A nyugati építészet és a védikus építészet talán legnagyobb ellentmondása az észak-dél tengely kialakításában és használatában rejlik. Nálunk az építészeket arra tanítják (engem is erre tanítottak), hogy a ház déli oldalát nyissuk meg minél inkább, legyen ott sok ablak, ugyanakkor északra kerüljenek a mellékhelyiségek picike, lőrésnyi ablakokkal.
Így is nézhet ki egy ház északi oldala. A sok-sok ablak nem csak a pozitív energiákat, hanem a fényt is beengedi!
A klasszikus védikus építészet azonban azt mondja, hogy az északi oldalt nyissuk meg minél inkább, legyen ott sok ablak, a déli oldalt pedig zárjuk be, vagy ha kerül is ablak, ne legyenek túl nagyok. Sokan azzal érvelnek, hogy ez biztos azért van így, mert Indiában meleg van, Európában meg hideg.
Nos, egyáltalán nem ezért kell megnyitni az északi oldalt és, hogy jobban tetszen: az északhoz képest zártabban hagyni a déli oldalt, hanem azért, hogy az északról érkező organikus életenergiákat beengedjük a házba. Az átlagos magyar házakba az északról érkező energiák többnyire nem jutnak be, vagy csak nagyon nehezen… Ez az (egyik) oka annak, hogy olyan sokan elégedetlenek a pénzügyi helyzetükkel, és hogy olyan sok nő elégedetlen az életével…
Természetesen meg kell értenünk az európai építészet érveit is: szükségünk van a délről jövő Napsütésre. Ezt ilyenkor télen értjük csak meg igazán!
Két fő kérdést kell tehát letisztáznunk:
1.) Mennyire legyen nyitott az észak és mennyire a dél?
2.) Mire használjuk otthonunk északi részét és mire a délit?
Az első kérdésre már szinte meg is adtam a választ. Legyen az észak is és a dél is nyitott, ablakos, de északon legyen nagyobb az ablakok felülete. Északról jönnek a pozitív energiák és északról kell, hogy több fény jöjjön a házba, így nem kell nappal is villanyt gyújtani az északon levő helyiségben. Ez több, mint logikus.
A második kérdésre sem olyan nagyon bonyolult a válasz. Délre tehetünk csupa olyan helyiséget, amit a nyugati építészet is elfogad: lehet délen étkező (remekül kapcsolódhat a délkeleti konyhához!), lehet nappali, gyerekszoba, hálószoba, stb.
A nyugati építészet szerint legyen északon a fürdő, a Vaszati szerint pedig legyen nyitott és használjunk itt sok zöldet. (Ha a mosdókagyló fölé felkerül a tükör, az pont a fürdőszoba északkeleti részén lesz!)
Északon lehet a főbejárat és az előszoba, lehetnek lakószobák is, de ezt a nyugati felfogás nem szereti és én is csak akkor ajánlom, ha olyan nagy a szoba, hogy átnyúlik az északnyugati vagy az északkeleti területbe is. Ekkor ugyanis a nyugati és a keleti homlokzaton keresztül kap ez a helyiség is Napsütést. Ha azonban egy olyan helyiségünk van északon, amely pontosan az északi területet foglalja el, akkor ez a helyiség csak fényt fog kapni, de Napfényt nem.
Ha maradunk a nyugati felfogásnál, tehetjük északra a fürdőszobát, de csak abban az esetben, ha nincs benne a vécé! A vécé lehet a szomszédos északnyugaton.
Ezzel szinte teljesen fel is oldottuk az észak és a dél fő ellentmondásait. Figyelem! Nem beszéltünk a teraszokról és a bővítményekről! Adtunk viszont egy esélyt mindazoknak, akik ragaszkodnak a hazai szokásokhoz, de ugyanakkor szeretnék a Vaszatit is alkalmazni… Sőt, ha ügyesek vagyunk, még egy passzívházat is tervezhetünk úgy, hogy az ne mondjon ellent a Vaszati elveinek. (Na azért az már nehezebb dió lesz…)
Ugye sikerült egy kicsit jobban megértened, hogyan használhatjuk a Vaszatit Magyarországon?
Manhertz Edit
Hmm. Én lakóparkban lakom, ÉK-fekvésü bejárattal, és mellette van közvetlen a fürdö wc-vel együtt. Az erkélyajtóm DNY-i fekvésü.Elég széles ablakokkal. Hasznosíthatom én valahogy a Vaszatit a lakásomban? Elöre is köszönöm a választ
Kedves Adri!
A Vaszatit mindenki tudja alkalmazni a lakásában. A leírtak alapján a kiinduló helyzet nem igazán szerencsés, de néhány változtatással, a színek tudatos használatával és a Vaszati energetikai eszközeivel egész biztos, hogy lehet javítani a lakás energiáin.
A délnyugati erkély és az északkeleti fürdő-vécé mindenképpen korrigálást igényel.
Kedves Edit!
Nem vitatkozásból említem meg a városépítési szempontokat, hiába
szeretném megépíteni a leendő házamat a vaszati szerint, ha nem
engedélyezik, mert az utcaképet rontja. Abban viszont igazadvan,
hogy mandalával csökkenthetjük a káros hatásokat. Én kb. tíz éve a
Feng Shui szerint rendeztem át a lakásomat a fent említett okok miatt.
Mióta rendszeresen olvasom a tanácsaidat azokat is igyekszem beépíteni.
Hála Neked sikerrel. Kevesebb “zűr” van az életemben.
Üdvözlettel:Margit
Kedves Margit!
Az építési előírások sajnos néha tényleg megnehezítik a dolgunkat – gyakran még egy “átlagos”, nem Vaszati ház esetében is.
Egyébként egy Vaszati szerint tervezett ház még ha szeretné, sem tudja rontani az utcaképet, mivel nagyon odafigyelünk a szép formákra, arányokra, szimmetriára, stb.
Tehát, ha ténlyeg építkezni készülsz, nyugdotan legyen az a ház Vaszati ház! Saját tapasztalatból mondom, hogy ha már a tervezés kezdetén egyeztetni kezdesz a helyi építésügyi előadóval, akkor nem lehet probléma.
Kedves Edit! az én lakásom nyugaton teljesen nyitott , erkéllyel, nincs falfelület.Észak teljesen zárt,és ami ahogy olvastam a legrosszabb, DK .bejárattal. Nagyon aggaszt. Mit tegyek ?
Kedves Anikó!
Fontos, hogy a kelet-nyugat tengelyt kicsit kiegyensúlyozd. Attól tartok, ablaknyitásra nincs lehetőség. Ebben az esetben próbálj minél több Vaszati tippet alkalmazni a lakás északkeleti és keleti részén, pl. legyen keleten és északkeleten minél több sárga szín, legyen tiszta, rendezett, stb. Tehetsz a zárt keleti falra tükröt és mindenképpen helyezd el a megfelelő yantrákat. (Keleten és nyugaton is.)
A délkeleti bejáraton szintén a yantrákkal tudsz segíteni. Egy Sri yantra és egy Narasimha védelmező yantra az ajtó felett nagyon jó szolgálatot tesz.
Itt a blogon is nagyon sokat írtam arról, hogy az egyes égtájakon mi kedvező és mi nem, a Vaszati 27 napos programjában pedig szisztematikusan összeszedtem az egyes égtájak jellemzőit, illetve, hogy hogyan teheted rendbe az energiáit.
Kedves Edit, szerintem a legnagyobb ellentmond ás nem ebben rejlik, hanem abban, hogy Indiában meleg van, nálunk még hideg, ott az északi oldalról jótékony hűvös áramlik be a házba, nálunk még fagy. Ott délről a tűző napsütés, nálunk még életmentő az a meleg, amit délről kapunk. Ez az ellentmondást old fel nekem, kérlek! Köszönettel:
F. Adrienn
Kedves Adrienn!
Erről szólt az egész írás. Az, amit leírsz elsősorban a télre vonatkozik, ami – bármennyire hihetetlen, Indiában is hideg, vagy legalábbis hűvös. Egyes területein – például a sivatagos Radzsasztánban kifejezetten hideg. Ráadásul ott a legtöbb házban nincs fűtés, és a hőszigeteléssel sem igazán foglalkoznak.
Egyébként ha a hosszú, forrú nyarakra gondosz – amilyen az idei is volt -, akkor lehetséges, hogy annyira nem is vágysz már a nagy déli ablakokra. Legalábbis nyáron nem. (És nagyjából ugyanannyi ideig van nyár is mint tél is.) Nem véletlen, hogy nyáron ahol van redőny, az garantáltan le is van húzva. (Gyakran még télen is, amit végképp nem értek.)
Szóval, ha figyelmesen újraolvasod a cikket, pontosan arról szól, hogy nekünk, európaiaknak egyszerre van szükségünk a Nap melegére és az északról érkező életenergiákra. Ha zárt az észak, azt leginkább a nők sínylik meg! A megoldás tehát semmiképpen sem az, hogy ne tegyünk délre ablakot. A megoldás az, hogy északon is és délen is legyen ablak, de lehetőleg a déli oldalon levő ne legyen nagyobb.
Így örülni fogunk télen is nyáron is és még a pozitív energiák is bejönnek!