Amikor e sorokat írom, nagyon kellemes nyári idő van. Pontosan annyira van meleg, amennyire nyáron elvárjuk, ami kellemes. Az idén azonban már átéltünk egy komolyabb hőhullámot, és ha a meteorológusok nem tévednek, nyakunkon a következő. Ez már nem az a nyári meleg, amire vágyunk, ami igazi „strandidő”, hanem az, amit túl kell élni valahogy.

Emlékszem, pár évvel ezelőtt Szlovákiában ért minket egy komolyabb hőhullám. Azt akkor úgy oldottuk meg, hogy szinte minden nap valamilyen barlangban voltunk: cseppkőbarlangban, jégbarlangban. Ez azonban nem mindig lehetséges, ezért ki kell találnunk valamit arra, hogy jól érezzük magunkat akkor is, amikor több napig 40 fok közelében van a hőmérséklet.

Szinte biztos vagyok benne, hogy az olvasóim többségének, talán neked is az első gondolatod a légkondi. Bekapcsoljuk, megteremti a számunkra ideálisnak vélt hőmérsékletet, és ki se dugjuk az orrunkat a 40 fokban. Valóban ez a legegyszerűbb és sajnos a legelterjettebb megoldás a klímaszerelők legnagyobb örömére. De vajon tényleg ez a legjobb megoldás? Ezzel teszünk a legjobbat saját magunknak és a környezetünknek?

Egy Vaszati ház vagy lakás nemcsak attól lesz igazi otthon, hogy biztosítjuk a szükséges energiaáramlást és a lehető legjobban használjuk az egyes égtájakat, hanem attól is, hogy minden szempontból vigyáz az egészségünkre és a környezetünk egészségére is!

A klímaberendezés tehát egy gyors és egyszerű megoldás arra, hogy hűvösebb legyen az otthonunk, de nézzük meg, milyen negatív hatásai vannak ránk és a környezetre!

Egy teljesen átlagos kinézetű társasház. Minél forróbbak a nyarak, annál többen szereltetnek a lakásukba klímaberendezést. (Sajnos érthető módon, mert egy társasházi lakásban sokkal elviselhetetlenebb tud lenni a meleg, mint egy kertes házban.) A képet a Gemini készítette nekem.

Káros hatások az emberi szervezetre:

1.) Megfázhatunk. Ez egy bagatellnek tűnő probléma, ami ellen talán a legkönnyebb védekezni, de aki érzékeny, annak bizony komoly problémát jelenthet, ha a klímaberendezés a nyakába fújja a hideget.

Ezzel kapcsolatban eszembe jutottak gyerekkorom nyarai, amikor a nagyszüleim vályogházába belépve nagymamám mindig rámadott egy kardigánt, hogy meg ne fázzak. Igen, ott is hűvös volt, de az egy természetes, egyenletes hűvös volt, és igen, az ellen is védekeztünk.

2.) A légutak kiszáradása és fertőzések: A klíma jelentősen csökkenti a levegő páratartalmát. A száraz levegő kiszárítja az orr- és toroknyálkahártyát, ami leállítja a szervezet természetes védekezőrendszerét (a csillószőröket), így a kórokozók jóval könnyebben jutnak be.

A száraz levegő ellen is lehet védekezni folyamatos párologtatással. Itt azonban rögtön meg is jegyzem, hogy sokan rosszul használják a klímaberendezést! A középületekben használt klímákkal ellentétben az otthoni klímáknak nincs légcserélő funkciójuk, tehát a rendszeres szellőztetést nem kerülhetjük el!

Képzeld csak el: agyonszigetelt ház, műanyag nyílászárók, klímahasználat, párologtatás a levegő szárazsága ellen, szellőztetés hiánya: minden összeáll ahhoz, hogy penészesek legyenek a falak és még több kórokozó telepedjen meg az otthonunkban. Ezt nem véletlenül írtam: évekkel ezelőtt valaki arra panaszkodott nekem, hogy az újonnan épült passzívházukban penészesek a falak. Hát persze, hogy penészesek, mert a falazás és a betonozás is nedves technológia, aminek ki kell száradnia, ki kell szellőznie! Ezt akadályozzuk a műanyag szigeteléssel, a műanyag ablakokkal és azzal, hogy nem szellőztetünk.

3.) Hősokk és keringési panaszok: Ha a kinti és a benti hőmérséklet között 6–8 °C-nál nagyobb a különbség, a ki-be járkálás hősokkot okozhat. Ez megterheli a szív- és érrendszert, vérnyomás-ingadozást és szédülést okozhat.

Ha most 40 fokra készülünk és odabent 25 fokra állítjuk a klímát (ami egy kellemes nyári meleg, de ennél szinte mindenhol lejjebb állítják), akkor máris 15 fok különbséggel számolhatunk a ki-be járkálásnál!

Gondolj arra, milyen a kánikulában bemenni a Lidl-be! (Mi általában pulóverrel készülünk, és bevallom, nekem kifejezetten jó érzés kijönni még akkor is, ha kint 40 fok van.)

Milyen szép ez az óbudai homlokzat zsalugáterekkel, légkondi külső egységek nélkül.

4.) Fertőzött szűrők: Ha a berendezést nem tisztítják rendszeresen, a párás, meleg belső alkatrészeken gombák, baktériumok és penész szaporodnak el. Ezek akár tüdőgyulladást okozhatnak, de az allergiás és asztmás tüneteket is fellobbantják.

Ezt rendszeres karbantartással elkerülhetjük.

5.) Ízületi fájdalmak és izommerevség: Ha a hideg levegő közvetlenül ér minket, hatására az izmok összehúzódnak. Ez gyakran vezet nyak- és hátfájáshoz, arcidegzsábához vagy ízületi gyulladásokhoz.

Ha egyébként is vannak ízületi problémáid vagy érzékeny vagy, bizony, ez komoly gond lehet. Klímás helyiségben mindenképpen figyelj, hogy távolabb legyél a klímaberendezéstől, és az ne fújja rád közvetlenül a hideget!

6.) Szem- és bőrkiszáradás: A száraz levegő miatt a szem gyorsabban kiszárad (főleg a monitort nézőknél vagy kontaktlencsét viselőknél), a bőr pedig elveszíti hidratáltságát, rugalmasságát.

A környezetet terhelő hatások:

A klímaberendezések árammal működnek, emiatt nyáron nagyon megnövekszik az áramfelhasználás. Mivel Magyarországon kiemelten magas a napelemek mennyisége – magánházaknál, társasházaknál is –, ez talán a kisebbik probléma. (Bár lehetne a napelemek által megtermelt áramot másra is használni.)

A nagyobb gond inkább a környezet hőterhelése, zajterhelése és a vizuális terhelése. Igen, a klímaberendezések a külső környezetnek hőt adnak le, és ha nincsenek rendesen karbantartva, zajosak is. (A jól karbantartott készülékeknek is van egy működési alapzaja, ami zavarhatja a szomszédunkat.) És akárhogy is szépítjük, a klímaberendezések rondák. Elcsúfítják a ház homlokzatát. (Bár manapság olyan sok ronda ház épül, hogy azoknak már szinte mindegy…)

Megkértem a Geminit, hogy készítsen nekem egy klímák által elrondított családi házat. Így sikerült. 😀

A nagyobb gond itt a hőhatás. Képzelj csak el egy körfolyosós házat, ahol szinte mindenkinek van már légkondija, és a kánikulában mindegyik működik is. Ez jópár fokot hozzáad az alaphőmérséklethez, ami a klímát használókat nem érdekli, de képzeld csak, ha valaki nem tud vagy nem akar klímát telepíteni! Neki még nehezebb lesz elviselni a meleget!

Ha jól belegondolsz, a klímahasználat – főleg nagyvárosokban – egy olyan ördögi kör, amibe már sajnos beleestünk:

A légkondi nem „megsemmisíti” a meleget, hanem kiszívja a lakásból, és kifújja az utcára. Mivel egy nagyvárosban több ezer (tízezer, százezer) klíma működik egyszerre, a kültéri egységek érezhetően emelik a város külső hőmérsékletét (akár 2–3 °C-kal is).

Itt jön az ördögi kör:

Minél melegebb van odakint, annál több klímát vesznek és kapcsolnak be az emberek. A klímák kültéri egységei még melegebbé teszik az utcákat és a várost. A megnövekedett áramfogyasztás miatt még több üvegházhatású gáz jut a légkörbe. A globális felmelegedés fokozódik, és még forróbbak lesznek a nyarak, ami miatt még több klímára lesz szükség. És a kör bezárult. Ráadásul ezen még a napelemek is csak részben enyhítenek, mert bár lehet, hogy valami jó kis eu-s pályázattal felszerelték ingyen és szépen termel, na de a napelemek gyártásához szintén energia szükséges – ez a tény pedig szépen beolvad az ördögi körünkbe!

Mi legyen, ha már van klímád?

Használd tudatosan és óvatosan! Rendszeresen tisztíttasd, és csak akkor kapcsold be, ha már tényleg nagyon meleg van. Ne akarj nyáron állandó 22 fokban ülni odabent, mert az nem természetes! Rendszeresen szellőztess még klímahasználat mellett is és semmiképpen se irányítsd magadra a hideg levegőt!

Mi legyen, ha (még) nincs klímád, de meleged van?

Ez a nehezebb. Főleg akkor, ha társasházban laksz és az összes szomszédod fűti a külső hőmérsékletet a saját klímájával. Ilyenkor nincs túl sok lehetőség.

Akkor is elkerülhetetlennek tűnik a klíma használata, ha valaki egészségi állapota vagy kora miatt nehezebben bírja a meleget és az már akár egészségügyi kockázattal járhat. Az anyukám például, aki lassan 85 éves lesz, bár kertes házban lakik, az idén az első nagy hőhullám előtt szereltetett egy klímaberendezést magának, de óvatosan használja és nem állítja túl hidegre. (Még mindig szívesebben használ helyette ventillátort.)

Itt most bevallom, hogy a legutóbbi nagy meleg után még mi is elgondolkodtunk azon, hogy legalább a tetőtérbe szereltetünk egy klímát, úgy, hogy ne rondítsa el a homlokzatot, de ha nagyon meleg van, tudjuk egy kicsit lehűteni a teret. Talán azért is kezdtem írni ezt a cikket, hogy találjak más, jobb megoldást és végül ne szereltessünk klímát. 🙂

Nézzük a lehetőségeket!

Ha a klasszikus mediterrán tájakra gondolunk és arra, hogy ők hogyan védekeznek a hőség ellen, a csodaszép spalettás házak és a fehér lepedők jutnak az eszünkbe. Ha valahol, ott bizony már évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt is meleg volt nyáron, ami ellen a becsukott spalettákkal és az ablakokra, erkélyekre tett vizes fehér lepedőkkel védekeztek és védekeznek még ma is.

1.) Zárjuk ki a meleget! A legegyszerűbb megoldás spalettát, zsalugátert vagy redőnyt szereltetni az ablakra és becsukni (lehúzni) mielőtt odatűz a nap. Bár más írásaimban sokat kritizálom az állandóan csukva tartott spalettákat, a lehúzott redőnyöket, a nagy kánikulában megengedett, sőt, kifejezetten nagy segítség!

Az alpesi tájakra annyira nem volt jellemző a nagy nyári kánikula, de ma már a spaletták ott is jó szolgálatot tesznek nyáron. Amikor ezt a képet készítettem a svájci Kientalban, még ott is rendkívüli forróság volt.

2.) Árnyékoljunk! Ha már régóta olvasod az írásaimat, jól tudod, hogy a déli, délnyugati erkélyek, teraszok energetikailag kedvezőtlenek, ráadásul nyáron teljesen használhatatlanok is. De még egy kedvező helyen levő keleti erkély vagy terasz is nagyon felmelegedhet nyáron, ezért bárhol is legyen a teraszunk vagy az erkélyünk, fontoljuk meg, hogyan lehetne azt a legmelegebb nyári napokon árnyékolni!

