A parasztházak mindig is hozzátartoztak a magyar utcaképhez, napjainkban pedig egyre többet mentenek meg, újítanak fel, ezzel őrízve építészeti hagyományainkat. Bevallom, amikor meglátok egy-egy igazán szépen felújított parasztházat, bennem is megfordul a gondolat, hogy milyen szépek, de aztán egyből eszembe jut az is, hogy sajnos a legtöbbjük tájolása nagyon ellentmond a Vaszati elveinek, aminek a szomorú következményei többnyire meg is látszanak a lakók életén.

A múlt héten egy ilyen (jelenleg nem lakott) parasztházban jártam és megdöbbenve hallgattam a háznak és egykori lakóinak az élettörténetét.

A házikót a jelenlegi tulajdonosnak a nagypapája építette nagy-nagy szeretettel a családja számára még az első világháború előtt. A családban csak lányok születtek, az utolsó kislány a vendéglátóm anyukája, aki azonban már nem ismerhette meg az apukáját, aki a házat építette…

Ezen a térképen megnézheted a ház fekvését

A háznak és a teleknek több, Vaszati szempontból kedvezőtlen adottsága is van. Az egyik ilyen adottság, hogy a telek (különösen a hátsó része) meredeken lejt déli irányba. Bizonyára nem véletlen, hogy a ház mögötti déli lejtőn szőlőt termeszetettek. Ezt már többször is mondtam, hogy azok a hegyoldalak, amik kedveznek a szőlőtermesztésnek (déli, délnyugati lejtők) nem kedvezőek lakóterület céljára.

Biztosan neked is feltűnt a képen, hogy a ház keleti oldala nagyon közel van a szomszéd házhoz és talán az is, hogy az utcában minden háznak a hosszú oldala keletre tájolt, kivéve ennek a háznak! Meg is kérdeztem, hogy vajon mi ennek az oka. Kiderült, hogy annak idején, a múlt század elején, amikor ez a ház épült, ez volt a falu utolsó háza és a tulajdonos nagypapája (fiatal emberként) úgy gondolkodott, hogy nem szeretné a nagy semmit nézni a tornácról, ezért házat fordított házastól mindenestül a falu szélének és szembefordult a falu többi házával.

Nem is sejtette, hogy ezzel a döntésével a már eleve kedvezőtlen (déli lejtésű) telken szinte megpecsételte a családja és leszármazottjai későbbi életét.

Ezen a képen jól látszik, hogy egyetlen ablak sincs keleten. (A jobb oldali házról van szó, észak felől fotózva.)

Képzeld csak el, mi lett volna, ha úgy épít, mint mindenki más a faluban! A déli lejtő miatt ugyan várhatóak lettek volna veszteségek, de a keleti tornáccal, házbejárattal, ablakokkal rengeteg keletről érkező pozitív (férfi) energiát engedett volna be az otthonába. Az elmúlt két évtized Vaszatis tapasztalata alapján meg vagyok róla győződve, hogy másképp alakult volna a család élete!

Na de mi történt? Elkészült a ház, majd jött az első világháború és sajnos a családfőt is behívták katonának. A háborúban találat érte, hazatért ugyan, de olyan súlyosan sérült, hogy hamarosan (fiatalon) meghalt. Sajnos már nem érhette meg legkisebb lánya születését sem, aki a szomorú haláleset után néhány hónappal született meg.

A felesége (a tulajdonos nagymamája) nem ment másodjára férjhez, egyedül, éjt-nappallá téve dolgozva nevelte fel a lányokat. A zárt kelet „nem engedte”, hogy egy másik férfi ide költözhessen, ami sokat könnyített volna az egyedül marad anyuka  anyagi helyzetén is.

Sajnos nem elég, hogy déli a lejtés, sajnos az észak zárt, az összes ablak délen és nyugaton van… Ez igazából azt jelenti, hogy a háznak nincs semmilyen pozitív Vaszati tulajdonsága.

Ezen a képen látszik a ház északi oldala, ami zárt és kicsit lomos is. Ha jobban megnézed a képet, a déli lejtés is érzékelhető.

Telt-múlt az idő, a legisebb lány férjhez ment, született három gyermeke, akik közül a legkisebb lány a jelenlegi tulajdonos. Miután az özvegy mama is meghalt, ez a legkisebb lánya költözött ide a férjével és három gyerekével. Minden rendben lehetett volna, a férj ügyes mesterember volt, de sajnos rászokott az italozásra olyan szinten, hogy a felesége nem tűrte tovább és válás lett a vége. A ház ismét férfi nélkül maradt!

Általánosságban elmondhatjuk, hogy ahol ennyire problémás a keleti terület (jelen esetben teljesen zárt, ráadásul időközben még egy másik ház is odaépült), ott valami gond van a férfiakkal. Vagy nincsenek, vagy betegesek, vagy „gyenge minőségűek”, vagy egyéb gond van velük. Mondhatnánk, hogy nem szabad általánosítani, de sajnos az elmúlt húsz év tapasztalata megerősítette ezt a Vaszati elvet.

Miután a tulajdonos anyukája is elhunyt, a jelenlegi tulajdonos kifizette a testvéreit (a többi örököst) és szóban megállapodtak, hogy ő a ház tulajdonosa. De ezzel még mindig nem ért véget a ház kálváriája…

A ház többször is bérbe volt adva, ami jó dolog lehetett volna, mert hozott egy kis pénzt, de ez a gyenge Vaszati minőség csupa olyan bérlőt vonzott (többnyire egyedülálló nőket!), akik nem tudtak fizetni, nem vigyáztak a házra, lelakták, otthagyták a lomjainkat, stb. Ráadásul évtizetedekkel később kiderült, hogy a testvérek korábbi szóbeli megeggyezése fabatkát sem ér, ugyanis papíron több tulajdonos van és nem mindenki hajlnadó elismerni, hogy annak idején miben egyeztek meg szóban…

Bár nem rendelkezem jövőbelátó képességekkel, de a ház eddigi története alapján annyit meg tudok jósolni, hogy várhatók még furcsa – és nem igazán vidám – események. Sajnos azt is látom, hogy „megszabadulni” sem lesz könnyű ettől a háztól…

A ház mögött (attól északra) jól látszik a meredek domboldal.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon yantrákkal és egyéb energetikai eszközökkel lehetne-e valamit javítani a ház minőségén. Minden bizonnyal lehetne enyhíteni a kedvezőtlen adottságokon, de ahhoz először fel kellene újítani a házat – vagy legalább alaposan kitakarítani és kimeszelni -, mert yantrákat csak tiszta, rendes helyre szabad elhelyezni. Tökéletes azonban sosem lenne.

Ezt a történetet azért osztottam meg veled, hogy majd amikor lakást vagy házat vásárolsz, esetelg építkezni kezdesz, jusson eszedbe, hogy az új otthonod minősége nem csak rád, de még az utánad következő generációk életére is komoly hatással lehet – pozitív és negatív értelemben egyaránt. Ezért nagyon fontos, hogy még az építkezés vagy vásárlás előtt kérd szaktanácsadóink segítségét!

Tanuld meg a történetből azt is, hogy ha esetleg befektetési céllal vásárolsz lakást vagy házat, azt is úgy vedd, mintha magadnak vennéd! Ugyanúgy vizsgáld meg a Vaszati minőségét, mert nagyon nem mindegy, hogy milyenek lesznek a bérlőid és hogyan érzik majd magukat a lakásodban. (Ezen múlik, hogy fizetnek-e rendesen, hogy vigyáznak-e a lakásra és, hogy sokáig maradnak-e.)

Végöl fontos azt is megjegyeznem, hogy attól még, hogy egy ház parasztház, nem feltétlenül kedvezőtlen energetikailag! Képzeld el, hogy a parasztház szép hosszú tornáca a keleti oldalon van (keleti bejárattal, keleti ablakokkal), képzeld el, hogy az északi oldalon is vannak ablakok, stb. Ez jól hangzik ugye? Tehát, ha te is romantikus hangulatba kerszülsz egy parasztház láttán, még nem kell teljesen lemondani róla, „csak” arra kell figyelni, hogy a két különösen érzékeny égtáj, az észak és a kelet (no meg az északkelet) nyitott-e, és a szép hosszú tornác keleten van-e. (Északit úgysem fogsz találni.) Ha ez teljesül, akkor vehetsz magadnak egy szép kis parasztházat…

Manhertz Edit

Neked ajánlom: