Hatalmas felelősség van az építészek vállán. Talán ők maguk sem tudatosak arról, hogy egy-egy megtervezett és elkészült épülettel – legyen szó lakóházról, közintézményről vagy éppen egy szállodáról – milyen nagy hatást gyakorolnak az épületet használókra és azokra, akik nap mint nap látják azt.

Ahogy visszaemlékszem építész tanulmányaimra, három tényező kapott igazán fontos szerepet a tervezés során:

1.) a statika, ami nagyon leegyszerűsítve azért fontos, hogy az épület hosszú távon fennmaradhasson és ne dőljön össze,

2.) az épület használhatósága – a helyiségek kapcsolatai, méretei, berendezhetősége,

3.) az esztétika – az épületünk illeszkedjen a környezetébe, legyen szép, de ugyanakkor ne legyen hivalkodó.

Statika

Az első összetevő úgy gondolom, hogy magától értetődő, erre minden valamire való építész gondosan odafigyel. Szerencsére nagyon ritka – legalábbis Magyarországon -, hogy olyan ház épüljön, amely nincs rendben statikailag. Erről most nem is szeretnék többet beszélni.

Használhatóság

A következő összetevővel már sokkal inkább lehetnek gondok. A tervezés – különösen egy családi ház tervezése – egy komoly, bizalmi feladat. A megrendelőnek bíznia kell az építészben, hogy az tényleg olyan házat fog tervezni számukra, amely élhető és az igényeik szerint berendezhető. A helyiségkapcsolatokat és azok méreteit nagyon tudatosan kell átgondolni, mert csak akkor lesz a lakótér élhető, berendezhető.

Az építési és fenntartási költségek növekedése maga után vonja azt, hogy amennyire csak lehet, szeretnénk spórolni a négyzetméterekkel, amit teljesen érthető is. Ez a spórlás azonban néha (vagy gyakran) odavezet, hogy a megálmodott épület helyiségei szűkösek, berendezhetetlenek, hosszútávon élhetetlenek. Gyakran találkozhatunk azzal, hogy kicsi helyre kellene túl sok helyiséget bezsúfolni, s ennek az lesz az eredménye, hogy picurka, berendezhetetlen helyiségekből áll a ház.

Nincs azzal gond, ha valaki kisebb házat szeretne, de akkor lehet, hogy egy-két helyiségről le kell mondania: inkább kevesebb szoba legyen, de azok legyenek élhetők és berendezhetők!

A mini házak problémájáról tíz évvel ezelőtt írtam, ha van kedved, ide kattintva el tudod olvasni! >>

Az építész felelőssége az, hogy az építtetőnek elmagyarázza, lerajzolja, modellezze, hogy mekkora helyre van szükség egy-egy tevékenységhez. Gyakran látok olyan hálószobákat – főleg társasházakban – ahová szinte nem fér be egy franciaágy. Vagy ha be is fér, csak oldalazva lehet körbejárni. Nem csak az a gond, hogy kényelmetlen, de – ha nem tudnak nyitott ablaknál aludni, pl. télen -, akkor reggelre bizony az oxigén is elfogyhat…

A helyiségek kapcsolatait viszgálva mindig nagy hangsúly helyeződik a nappali-konyha-étkező kapcsolatára, ami tényleg fontos is, hiszen a legtöbb családban ezekben a helyiségekben zajlik a közös élet, itt vannak együtt a családtagok. Nagyon fontos, hogy az építész ezeket a helyiségeket tényleg a család igényei szerinte alakítsa ki! Ha napi szinten főznek, nyaranta befőznek, akkor fontos, hogy a konyha tágas, kényelmes és akár elszeparálható legyen, de mégis közel legyen az étkezőhöz és a nappalihoz.

Van, akinek az a fontos, hogy főzés közben is mindenki együtt lehessen – ők ragaszkodnak a nappalival egy légtérben levő konyhához -, mások viszont, mint például én is, egyedül szeretnek főzni és szereteik, ha a konyhára rá tudják csukni az ajtót. Megjegyzem, a Vaszati is ez utóbbit szereti, de ezt nem mindenki tudja maradéktalanul elfogadni. Úgy gondolom, ennek más okai is lehetnek: a lakberendezési magazinok állandóan azt szajkózzák, hogy milyen jó a nagy egybe-nyitott nappali-konyha-étkező, tehát ennek a befolyásoló hatása is szerepet játszik és persze az is, hogy helyet is lehet azzal spórolni – főleg egy társasházban -, ha a nappali egyik sarkára ráfogjuk, hogy az az „amerikai konyha”.

Hosszasan lehetne még sorolni, hogy mi mindenre kell egy építésznek odafigylenie ahhoz, hogy az általa tervezett ház élhető és kényelmes legyen, de menjünk most tovább!

Esztétika

Az épületek esztétikai értéke nagyon kényes és szubjektív dolog, hiszen ahány ember, annyi ízlés. Sajnos gomba módra nőnek ki a földből a jellegtelen, csúnya, rossz arányú, ronda színű, formátlan, ormótlan és még sorolhatnám milyen épületek – és most hírtelen csak a családi házakra gondoltam. De mondhatnám, hogy az új középületek között is egyre nehezebb igazán szépet találni. Természetesen, amit én rondának vagy ormótlannak tartok, az másnak -talán – tetszik, de bőven van olyan épület, amiről igazán nehéz elképzelni, hogy az bárki szerint is szép lenne.

Néhány éve készült egy intejú a Budapestre látogató amerikai építészkritikussal, Justin Shubow-al. Ezt mondta Budapestről:

„Budapesten az elmúlt 100 évben csak minőségromboló házak épültek. Ráadásul ezen idő alatt az önök fővárosa nagyon sokat veszített az értékes épített örökségéből is. Pótolhatatlanul sokat. Amit omladozó, megcsonkított állapotában véletlenül meghagytak, vagy valamilyen okból megmaradt, csak az számít még most is Budapest értékének, karakterének és lényegének. Csak ezekért, a XX. század elejéig megépült házaik, és persze a gyógyvizeik miatt keresik fel az önök fővárosát a turisták, s nem a modern épületeik miatt.”

Gondolj csak bele! Tegyük fel, egy divattervező tervez egy nadrágot vagy egy pulóvert, ami néhány embernek tetszik, de az emberek többsége szerint ronda. (Általában ilyesmiket lehet látni a divatbemutatókon, melyek célja – szerintem – inkább a polgárpukkasztás, mint a valódi divat bemutatása.) Elkészül ez a ronda nadrág és hozzá a még rondább pulóver. Milyen hatással lesz rád vagy rám? Szembejön velünk, szörnyülködünk egyet, esetleg jót nevetünk és aztán eflelejtük. Igen kicsi az esélye, hogy nap mint nap szembejönne veled. Aki megvette, felveszi néhányszor, hazaviszi, beakasztja a gardróbszekrénybe és nem árt vele senkinek.

A múlt század fordulóján épült legtöbb budapesti épület homlokzata szép, szimmetrikus, van ritmusa. Az építészek célja nem a polgárpukkasztás volt, szerettek szépet alkotni.

Na de képzeld el, hogy felépül egy ház. Legyen az lakóház vagy középület, forgalmas helyen vagy egy csendes utcában, teljesen mindegy. Azt a házat hosszú évtizetedekig fogja minden arra lakó vagy arra járó látni. Az a bizonyos ház – ha szép, kellemes formájú, szép homlokzatú – akkor nap mint nap örömöt fog okozni az arrajáróknak. Ha azonban otromba, olyan, ami egyáltalán nem illlik a környezetébe és ráadásul az emberek többségének nem tetszik, akkor semmiféle örömöt nem fog okozni az arrajáróknak, sőt, talán – ha van erre érzékenységük -, nap mint nap bosszantani fogja őket az épület csúnyasága. Egy idő után talán megszokják azok, akik nap mint nap látják, de nem jobb lenne egy szép épület látványát megszokni?

Szerintem egyetértünk, hogy nem a hátam mögött látható üveg épület miatt megyünk Párizsba… (A Louvre híres üvegpiramisát azért érdemes megnézni!) A legfelső, nyitó kép szintén Párizsban készült.

A múlt év végén felröppent a hír, hogy Rákosrendezőn mini Dubai-t álmodott meg egy dubai-beli befektető felhőkarcolókkal, modern, acél-üveg monstrumokkal. Tény, hogy Rákosrendező nem éppen egy szép része Budapestnek, és mivel közel van a belvároshoz, tényleg jó lenne bevonni a város vérkeringésébe, de vajon tényleg felhőkarcolókat kellene a mi gyönyörű fővárosunkba építeni? Ahol az igazi építészeti értékek leginkább azok, amelyek a XIX-XX. század fordulóján épültek?

Emlékszel még, arra, amikor arra a kérdésre kerestük a választ, hogy vajon létezik-e élhető város? >> Koppenhága várostervezési elveit elemeztük a már 87 éves Jan Gehl építész és várostervezővel készült interjú alapján. Az ő szemlélete szerint egy emberközpontú városban az épületek nem magasak. Idéezm az akkori írásomból:

„Az épületek magasságát a sétáló ember szemszögéből határozzák meg. Amikor sétálunk, általában nem az eget nézzük és nem is a földet, hacsak nem a kátyukat vagy a kutyakakit kerülgetjük. A látómezőnk a horizonthoz kapcsolódik, nem megy feljebb néhány emelet magasságnál. Éppen ezért egy fontos szempont, hogy a várost, illetve a házakat embereknek tervezik, emberi léptékekkel, magasságokkal.”

Sajnos amikor egy nagy ingatlanbefektető toronyházakat épít, a célja – a hivalkodáson túl – az, hogy kis földterületen minél több lakást, irodát stb. alakítson ki, s ezáltal minél nagyobb legyen a profitja. Nem igazán gondol azokra, akik majd huszadik, harmincadik vagy épp a negyvenedik emeleten dolgoznak vagy laknak. Ilyen magasságból – ha egyáltalán ki mer nézni az ablakon – semmit nem érzékel abból, hogy mi történik az utcán. Ilyen magasságban már ablakot sem nagyon lehet nyitni, ezek a toronyházak gyakran fix üvegtáblákkal készülnek, szellőztetőrendszerek biztosítják a friss levegőt. Egy ilyen házban szinte katasztrófát okoz, ha pár órára elmegy az áram… Az ilyen épület elveszíti a emberi léptéket.

Természetesen alacsony épület is lehet ronda sőt, egyenesen visszataszító. Justin Shubow fejtette ki a vele készült interjúban, hogy gyakran még azok is, akik egyébként minimalista, modern vagy éppen brutalista szellemben terveznek, egy kedves, hagyományörző házban élnek. Idézem:

„Nyílt titok, hogy amikor a brutalista szellemben alkotó Rem Koolhaas sztárépítész-provokátort megkérdezték, hogy ő milyen házban lakik, akkor eleinte folyamatosan hárított, hogy érdektelen ez a kérdés, s csak a sokadik újságírói rákérdezésnél merte bevallani, hogy az otthona egy öreg viktoriánus stílusú ház. Mi ez, ha nem képmutatás és csalás? Amíg mi szenvedünk az embertelen és technokrata házaitól, addig ő pont ott keres menedéket, amit megsemmisíteni kíván.”

Rem Koolhaas egyik brutalista stílusú épülete. Az a szörnyű benne, hogy hosszú évtizedekig, talán évszázadokig fogja elcsúnyítani a környezetét,

Egy igazán felelősségteljes építész mindenképpen odafigyel erre a három fontos tényezőre: statika, használhatóság, esztétika. Mindehhez hozzátehetünk még két fontos tényezőt:

4.) ökológia, fenntarthatóság – az utóbbi évtizedekben végre kezdjük felismerni a jelentőségét,

5.) Vaszati – remélem, eljön majd az idő, amikor ezt nem csak néhányan tartjuk fontosnak.

Ökológia

Az ökológiukus építészet mást-mást jelenthet attól függően, hogy honnan közelítjük a kérdést. Jelentheti azt, hogy az épület fenntartása környezetbarát, ami elsősorban az épület energiafelhasználásán múlik. Van, aki szerint attól lesz egy épület környezetbarát, ha tele van a háztető napelemmel és olyan fűtési és melegvízellátó rendszere van, ami nem szennyezi a környezetet, magyarul nem füstöl. Mások szerint a napelemek gyártása és mindannak a gyártása, amitől egy ház „nem füstöl” szintén környezetszennyező, hiszen az azt előállító gyárak, vagy a hozzávalók bányászata szintén kizsigereli a természetet. Meg kell találni az egyensúlyt, és a lehetőségekhez mérten megtalálni a legjobb megoldást.

A környezetbarát építészet másik oldala pedig maga az építőanyag. Az én nézőpontom az, hogy az építés során részesítsük előnyben a természetes építőanyagokat! Használjunk téglát beton helyett (itt a falakra gondolok), fapadlónk legyen laminált padló helyett, faablak műanyag helyett. Válasszunk olyan festékeket és felületkezelő anyagokat, bútorokat amelyekből nem párolognak ki egészségre ártalmas anyagok. Próbáljuk a házunkat minél inkább természetes anyagokból felépíteni. Hegyvidéken – ahol beleilleszkedik a tájba – építhetünk fából is, de vissza lehet kacsintani a vályog építészetre is, hiszen a mai vályogház már messze nem olyan, mint gyerekkorom vályogházai, amelyek vizesedtek, omladoztak.

Hegyvidéken, ahol helyben van a faanyag, teljesen természetes dolog fából építeni. Ez a ház a svájci Kienthalban található.

Vaszati

Végre megérkeztünk a Vaszatihoz! Lehet, hogy ezzel kellett volna kezdenem?

A Vaszati egy nagyon fontos dolgot ad hozzá az eddig felsoroltakhoz: azt a célt, hogy az épület használói vagy lakói igazán jól érezzék magukat. Ha egész röviden akarom megfogalmazni, ez a Vaszati lényege.

Na de nézzük, miért is olyan fontos, hogy egy épület tervezésekor figyelembe vegyük a Vaszatit? Milyen pozitív hatása van az épületre és a lakókra vagy dolgozókra nézve, ha egy épületet a Vaszati szerint tervezünk?

Egy Vaszati szerint tervezett épület harmóniában van a természet törvényeivel, a rezgései, energiái egy hullámhosszon vannak a természettel, s ez jót tesz mind az épületnek, mind a lakóknak.

Amikor Vaszati házat tervezünk, figyelembe vesszük a Vaszatinak mind a három fő törvénycsportját:

1. Az energetikai törvények gondoskodnak arról, hogy a házba bejussanak a pozitív életenergiák, s ezek házon belüli áramlása támogatni fogja a lakók egészségét, s azt, hogy a lakók – férfiak és nők egyaránt – jól érezzék magukat otthonukban.

2. Az információs törvények, amelyeknek a védikus asztrológiával van szoros kapcsolatuk, segítenek meghatározni, hogy az egyes égtájakon mely helyiségek lesznek a legjobb helyen. Egy építész, aki nem ismeri a Vaszatit, csak a Nap mozgását, a benapozottságot veszi figyelembe, de még azt sem mindig. A közelünkben épült egy ház, ami szinte teljesen délre van tájolva: azon az oldalon hosszú a homlokzat és ez a homlokzat végig ablakos. Elméletileg besüthetne a Nap a sok déli ablakon keresztül. Igen ám, de a háznak ez a homlokzata annyira közel van a szomszéd házhoz (ahogy leléptem, maximum 4 méter lehet a távolság, ami nem is szabályos, mert legalább 6 méternek kellene lennie), szóval annyira közel van a szomszéd házhoz a déli oldal, hogy ott aztán fizikai képtelenség, hogy bejusson a napfény. Szóval, még a benapozottság sem mindig sikerül, hiába van délre tájolva a ház…

Na de visszatérve az információs törvényekre: kiegészülve további égtájakra vonatklozó törvényekkel, egyrészt segítenek meghatározni, hogy mely helyiség mely égtájon van a legjobb helyen, másrészt az információs törvények segítségével személyre szabhatjuk az épülő házat. A leendő lakók születési adatai alapján meghatározhatjuk azokat az égtájakat, amelyek számukra kedvezők és azokat is, amelyeken jobb, ha nem tartózkodnak huzamosabb ideig. Ezek az információk időnként felülírják az általános Vaszati elveket. Erről is olvashattál korábban. >>

3. A Vaszati geometriai törvényei pedig abban segítenek, hogy a ház formája, pontos mérete és arányai által még inkább együtt rezegjen a természettel. A háznak olyan méreteket választunk, amelyek vonzzák a jólétet, a gazdagságot, vagy éppen az egészséget és olyan arányokat, amelyek egy-egy rágához, azaz védikus zenei hangsorhoz kapcsolódnak. A védikus építészetben 22 rágát, azaz zenei hangsort alkalmazunk, melyek a ház arányaiban jelennek meg.

A dél-indiai, Tamilnádu állambéli Tandzsávúr híres Síva templománál is, mint minden dél-indiai templomnál kiemelkedő szerepe van a méretek és arányok szimfóniájának.

A ház arányainak és méreteinek gondos kiválasztása egy olyan kellemes rezgést ad a háznak,  mely egy megmagyarázhatatlan, kellemes érzést kelt abban is, aki a házban él és abban is, aki csak látja az épületet vagy éppen elmegy mellette. És ez az érzés még nincs feltétlenül összefüggésben a ház esztétikai értékével!

Budapest egyik gyöngyszeme a Szent István Bazilika csodálatos példája annak, hogy a szakrális építészet nem csak Indiában, hanem Európában is képes volt csodálatos, fennkölt épületeket alkotni.

A ház méreteihez és arányaihoz ha hozzáadjuk a nyílászárók kellemes formáját, arányát és elosztását, ha a háznak választunk egy szimmetriát – ami lehet központi szimmetrika, tükör szimmetria vagy akár szvasztika szimmetria – akkor a ház kap egy olyan ritmust, mely kiegészíti a kellemes méreteket és a rágákkal harmonizáló arányokat és mindez összeáll egy olyan szinfóniává, mely a harmonikus Vaszati házként testesül meg.

Ha az építészek az első négy összetevőt (statika, használhatóság, esztétika, ökológia) figyelembe vennék a házak tervezése során, már sokkal szebb, élhetőbb lenne a környezetünk. Sajnos gyakran látni, hogy egyes építészek célja inkább saját „tehetségük” fitogtatása. Ha az épület tervezéséhez hozzátesszük az ötödik tényezőt, a Vaszatit, az nem csak a környezetünkbet változtatná meg, hanem az emberek életét, gondolkodásmódját is. Bizony, erre lenne a legnagyobb szükség!

Manhertz Edit

Neked ajánlom:

Kiss Gabriella 2015. elején tett sikeres Vaszati szaktanácsadói vizsgát. Egyik vizsgafeladatául ennek a másfél szobás társasházi lakásnak az átalakítását választotta. A vizsgafeladat továbbgondolásaként született ez az írás. A látványterveket Győri Márton készítette.

Mióta megismertem a védikus építészet tudományát, foglalkoztat a kérdés, hogy vajon a mai kor igényei mellett, egy család életvitelét mennyire tudja a Vaszati elvek alapján tervezett lakóépület kiszolgálni? Mennyire lehetséges a lakások térkapcsolatait úgy átszervezni, hogy az egyszerre feleljen meg a védikus alapelveknek, ugyanakkor állja ki a
modern lakásokkal szemben támasztott követelmények próbáját?

Számomra az első válasz az egyéni égtájban rejlik, ugyanis ez az ősi tudomány lehetőséget ad arra, hogy kiszámítsuk, melyik életterünk hol kap segítséget, hol nem ajánlott hosszú időn keresztül valamit végezni. Lehet, hogy szeretsz, és tudsz főzni, mégis ha hosszabban időzöl a konyhában, akkor feszültté válsz? Vagy a konyhában minden rendben van, de nem tudsz pihentető módon aludni? Nézzük meg ezt egy kicsit közelebbről!

Lakás átalakítás építészeti eszközökkel, és funkció áthelyezéssel:

Az élettér, ahol élünk, tükröz minket, nem véletlenül kerültünk oda, nem véletlenül tetszett meg. Otthonunk, vagy munkahelyünk Vaszati elemzése rávilágít, hogy az optimális energiaáramlás hol akad meg, hol ütközik akadályokba úgy az épületben, mint bennünk. Ha ezeket az akadályokat, vagy ezek egy részét kívül rendbe tudjuk tenni, meg tudjuk szüntetni, az visszahat ránk, az elakadások bennünk is oldódnak.

A „rendbe tétel” történhet a Vaszati yantrákkal, de nagyobb problémák esetén megfontolandó az átépítés, és a funkciók átrendezése.

Nemrégiben lakberendezési megbízást kaptam egy 42 m2-es lakás újragondolására. Megbízóm külföldi munkájából hazatérve költözik vissza lakásába, amely már nem felel meg elképzeléseinek. Első körben azt kérte, hogy a megnövekedett ruhatárának befogadására készítsünk
beépített szekrényt, a fürdőszoba színvonalát minőségi burkolatokkal emeljük, és az egész lakást egységes koncepció szerint rendezzük be. A lakás tükrözze egy modern, igényes nő életvitelét.

Az elemzés első lépése a ház, a lakás tájolásának meghatározása, az elemzéshez szükséges mandala felszerkesztése érdekében. Ez a társasházi lakás 17,4°-al tér el az északi iránytól:

Fiatal megbízóm egyéni égtájának meghatározása során kiderült, hogy legjobb égtája a délnyugat és jó területei még: a nyugat, északnyugat, és a délkelet. Az átalakítás előtti elrendezésben a hálószoba nagyobb részt északkeletre esik, ami általában sem szerencsés, mert a nyugodt alvást akadályozza az ÉK-i területen fokozott energia jelenléte. Megbízóm számára mind e mellett még a félelem, ellenségeskedés negatív energiáit is hozza.

Az alvásra megfelelő délnyugati területen azonban a konyha áll, és a további jó égtájak (előszoba, fürdőszoba) sem alkalmasak műszaki szempontból hálószoba kialakítására.

A nappali elhelyezkedése alapvetően megfelelő délkeleten délen és délnyugaton, viszont az egyéni égtáj szerinti legrosszabb déli területen további negatív energia minőség zúdul a kanapén a tulajdonosra, nem csoda, hogy itt olyan hamar elálmosodott eddig.

Az eredeti elképzelésben kívánságlistán szereplő beépített szekrény a meglévő hálószobai fal mentén még tovább terhelte volna a lakás közepét, pedig a zavaros és terhelt Brahmasztan családi perpatvarokat okozhat – nem csak a szűk családi körben, hanem a rokonságban is, testi szinten pedig köldök- és hastáji problémákat hozhat. Ez újabb
indokot adott a helyiségcserére és a falbontásra.

A feltárt problémákból látható, hogy a lakásnak Vaszati szempontból négy alapvető hibája akadt: a zárt Észak, az alig megnyitott ÉK, a terhelt Brahmasztan, és az egyéni égtáj szerint kedvezőtlen elhelyezkedésű funkciók.

Az első elemzés alapján megállapítottam, hogy bár a finomenergetikai eszközök használatával egy viszonylag elfogadható értékű Vaszati lakás adódna, az egyéni égtáj hibái miatt megbízóm számára mégsem lenne tökéletes, ezért az átalakítást ajánlottam:

Az energia áramlás akadályozottságát Meru Chakra és yantrák elhelyezésével, a Brahmasztan megnyitását falak bontásával, míg az egyéni égtájnak megfelelést a helyiségek cseréjével, építészeti korrigálásával javasoltam megoldani.

Tekintettel arra, hogy a lakás egy többszintes lakóépület közbenső szintjén van, így kialakultak a gépészeti strangok, ezért a WC-t nem kívántuk elmozdítani.

A konyhát azonban a fürdőszoba melletti falra át lehetett telepíteni, így zöld utat kapott a konyha és a hálószoba cseréje.

Megjegyzem, ezen kialakítás mellett Vaszati elvek szerint javasolt a húsmentes főzés, és a tűzhely közelében a Mars-Narasimha yantra elhelyezése.

Ebben az egy irányban megnyitott lakásban a hálószoba nem jut közvetlen napfényhez, de jelen használat mellett ez nem volt szempont, az előírt légcserét pedig a fal és a mennyezet közötti 50 cm-es végigfutó szabad felülettel biztosítjuk.

A nappaliban arra kell figyelni, hogy olvasás, és tévézés közben megbízóm a számára kedvező területen tudjon sok időt tölteni, mely számára az egyéni égtája alapján jó egészséget, boldogulást, jólétet és nyereségeket hozhat.

A bútorozás megtervezése során első helyen szerepelt a könnyed bútorok laza elrendezése, és szervezése, valamint a Brahmasztan minél szabadabb kialakítása.

Törekedtünk arra, hogy a bútorok valódi fából készüljenek, világos tölgy színre pácolva. Egyedül a nyugati területen terveztem robosztus szekrényt, amit a felületek játékával igyekeztem könnyebbé tenni.

Alapvető cél volt a szükségesnél nem több bútor betervezése, a franciaágy elhelyezésénél pedig szempont volt, a kelet felé alvás lehetősége.

Most nem taglalom az energetikai eszközök, a színek és tárgyak szerepét, amelyekkel még tovább erősíthetjük a Vaszati energiákat, és ezáltal a lakás kellemes érzetét, de belátható, hogy pl. natúr tölgy padlóburkolattal az egész lakás még világosabbá tehető. Az
átszervezett funkciók mellett fokozhatjuk az energiák jelenlétét a finomenergetikai eszközök használatával, ezekkel elősegítve, hogy a tér, és ezáltal mi magunk harmóniába kerüljünk.

A teljes elemzés- és korrigálás megmutatta, hogy a lakásból miként lehet a helyiségek átrendezésével, falak mozgatásával és finomenergetikai eszközök használatával, -3 értékű lakásból +3 értékű lakást kialakítani. (Egy -8-tól +8-ig terjedő értékelési skálán mérve.)

A látványtervek pedig bizonyítják, hogy tudunk modern korba illő megoldást tervezni. 🙂