Használhatunk falból kihúzható árnyékolót, vagy felakaszthatunk vizes fehér lepedőket is. Ez utóbbiakat akár az ablakokra is tehetjük.

3.) Ültessünk minél több fát! Már többször írtam az erdőkertről, nem véletlenül. A kertünk erdős részén még a legnagyobb kánikulában is több fokkal hűvösebb van, mint az utcán, vagy a kert kevésbé árnyékos részein. Ha a fa túl közel van a házhoz, a gyökere bánthatja az alapot – erre mindenképpen gondoljunk –, de ettől függetlenül a ház közelébe (főleg annak déli, délnyugati részére) ültessünk árnyékot adó, lombhullató fákat! Miért lombhullatót? Azért, mert télen és ősszel örülni fogunk, ha besüt a nap!

4.) Kevesebb beton, több zöld! A kertünket úgy alakítsuk ki, hogy csak a legszükségesebb mennyiségű térköves vagy betonos terület legyen. Lehetnek szilárd járdák, de a nagy térköves felületeket és a kavicsozást (bármennyire is divatos most) mindenképpen kerüljük! Ültessünk fákat, bokrokat, évelőket! A kerti tó is nagyon jó, mert párásítja és egy picit hűti is a levegőt. Fontos, hogy a kerti tó a kert északi, északkeleti vagy keleti részén legyen.

Az idei első nagy hőhullám alatt a szerbiai Divcibareban voltam, magasan a hegyekben. Szinte minden ház ilyen kellemes, erdős, ligetes, zöld környezetben volt, mint ez is. Ha beton helyett növényekkel (köztük árnyékot adó fákkal) vesszük körül magunkat, több fokkal hűvösebb lesz a levegő!

5.) Futónövények a ház falán. Aki befuttatta a háza falát borostyánnal vagy vadszőlővel, mind azt állítja, hogy néhány fokot ez is visszafog a kánikulából. Én a magam részéről óvatos vagyok ezzel, mert láttam már olyan borostyánnal befuttatot házat, aminek egyik napról a másikra egyszer csak leszakadt a teljes külső vakolata, mert a borostyán tönkretette.

Ha a ház növényekkel való befuttatásán gondolkodsz, a borostyánt nem ajánlom, de a vadszőlő jó választás, ráadásul igénytelen is. A futórózsa vagy más futónővény is szép és jó lehet. Ezek számára érdemes kapaszkodórácsot telepíteni a fal mellé.

Nagyon hangulatos a ház melletti tonráncra vagy az autóbeálló fölé futtatott szőlőlugas is!

Amikor még a világ jóval fiatalabb volt, akkor készült ez a kép valahol a Mátrában vagy a Cserhátban, már magam sem tudom. Nagyon jó szolgálatot tesz nyáron egy ilyen szőlőlugas. Ősszel pedig lehet szüretelni! 🙂

6.) Éjszakai szellőztetés, kereszthuzat, kéményelv. Elmondom, hogy mi mit szoktunk csinálni: Mivel hegyvidéken lakunk és a telkünk erősen lejt kelet felé, melléképületek helyett alagsort építettünk a házunk alá. Itt mindig kellemesen hűvös van. (Igazából nyáron le kellene költöznünk a „barkácsszalonba”, mert ott mindig kellemesen hűvös van.)

Este, amikor már hűvösebb az idő, kinyitjuk az alagsorba vezető lépcső ajtaját és a tetőtérben levő ablakokat is – beleértve a Brahmasztán területén levő tetőablakokat is. Ezek vannak a legmagasabban. Mivel a meleg fölfelé áramlik, a Brahmasztánban levő kinyitott tetőablakoknál van a legmelegebb, és itt jön a „kéményelv”: a meleg fent távozik, és újabb meleg levegőt szív ki a házból, aminek a helyére a pincéből áramlik fel a hűvös levegő. Ez a mi ingyenes légkondink, ami tényleg érezhetően jól működik. (Csak arra kell figyelni, hogy éjszaka nehogy eleredjen az eső, aminek az esélye a nagy kánikulában eleve kicsi.)

