Ha olvastad a legutóbbi írásomat és megnézted a hozzátartozó videót, akkor tudod, hogy nagyon érzékeny vagyok a különböző hangokra, zajokra. Míg a legutóbb a város zaja miatti álmatlan éjszaka ösztönzött arra, hogy megosszam a gondolataimat veled, most egy másfajta zaj, vagy inkább hang, a természet hangja – ami egy gyors folyású gleccser patak formájában nyilvánult meg – ösztönzött arra, hogy a hangokról és azoknak a ránk gyakorolt, már-már jövőformáló hatásáról beszéljek.

Azt hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy azoknak a hangoknak, amelyeket nap mint nap hallunk, bizony nagy szerepük van abban, hogyan alakul a jövőnk. Te gondolkodtál már ezen? Én az utóbbi időben nagyon sokat, ezért is készült ez az videó. Miközben a videót nézed, arra kérlek, hogy próbálj befelé figyelni és felidézni, hogy rád milyen hatással vannak a hangok, mik azok, amik jó hatással vannak, mik azok, amik nincsenek és ez utóbbiaktól (mármint a nem jó hatású hangoktól) hogyan tudnál megszabadulni.

Gondolj csak bele, milyen sok formában hatnak ránk a hangok:

– A kimondott szó ereje, amit hallhatunk közvetlenül egy másik embertől, saját magunktól, a tévéből, rádióból internetről – hatással van a tudatunkra, de még a tudatalattinkra (Carl Gustav Jung szavaival élve a tudattalanunkra) is, s ezáltal úgy formálja a jövőnket, hogy azt szinte észre sem vesszük. (Ez a jövőformálás lehet pozitív vagy negatív is.)

– A környezet (épített vagy természetes környezet) hangjai lehetnek megnyugtatóak, vagy éppen idegesítőek.

– A kifejezetten hangos zajok zavaróak lehetnek, akadályozzák a nyugodt pihenést, az alvást, rövid távon fejfájást, fáradtságot, hosszú távon pedig akár halláskárosodást és egyéb betegségeket is okozhatnak. (Emlékszel mivel kezdtem az Astoria kaland című írásomat? Egy hírdetésből vett idézettel, ami azt mondta, hogy a zajszennyezés korunk pestise.)

– A hangrezgések – kevésbé érzékelhető módon – megnyilvánulnak otthonunk formáján, méretén és arányain keresztül is. Erről a Vaszati geometriai törvényei beszélnek. A védikus építészet tanításai szerint egy-egy arányt egy bizonyos hangsor (rága) jellemez, amely hangsor lehet harmonikus vagy diszharmonikus. A harmonikus hangsor jó hatással van ránk, a diszharmonikus nincsn jó hatással. A házunk rezgései tehát szintén visszavezethetőek a hangokhoz, hiszen a hangok is rezgések.

Abban a bizonyos svájci faluban két fő zajforrás volt: az egyik az a bizonyos gleccser-patak, a másik pedig a tehenek kolompja. A tehenek mind magasan voltak a hegyekben, de mivel egy völgyben voltunk, a hegyek visszaverték és felerősítették a kolompjuk hangját. Imádtam!
(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a bal oldali épület – ami egy szálloda – adott otthont az 1916-os kienthali konferenciának, amely az első világháború ellen fellépő szocialisták nemzetközi konferenciája volt, és amelyen személyesen részt vett Lenin is.)

Amikor Marcus Schmieke áprilisban találkozott a Vaszati tanácsadókkal, akkor elmagyarázta, hogy ebben a megnyilvánult világban valójában minden rezgés. A tárgyaknak van rezgése, a hangoknak, és az épületeknek is. Az embereknek is vannak rezgéseik. Bizonyos emberek jól megvannak egymással, azaz egy hullámhosszon vannak, mások nincsenek jól egymással, mert nagyon eltérnek a rezgéseik. Mivel ezek a rezgések érezhető módon befolyásolják a létezésünket, a testi-lelki egészségünket, ezért egyre több orvos fordul a rezgés -, vagy frekvenciaterápia felé, és a frekvenciákkal való gyógyításuk nagyon hatásosnak bizonyul.

A videóban egész röviden beszéltem Marcus Schmieke különleges találmányáról, a Healy-ről, amelynek a működése szintén a frekvenciaterápia elvén alapszik. Bevallom, az utóbbi néhány hónapban ez a kis készülék segíti a mindennapjaimat: segít, ha megfájdul a fejem, ha fáradt vagyok, ha nem tudok összpontosítani, de segített akkor is, amikor megfáztam, vagy amikor egyszerűen csak jobban akartam érezni magam a bőrömben. És hogyan segít? Úgy, hogy helyre rakja a környezeti és egyéb ártalmak miatt megborult rezgéseimet – amely megborulást lehet, hogy éppen valamilyen kellemetlen hanghatás okozott…

És van még egy fontos dolog, amin a videót megnézve érdemes elgondolkodni: mi a fontosabb az életünkben? A magas életszinvonal (amit a közgazdaságtan a fogyasztás mennyiségével mér), vagy a jó életminőség? (A jó életminőséget – helyesebben az össznépi boldogságot – csak egyetleg országban mérik: Bhutánban…) És mit jelent a jó életminőség? Tiszta levegőt, elegendő szabad időt, hogy a mindennapjainkban bárhova (munkába, iskolába, óvodába) néhány perc alatt, akár gyalog vagy biciklivel, de mindenképpen dugóban ülés nélkül eljuthatunk, hogy nem szenvedünk a zajtól, a bűztől, a mocsoktól, hogy jó minőségű, vegyszerektől mentes ételt eszünk, hogy nyugalom van körülöttunk, hogy kapcsolódhatunk a természettel… Sajnos sokan ezt az egyszerű életet, ezt a jobb életminőséget feladják a magasabb életszinvonal reményében… Sokan? Szinte mindenki. A kérdés, hogy hosszú távon mi az, ami fontos? Mi az igazi érték: az életszinvonal vagy az életminőség?

Az egyik nagy érték és fontos tényező az életemben egyértelműen a természet.

Ez mindenkinek a saját kérdése és erre mindenkinek saját válasza van. Neked is, nekem is. De ha még nincs is rá válaszunk, akkor is érdemes időről időre elgondolkodni ezeken a kérdéseken:

Mi az, ami igazán fontos számomra?

Mi az, ami valóban elégedetté, sőt, akár boldoggá tesz?

Mi az, amire szivesen emlékszem majd tíz, húsz vagy ötven év múlva?

Mik számomra a valódi értékek?

S mindehhez milyen hang, milyen környezet társul?

Manhertz Edit

Neked ajánlom: