Nos, a klasszikus (indiai) Vaszati házak zöme átrimmal készült. Ez az átrium egy olyan belső udvar, amit minden irányból épület vesz körül, azaz teljesen zárt.
Ez a belső udvar a ház középső területére, a Brahmasztánba esik. Egy ilyen átriumos ház esetén tökéletesen megvalósulhat az, hogy a ház középső része szabadon marad és az ég felé nyitott.
A mi éghajlatunkon az ilyen jellegű családi ház viszonylag ritka. Ha Vaszati házat építünk és meg tudjuk valósítani azt, hogy a ház közepe nyitott legyen, akkor is többnyire fedett a középső rész, a tetőn elhelyezett ablakokkal tudjuk középen is megnyitni, s így tudjuk megvalósítani a középső terület nyitottságát az ég felé.
Európában sok átriumos ház valójában fél átriumos csak, azaz a belső udvar nem zárt minden irányból. Ezek a házak gyakran „U” alakúak.
Ha az „U” alak két szára úgy helyezkedik el, hogy a ház észak vagy kelet felé nyit, akkor az épület energetikailag kedvezőnek mondható. (Persze nagyban befolyásolja a ház minőségét, hogy hol találhatók a házon belül az egyes helyiségek.)
Térjünk vissza a klasszikus indiai átriumos házakhoz! Ideális esetben az a belső udvar nincs leterhelve, ami még fontosabb, nincs a közepén víz (ahogyan azt a mór házaknál láthatjuk).
A leginkább középre eső rész (azaz a középpont) szent területnek számít, ezért még arra is ügyelnek, hogy ez ne essen közlekedési útvonalba. Hogy elkerüljék a középponton keresztül járást, szinte mindenhol egy Tulasi növényt tesznek a belső udvar közepébe.
Tulasi szent növény Indiában, jelenléte a házban már önmagában is kedvező. Ha pedig pont a ház közepén van, még inkább hangsúlyozza a középpont szakrális jelentőségét – s ezzel még egy egyszerű családi házat is szentéllyé vagy templommá változtatnak.
Itt Európában még annak is örülünk, ha a ház középső része a közlekedőbe esik, de legalább szabadon van. Sajnos azonban nagyon sok helyen középen a fürdőszobát találjuk a vécével, vagy egy súlyos kályhát esetleg a belső főfalat. Ez mind-mind kedvezőtlen és elsősorban a családfőt, rajta keresztül pedig a család egységét és összetartását veszélyezteti.
Nálatok hogy néz ki a lakás középső területe?
Nekünk emeletes lakásunk van , lapostetővel , felettünk a kék ég.
HA belép bárki a bezártság érzése jön elő a szűk előszobák miatt.
A bejárat dél felöl van és a hálószoba is. A vaszati szerint nem tudom , hogy lehetne átrendezni, hogy jobban érezzük magunkat, mert igy nehéz az átalakitás.
Köszönöm ha válaszol. üdvözlettel.böbe
Kedves Böbe!
Ennyi információ alapján nehéz sokat mondani. A szűk tereken – legalábbis optikailag – sokat segítenek a világos színek. Északi, északkeleti és keleteti falra lehet tenni tükröket, amelyek szintén tágítják a teret.
A déli bejárat nem túl szerencsés, a déli hálószoba viszont jó helyen van.
Kedves Edit!
Nagyon köszönöm az átriumos házról szóló bejegyzést. Bár kérdeztem már ezzel kapcsolatban ezt-azt, mégis olvastam új dolgokat most is.
Nálunk a ház középső területe kb. 3/4-ed részben az átriumba esik, sajnos 1/4-e benyúlik a konyhába. Miután diagonál épületről van szó, csak a középső egy négyszöget nézem. Remélem az valamit enyhít a problémán, hogy ez a négyszög nem érinti sem a mosogatót, sem a tűzhelyet, igazából a konyhával egy légtérben lévő, de már az átadópulton is kívül eső közlekedőre esik.
Az viszont megint csak hiba ezek szerint, hogy sokat járunk át a Brahmasztánon. Az érintett közlekedő részből nyílik ugyanis a teraszra az ajtó, sőt, a házon belüli 1/4-ed rész az a terület, ahol a ház egyik U-szárából átjutunk a másikba. Lehet ezt a túl sok mozgást valamivel korrigálni? Lehet, hogy nekünk is jól jönne egy Tulasi, legalább a legközépső pontot kikerülnénk. Hol lehet ilyen növényt beszerezni? Egyáltalán, kibírná az itteni klímát? Helyettesíthető valamilyen hasonló hatású, nálunk honos növénnyel?
Mégegyszer köszönöm az új információkat!
Zsuzsa
mi a véleményed a fenshui kristály függőről a (ma prem shaki drágakőről?)
Sajnos nem ismerem. Azt tudom mondani, hogyha egy hiteles, ősi dologról van szó, akkor biztosan működnie kell.
Tulasi szent növénynek számít Indiában. Sok szeretetet igényel.
Nagyon sok helyen él itt Európában – elsősorban védikus templomokban -, tehát elvileg bírja az itteni klímát is. Sok fényt és párás levegőt szeret és a mi éghajlatunkon (a bazsalikomhoz hasonlóan, ugyanis a bazsalikomok családjába tartozik), nehezen bírja a telet.
Pár éve még a régi lakásomban nekem is volt két szép Tulasim. Nyáron gyönyörűek voltak, de sajnos télire elpusztultak…
Kedves Edit!
A Brahmasztánnal kapcsolatban merült fel bennem egy gondolat.
Onnan indultam, hogy az É-ról és K-ről érkező energiák vízszintesen mozognak, a Brahmasztánban pedig állítólag függőleges energiamozgás van, ezért is indokolt esetleg a mennyezetet itt megnyitni, vagy legalább megemelni.
A következő lépés, hogy É-on, K-en és ÉK-en javaslod a tükörrel történő korrekciót, mert a tükör tágítja a teret és növeli az energiapotenciált. A tükrököt természetesen függőlegesen, lényegében az energiamozgásra merőlegesen helyezzül el.
Itt jön a kérdés: a Brahmasztánban lehet-e az energetikai helyzetet azzal javítani, hogy a mennyezetre tükröt ragasztok? (Nálunk ez nem alkalmazható, mert 3/4-ed része az átriumba esik, de másoknál szóba jöhetne.)
További kérdés: ha esetleg elméletileg alkalmazható lenne ez a megoldás, nincs-e egyéb olyan kizáró ok a tükör használatával kapcsolatban, mint a hálószobánál? Baj-e, ha tükröződik a csillár?
Remélem, nem kérdeztem nagyon vadakat.
Köszönettel: Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Egyáltalán nem kérdeztél vadat, ez a kérdés már többször felmerült másokaban is.
Ha a Brahmasztan funkcióját nem zavarja, tehetünk tükröt a mennyezetre. Ez legkevésbé egy közlekedőt vagy egy sötét hallt zavar. Semmiképpen sem tennék tükröt hálóba, konyhába, de még a nappalit is jól meggondolnám…
Ha a Brahmasztánt plafonra ragasztott tükörrel szeretné korrigálni valaki, az is fontos, hogy a tükör pontosan középre essen és szimmetrikusan helyezkedjen el.
Kedves Edit!
Mekkora probléma ,ha a Brahmasztanba (egy részébe)beleesik egy kémény?A lakás társasházi lakás ,ami a 60-as években épült és azóta ez a kémény nem használatos.
Kedves Györgyi!
Mint bármilyen tartószerkezet vagy egyéb építészei elem, a kémény sem szerencsés a Brahmasztanban. Ha pont a lakás közepén van, az a legkedvezőtlenebb, de ha attól távolabb, akkor már kisebb a gond.
Kedves Edit!
Mi van akkor, ha a Brahmasztanba esik a tetőterasz? Alatta van a lakótér (nappali), fölötte -pont a lakás közepén- a terasz van. Így a nappalit, a Brahmasztan területén nem lehet felülről tetőablakokkal bevilágítani, mert a terasz lefedi azt.
Máté
Kedves Máté!
Önmagában a tetőterasz kedvező a Brahmasztánban. A klasszikus Vasztu házak is gyakran átriumosak – azaz mondhatjuk úgy, hogy terasz van középen.
Még ha nem is tudjátok a nappalit felülről megnyitni, legalább terasz van fölött, ami rendben van.
Nálam a lakás közepén a dolgozószobám ajtaja van, szinte mindig nyitva tartom, ám sajnos logikusan naponta többször a szent területre lépek, amikor be- vagy kimegyek. Felülről az ajtókeret nyomja. Pici a hely, legfeljebb kép formájában tudok oda tulasi növényt tenni.
Kedves Ildikó!
Igen, ez tényleg jó ötlet, hogy elhelyezel a ház közepén egy képet Tulasi-deviről!