon színes otthonba érkeztünk. Van, akinek ez nagyon sok lehet és inkább a „kevesebb több” elvet vallja. Évának azonban a személyiségéhez is passzol ez a rengeteg szín, minta és kép. Nála ez teljesen természetes, ő és a családja így érzik jól magukat.
Éva nagyon bátran, ugyanakkor jó érzékkel és jó ízléssel bánik a színekkel, én nagyon óvatosan. Mindig eszembe jut, amit a szobafestőnk mondott évekkel ezelőtt, amikor a „mediterrán stílus” jegyében mindenki vad narancsra vagy éppen rar pirosra festette a szobákat: kifejezetten szereti, ha valaki ilyet kér, mert utána egy-két év múlva megint mennie kell, mert hosszú távon nem bírják a túl erős színt.
A konyha valamikor fehér volt. Az is nagyon szép volt, láttam róla fotót, de Éva így szereti. A csíkos fal és a csempe is szabadkézzel van festve.
Éva nem csak a színekkel, a mintákkal is bátran, merészen, ugyanakkor ügyesen bánik. Úgy gondolom, hogy amit leginkább megtanulhatunk tőle, hogy legyünk kicsit bátrabbak, merjük saját kezünkbe venni az ecsetet (vagy a férjünk kezébe adni) és vágjunk bele otthonunk átalakításába saját kezünkkel! Persze előtte mindenképpen konzultáljunk Vaszati tanácsadóval, vagy tanulmányozzuk a 27 napos programcsomagot, vagy legalább itt a blogot és az alapján határozzuk meg az egyes helyiségek színvilágát.
Ha kellene északra egy kis zöld, nézd meg, mi az, amit átfesthetnél zöldre, és keress egy neked tetsző zöld színt! Ez a kép a fürdőszobában készült, ami elég gyakran van északon. (Nem néztem, hogy Évánál hol van.)
Ahogy Éva mondta: maga az alkotás, a festés már hoz egy „flow” élményt. Egy olyan élményt, ami jól esik. Jól esik saját kezűleg tenni valamit az otthonunkért. És ha ezt az átalakítást a Vaszati jegyében tesszük, egész biztos, hogy az életünkben is megjelennek azok a kedvező változások, amelyekre titkon vágyunk.
Biztos vagyok benne, hogy megyek még Évához és tervezünk egy komolyabb beszélgetést is a színek világáról, amit szintén megosztok majd veletek!
Ha szeretnél Évától inspirációt és főleg bátorságot gyűjteni, megtalálod őt a Facebookon és az Instagramon is.
Te gondolkodtál már azon, hogy valaminek a színét saját kezűleg változtasd meg az otthonodban? Szeretnéd, hogy egyszer együtt ellátogassunk Évához egy kis bátorságot meríteni?
Manhertz Edit
Legutóbbi hozzászólások