Ha építkezés előtt állsz, már csak ezért is Vaszati házat építs, és mindenképpen legyen nyitható a Brahmasztánban levő fenti üvegfelület!

Mindettől függetlenül is fontos az éjszakai szellőztetés és kereszthuzat. Sajnos sok társasházi lakásban még ez utóbbi sem valósítható meg, mert az ablakok gyakran mind egy irányba néznek. Ezért is lenne fontos megreformálni a magyarországi társasházépítési szokásokat és úgy tervezni még a kisebb lakásokat is, hogy több égtáj felé legyenek ablakok és lehessen kereszthuzatot csinálni.

A háztető felső részén látszik a Brahmasztánban lévő tetőablakaink fele. (A tető mindkét oldalán van 2-2 ablak pont középen.) Ha ezeket kinyitjuk, akkor tud működni a „kéményelv”. A tetőtéri ablakokra is érdemes külső árnyékolót tenni, ami lehet redőny, vagy olyan „ponyva”, ami átereszti a fényt. A tetőtér hőszigetelése is kiemelten fontos.

7.) Szigetelés: Mindenképpen szót kell ejtenünk a hőszigetelés fontosságáról is, amelynek nemcsak télen, fűtésszezonban vesszük hasznát, hanem nyáron, a nagy kánikulában is. Ha a házunk fala nem elég vastag vagy nem olyan anyagból készült, ami természetes módon hőszigetel (pl. vályog), akkor utólag hőszigetelni kell! Nem csak a falakat, hanem beépített tetőtér esetén a tetőt is, beépítetlen tetőtér esetén pedig a tetőtér felől a födémet. A padlástér rendkívüli módon fel tud forrósodni nyáron! (Nem véletlenül szárították régen a ruhát a padláson, ahogy József Attila is megírta: „Hagyja a dagadt ruhát másra, engem vigyen a padlásra!”)

Hőszigetelő anyagnak mindenképpen olyat válassz, ami szellőzik: kőzetgyapot, fagyapot, stb.

8.) Hűtsük magunkat is! Ne csak a házat próbáljuk hűteni, hűtsük magunkat is! Fontos tudni, hogy az Ájurvéda szerint bizonyos ételek, italok fűtenek, mások hűtenek. Ilyenkor nyáron fogyasszunk olyan ételeket, italokat, amik hűsítenek. Ilyenek a joghurt, a rizs, a banán, az uborka, a lédús gyümölcsök, pl. görögdinnye, sárgadinnye. Hűsít a kókuszvíz vagy kókusztej is, a mentatea vagy mentás limonádé, a rózsavíz, a fűszerek közül a koriander (mag és a zöld is), a kardamom. Nyáron jobb kerülni a túlságosan nehéz, zsíros ételeket, a csípőset is. A nagy melegben ne együnk kölest és ne fűszerezzünk fahéjjal, mert ezek fűtő hatásúak.

Nyáron használhatunk testápolónak kókuszolajat, amibe tehetünk pár csepp szantálolajat: mindkettő hűsít! (A testápolónak szánt olajat nedves bőrre kend, úgy kevesebb kell belőle, és a bőröd is jobban be tudja szívni.) A borsmentaolaj szintén hűsít, de abból nagyon picit tegyél a testápoló olajba, és ha magas a vérnyomásod, akkor figyeld, nehogy még inkább megemelje!

Sokat segít a hidegvizes borogatás is, amit tehetsz a homlokodra, nyakadba, ahol jól esik. Az arcodat permetezd virágvízzel! Fantasztikusan frissít! Az ájurvéda egyébként általánosságban azt javasolja, hogy a fejünket tartsuk hűvösen, a lábunkat melegen. Magyarul ne legyünk forrófejűek. 🙂

Végül, nagyon kíváncsi lennék, hogy neked milyen bevált tippjeid vannak a nagy melegre! Védekezel valahogy ellene? Vagy egyszerűen csak élvezed? 🙂

Használsz légkondit? Szereted? Vagy próbálod inkább más módon hűsíteni a lakást? Mi a Te bevált módszered?

Manhertz Edit

Neked ajánlom: