A nyugati építészet és a védikus építészet talán legnagyobb ellentmondása az észak-dél tengely kialakításában és használatában rejlik. Nálunk az építészeket arra tanítják (engem is erre tanítottak), hogy a ház déli oldalát nyissuk meg minél inkább, legyen ott sok ablak, ugyanakkor északra kerüljenek a mellékhelyiségek picike, lőrésnyi ablakokkal.

Így is nézhet ki egy ház északi oldala. A sok-sok ablak nem csak a pozitív energiákat, hanem a fényt is beengedi!

A klasszikus védikus építészet azonban azt mondja, hogy az északi oldalt nyissuk meg minél inkább, legyen ott sok ablak, a déli oldalt pedig zárjuk be, vagy ha kerül is ablak, ne legyenek túl nagyok. Sokan azzal érvelnek, hogy ez biztos azért van így, mert Indiában meleg van, Európában meg hideg.

Nos, egyáltalán nem ezért kell megnyitni az északi oldalt és, hogy jobban tetszen: az északhoz képest zártabban hagyni a déli oldalt, hanem azért, hogy az északról érkező organikus életenergiákat beengedjük a házba. Az átlagos magyar házakba az északról érkező energiák többnyire nem jutnak be, vagy csak nagyon nehezen… Ez az (egyik) oka annak, hogy olyan sokan elégedetlenek a pénzügyi helyzetükkel, és hogy olyan sok nő elégedetlen az életével…

Természetesen meg kell értenünk az európai építészet érveit is: szükségünk van a délről jövő Napsütésre. Ezt ilyenkor télen értjük csak meg igazán!

Két fő kérdést kell tehát letisztáznunk:

1.) Mennyire legyen nyitott az észak és mennyire a dél?
2.) Mire használjuk otthonunk északi részét és mire a délit?

Az első kérdésre már szinte meg is adtam a választ. Legyen az észak is és a dél is nyitott, ablakos, de északon legyen nagyobb az ablakok felülete. Északról jönnek a pozitív energiák és északról kell, hogy több fény jöjjön a házba, így nem kell nappal is villanyt gyújtani az északon levő helyiségben. Ez több, mint logikus.

A második kérdésre sem olyan nagyon bonyolult a válasz. Délre tehetünk csupa olyan helyiséget, amit a nyugati építészet is elfogad: lehet délen étkező (remekül kapcsolódhat a délkeleti konyhához!), lehet nappali, gyerekszoba, hálószoba, stb.

A nyugati építészet szerint legyen északon a fürdő, a Vaszati szerint pedig legyen nyiott és használjunk itt sok zöldet. (Ha a mosdókagyló fölé felkerül a tükör, az pont a fürdőszoba északkeleti részén lesz!)

Északon lehet a főbejárat és az előszoba, lehetnek lakószobák is, de ezt a nyugati felfogás nem szereti és én is csak akkor ajánlom, ha olyan nagy a szoba, hogy átnyúlik az északnyugati vagy az északkeleti területbe is. Ekkor ugyanis a nyugati és a keleti homlokzaton keresztül kap ez a helyiség is Napsütést. Ha azonban egy olyan helyiségünk van északon, amely pontosan az északi területet foglalja el, akkor ez a helyiség csak fényt fog kapni, de Napfényt nem.

Ha maradunk a nyugati felfogásnál, tehetjük északra a fürdőszobát, de csak abban az esetben, ha nincs benne a vécé! A vécé lehet a szomszédos északnyugaton.

Ezzel szinte teljesen fel is oldottuk az észak és a dél fő ellentmondásait. Figyelem! Nem beszéltünk a teraszokról és a bővítményekről! Adtunk viszont egy esélyt mindazoknak, akik ragaszkodnak a hazai szokásokhoz, de ugyanakkor szeretnék a Vaszatit is alkalmazni… Sőt, ha ügyesek vagyunk, még egy passzívházat is tervezhetünk úgy, hogy az ne mondjon ellent a Vaszati elveinek. (Na azért az már nehezebb dió lesz…)

Ugye sikerült egy kicsit jobban megértened, hogyan használhatjuk a Vaszatit Magyarországon?

 

Manhertz Edit