A parasztházak mindig is hozzátartoztak a magyar utcaképhez, napjainkban pedig egyre többet mentenek meg, újítanak fel, ezzel őrízve építészeti hagyományainkat. Bevallom, amikor meglátok egy-egy igazán szépen felújított parasztházat, bennem is megfordul a gondolat, hogy milyen szépek, de aztán egyből eszembe jut az is, hogy sajnos a legtöbbjük tájolása nagyon ellentmond a Vaszati elveinek, aminek a szomorú következményei többnyire meg is látszanak a lakók életén.
A múlt héten egy ilyen (jelenleg nem lakott) parasztházban jártam és megdöbbenve hallgattam a háznak és egykori lakóinak az élettörténetét.
A házikót a jelenlegi tulajdonosnak a nagypapája építette nagy-nagy szeretettel a családja számára még az első világháború előtt. A családban csak lányok születtek, az utolsó kislány a vendéglátóm anyukája, aki azonban már nem ismerhette meg az apukáját, aki a házat építette…
A háznak és a teleknek több, Vaszati szempontból kedvezőtlen adottsága is van. Az egyik ilyen adottság, hogy a telek (különösen a hátsó része) meredeken lejt déli irányba. Bizonyára nem véletlen, hogy a ház mögötti déli lejtőn szőlőt termeszetettek. Ezt már többször is mondtam, hogy azok a hegyoldalak, amik kedveznek a szőlőtermesztésnek (déli, délnyugati lejtők) nem kedvezőek lakóterület céljára.
Biztosan neked is feltűnt a képen, hogy a ház keleti oldala nagyon közel van a szomszéd házhoz és talán az is, hogy az utcában minden háznak a hosszú oldala keletre tájolt, kivéve ennek a háznak! Meg is kérdeztem, hogy vajon mi ennek az oka. Kiderült, hogy annak idején, a múlt század elején, amikor ez a ház épült, ez volt a falu utolsó háza és a tulajdonos nagypapája (fiatal emberként) úgy gondolkodott, hogy nem szeretné a nagy semmit nézni a tornácról, ezért házat fordított házastól mindenestül a falu szélének és szembefordult a falu többi házával.
Nem is sejtette, hogy ezzel a döntésével a már eleve kedvezőtlen (déli lejtésű) telken szinte megpecsételte a családja és leszármazottjai későbbi életét.
Képzeld csak el, mi lett volna, ha úgy épít, mint mindenki más a faluban! A déli lejtő miatt ugyan várhatóak lettek volna veszteségek, de a keleti tornáccal, házbejárattal, ablakokkal rengeteg keletről érkező pozitív (férfi) energiát engedett volna be az otthonába. Az elmúlt két évtized Vaszatis tapasztalata alapján meg vagyok róla győződve, hogy másképp alakult volna a család élete!
Na de mi történt? Elkészült a ház, majd jött az első világháború és sajnos a családfőt is behívták katonának. A háborúban találat érte, hazatért ugyan, de olyan súlyosan sérült, hogy hamarosan (fiatalon) meghalt. Sajnos már nem érhette meg legkisebb lánya születését sem, aki a szomorú haláleset után néhány hónappal született meg.
A felesége (a tulajdonos nagymamája) nem ment másodjára férjhez, egyedül, éjt-nappallá téve dolgozva nevelte fel a lányokat. A zárt kelet „nem engedte”, hogy egy másik férfi ide költözhessen, ami sokat könnyített volna az egyedül marad anyuka anyagi helyzetén is.
Sajnos nem elég, hogy déli a lejtés, sajnos az észak zárt, az összes ablak délen és nyugaton van… Ez igazából azt jelenti, hogy a háznak nincs semmilyen pozitív Vaszati tulajdonsága.
Telt-múlt az idő, a legisebb lány férjhez ment, született három gyermeke, akik közül a legkisebb lány a jelenlegi tulajdonos. Miután az özvegy mama is meghalt, ez a legkisebb lánya költözött ide a férjével és három gyerekével. Minden rendben lehetett volna, a férj ügyes mesterember volt, de sajnos rászokott az italozásra olyan szinten, hogy a felesége nem tűrte tovább és válás lett a vége. A ház ismét férfi nélkül maradt!
Általánosságban elmondhatjuk, hogy ahol ennyire problémás a keleti terület (jelen esetben teljesen zárt, ráadásul időközben még egy másik ház is odaépült), ott valami gond van a férfiakkal. Vagy nincsenek, vagy betegesek, vagy „gyenge minőségűek”, vagy egyéb gond van velük. Mondhatnánk, hogy nem szabad általánosítani, de sajnos az elmúlt húsz év tapasztalata megerősítette ezt a Vaszati elvet.
Miután a tulajdonos anyukája is elhunyt, a jelenlegi tulajdonos kifizette a testvéreit (a többi örököst) és szóban megállapodtak, hogy ő a ház tulajdonosa. De ezzel még mindig nem ért véget a ház kálváriája…
A ház többször is bérbe volt adva, ami jó dolog lehetett volna, mert hozott egy kis pénzt, de ez a gyenge Vaszati minőség csupa olyan bérlőt vonzott (többnyire egyedülálló nőket!), akik nem tudtak fizetni, nem vigyáztak a házra, lelakták, otthagyták a lomjainkat, stb. Ráadásul évtizetedekkel később kiderült, hogy a testvérek korábbi szóbeli megeggyezése fabatkát sem ér, ugyanis papíron több tulajdonos van és nem mindenki hajlnadó elismerni, hogy annak idején miben egyeztek meg szóban…
Bár nem rendelkezem jövőbelátó képességekkel, de a ház eddigi története alapján annyit meg tudok jósolni, hogy várhatók még furcsa – és nem igazán vidám – események. Sajnos azt is látom, hogy „megszabadulni” sem lesz könnyű ettől a háztól…
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon yantrákkal és egyéb energetikai eszközökkel lehetne-e valamit javítani a ház minőségén. Minden bizonnyal lehetne enyhíteni a kedvezőtlen adottságokon, de ahhoz először fel kellene újítani a házat – vagy legalább alaposan kitakarítani és kimeszelni -, mert yantrákat csak tiszta, rendes helyre szabad elhelyezni. Tökéletes azonban sosem lenne.
Ezt a történetet azért osztottam meg veled, hogy majd amikor lakást vagy házat vásárolsz, esetelg építkezni kezdesz, jusson eszedbe, hogy az új otthonod minősége nem csak rád, de még az utánad következő generációk életére is komoly hatással lehet – pozitív és negatív értelemben egyaránt. Ezért nagyon fontos, hogy még az építkezés vagy vásárlás előtt kérd szaktanácsadóink segítségét!
Tanuld meg a történetből azt is, hogy ha esetleg befektetési céllal vásárolsz lakást vagy házat, azt is úgy vedd, mintha magadnak vennéd! Ugyanúgy vizsgáld meg a Vaszati minőségét, mert nagyon nem mindegy, hogy milyenek lesznek a bérlőid és hogyan érzik majd magukat a lakásodban. (Ezen múlik, hogy fizetnek-e rendesen, hogy vigyáznak-e a lakásra és, hogy sokáig maradnak-e.)
Végöl fontos azt is megjegyeznem, hogy attól még, hogy egy ház parasztház, nem feltétlenül kedvezőtlen energetikailag! Képzeld el, hogy a parasztház szép hosszú tornáca a keleti oldalon van (keleti bejárattal, keleti ablakokkal), képzeld el, hogy az északi oldalon is vannak ablakok, stb. Ez jól hangzik ugye? Tehát, ha te is romantikus hangulatba kerszülsz egy parasztház láttán, még nem kell teljesen lemondani róla, „csak” arra kell figyelni, hogy a két különösen érzékeny égtáj, az észak és a kelet (no meg az északkelet) nyitott-e, és a szép hosszú tornác keleten van-e. (Északit úgysem fogsz találni.) Ha ez teljesül, akkor vehetsz magadnak egy szép kis parasztházat…
Szeretem a parasztházakat. Energia-takarékosak, természetes az építőanyaguk, a beosztásuk is tetszik. Tudok olyan parasztházról, amely döngölt falu (60 cm vastag), mégsem vizesedik. Akkor elég, ha a telek/ház tájolására, fekvésére figyelünk?
Kedves Ágnes!
Igen, elsősorban a ház (és a telek) tájolására kell odafigyelni, hogy elegendő pozitív energia jusson be a házba. Természetesen érdemes a további részleteket is megvizsgálni (különböző funkciók égtáj szerinti elhelyezkedése, színek használata, berendezési tárgyek tudatos elhelyezése, stb.)
Azonban ha az alapvető tájolás rendben van és nincs súlyos Vaszati hiba, akkor rendben lehet a parasztház is.
Mi is egy hasonló parasztházba költöztünk 4 éve. Nálunk a ház ÉK-i a lejtőn van, DK-i tornáccal, nagy ablakokkal ÉK-re: Ez volt az, ami elsőre megkapott engem benne. Később amikor készítettünk egy vaszati-elemzést, látszott, hogy szinte teljesen hiányoznak a főégtájak a ház hosszúkás formájából adódóan. Végül idén februárban döntöttem úgy, hogy a yantrákon túl még egy Vaszati-piramissal is megerősítjük a házunk energetikáját. Ha belegondolok, pont jókor jött hozzánk ez a piramis. Biztos sokat segített abban, hogy jól átvészeljük a járvány miatti otthonmaradást.
Kedves Nóra!
Örömmel hallom, hogy milyen jó adottságú parasztházat sikerült találnotok!
Annak, hogy hiányoznak a fő égtájak, a diagonál tájolás az oka és az, hogy a parasztházak gyakran hosszúak. Az lenne az ideális, ha a ház szélessége és hosszúsága maximum 1:2 arányú lenne, de a parasztházak gyakran ennél hosszabbak.
Igen, a Vaszati piramis jó ötlet volt, diagonál tájolású házaknál nagyon hasznos!
Nagyon szeretem a paraszthazakat .. gyermekkorom hasonloban toltottem ,, szep emlekek maradtak bennem .. koszonom az irast udv .tisztelettel
Kedves Elza!
Biztos vagyok benne, hogy akik laktak vagy nyaraltak parasztházban, örömmel gondolnak vissza rá.
Kicsi gyerekkoromban én is egy parasztházban laktam. Kellemes hűvös volt, de mivel nem volt jó alapja és magasan volt a talajvíz, a falak nedvesedtek, szóval nem volt az igazi. De ha nincs ilyen gond, akkor a klímája tényleg nagyon jó.
Szia
Szeretnék elérhetőséget
Tervezésben és telek vásárlásnál tudna segíteni?
Kedves Zsolt!
Ha bármiben segítséget szeretnél kérni, kérlek írj az iroda@vaszati.hu email címre.
Hú de hátborzongató története van ennek a háznak. IÉrdekes, ahogy egy ház leképezi a benne élőket, és hogy az ott élők, anno milyen házat építettek maguknak. Félelmetes az is, hogy a ház a későbbiek során milyen lakókat , bérlőket vonz be magának.Mikor egy-egy égtáj bajos, itt a keleti oldal ,olyankor önkéntelenül kényszert érzek, hogy megnézzem a saját házamat, hogy áll a keleti oldal. Nálunk keleten nagy nyitott terasz van, bővitményként kilógva a házból, s mellette gyerekszoba, nagy ablakkal mely kelet, északkelet fele néz. De ahol a terasz találkozik a ház falával, melynek másik oldalán a gyerekszoba van, ott nincs ablak.Nem akartuk, hogy a gyerekszobába áthallás legyen a teraszról. Nem tudom ez így problémás-e? Természetesen nem párhuzamosak a ház falával az égtájak, így a kelet nekünk sarokra esik.
Kedves Réka!
Igen, a ház története tényleg elég megdöbbentő és nem igazán szerencsés. Ahhoz, hogy még a bérlőkkel is gondok voltak a zárt keleten kívül az erős déli lejtés is hozzájárul, a déli lejtő ugyanis vonzza a veszteségeket… Mint ahogy annak idején a ház urának elvesztését is… A zárt kelet és a déli lejtő így együtt erősítik egymás negaítv hatását.
Ha nálatok keleten terasz van, az nagyon jó. Az jó, hogy a gyerekszobának északkelet felé van ablaka. Fontos ugyanis, hogy a ház északkeleti része is nyitott legyen. A keleti ablak – még ha a terasz felé esik is – annyiban lenne szerencsés, hogy onnan több napsütést kapna a gyerekszoba.