Az „indoor”, azaz benti, vagy bentlakó generáció mi vagyunk. A Velux cégtől hallottam először ezt a kifejezést: „indoor gereration”, amit úgy fordíthatnánk magyarra, hogy benti vagy bentlakó generáció. Mit jelent ez?

A mi éghajlatunkon teljesen természetes dolog, hogy házakban élünk, mert meg kell védeni a testünket a hidegtől, az esőtől a hótól és a széltől. Őseink több évezredre visszamenően mind-mind építettek valamit (kunyhót, házat, palotát, várat) azért, hogy megvédjék magukat az időjárás viszontagságaitól. Ez rendben is van. A mi generációnk – és ez mindenkire vonatkozik, aki most él legyen akár 3 éves vagy éppen 93 – azonban az idő 90%-át bent, valamilyen épületben tölti. És nem csak akkor, amikor kint hideg van, fúj a szél és esik valami. Az adat Európára vonatkozik és megdöbbentő: az időnk 90%-ában bent vagyunk a házban! Ez egy átlagos arány, van aki ennél is többet, van, aki kevesebbet. De azt is hozzátenném, hogy sokan, ha nincsnek is bent egy házban, akkor egy autóban, buszon, vonaton, villamoson ülnek…

Melegebb éghaljaton még ma is teljesen természetes, hogy az emberek az idejük nagy részét odakint töltik. (A kép India gazdagabb részén, Keralában készült, ahol igazán szép és nagy házaik vannak az embereknek.)

Melegebb éghaljaton még ma is teljesen természetes, hogy az emberek az idejük nagy részét odakint töltik. (A kép India gazdagabb részén, Keralában készült, ahol igazán szép és nagy házaik vannak az embereknek, az élet mégis leginkább odakint zajlik.)

A benti életet valahogy elviselhetővé kell tenni. Éppen ezért az utóbbi évtizedekben egyre „tudatosabban” próbáljuk szépíteni, csinosítani az otthonunkat: kényelmes bútorokkal, pihe-puha kelmékkel, dísztárgyakkal, képekkel. A természetes napfényt mesterséges világítással pótoljuk, a természet, a virágok illatát szintetikus illatosítókkal. Szobabiciklin biciklizünk, futópadokon futunk és egy koporsóra emlékeztető dobozban napozunk. Félünk a hidegtől és a melegtől is, ezért arasznyi vagy még vastagabb (legtöbbször műanyag) szigeteléssel burkoljuk a ház falát, légkondicionálót használunk, passzív házat építünk és elfelejtünk szellőztetni, ablakot nyitni. Hogy még vásárlás közben se kelljen kimenni a szabadba, hatalmas bevásárló központokat, plázákat építünk, ahol még elnevezett utcák is vannak – csak éppen odabent. Egy szépen kicicomázott és minden kényelemmel ellátott börtönbe zárjuk saját magunkat.

Még emlékszünk a kellemes virágillatokra, melyek után vágyunk is, de ahelyett, hogy kimennénk a rétre, az erdőbe vagy elmennék egy parkba, mesterséges illatosítókkal fújjuk tele az otthonunkat. Mesterséges illatosítókkal próbáljuk eltüntetni a kellemetlen szagokat is: illatosítjuk a vécét, az autót, a lakást, az irodát, a ruháinkat, az ágynemünket, saját magunkat…

Életünk nagy részét valamilyen épületben töltjük.

Életünk nagy részét valamilyen épületben töltjük.

Aztán egyszer csak azt vesszük észre, hogy nem tudunk rendesen aludni, nehezen lélegzünk, köhögünk, viszket a bőrünk, fáradékonyak vagyunk, könnyezik a szemünk. A sok bentléttől sokan kedvetlenek, depressziósak, magas a vérnyomásuk. A gyerekeknek nehezebben megy a tanulás. Mindezt tudományos kutatások támasztják alá.

Gondolnád, hogy a lakásban levő levegő ötször olyan szennyezett, mint a kinti levegő? A műanyag használati tárgyak, a laminált padlók, a szőnyegek, a bútorlapból készült szekrények, a nem környezetbarát festékek, a műanyag gyerekjátékok, csak úgy ontják magunkból a mérgező anyagokat: formaldehidet, benzolt… S ehhez hozzájön, hogy nagyon ritkán szellőztetünk, sőt, szellzőtetés helyett inkább a légfrissítő után nyúlunk és telefújjuk a házat szintén mérgező vegyszerekkel, hogy legalább a szag elviselhető legyen.

Szomorú tény, hogy a gyerekszobában van a legtöbb mérgező anyag! Igen! Gondolj csak a sok műanyag játékra, műanyag bútorra – mert az ugye milyen praktikus, mert könnyen tisztítható. A plüss játékok pedig akármilyen cukik is, bizony, ha nem törődünk velük, porfogókká válnak.

Ha nem törődünk a gyerekek plüss kedvenceivel, bizony előbb-utóbb porfogókká válnak.

Ha nem tisztítjuk rendszeresen a gyerekek plüss kedvenceit, bizony megtelepszik bennük a por.

Mivel keveset szerllőztetünk – télen azért, hogy be ne jöjjön a hideg, nyáron azért, hogy be ne jöjjön a meleg, vagy éppen azért, hogy jól múködjön a légkondicionáló berendezés vagy jól üzemeljen a passzívház -, a lakások többsége nedves, párás és gyakran penészes is. A lakótelepi lakások többsége – még mai is! – úgy épül, hogy a fürdőszobának, vécének nincs saját ablaka, gyakran még a konyhának sincs! Pedig ezek azok a helyiségek, ahol a legtőbb pára, a legtöbb gőz képződik.

Évekkel ezelőtt kétségbeesve írta nekem valaki, hogy az újonnan épült passzív házukban penészesek a falak, vajon mit csináljon? Szerinted mit válaszoltam? Képzeld csak el: felépül egy új ház. Ha hagyományos módon, téglából épül, azt nedves technológiának hívjuk, mert a falazóhabarcs, a vakolat, a beton mind-mind vizet tartalmaz. Ezeknek rendesen ki kell száradni. Ha gyorsan halad az építkezés és kívülről gyorsan bebugyolálják a házat – s ennek a leggyakoribb és legolcsóbb anyaga a hungarocell vagy nikecell, ami nem lélegzik -, akkor a nedvesség mind bent marad a házban. Mert ugye nem nyitnak ablakot… Hát persze, hogy az volt a válaszom, hogy nyissa ki az ablakokat és szellőztessen! (A félreértések elkerülése végett fontos megjegyeznem, hogy nem mondom azt, hogy a passzív ház az ördögtől való lenne, de ha valaki azt épít nagyon gondolja át a részleteket – főleg a szellőzés, szigetelés és a Vaszati elvek terén!)

Nagyon szépek ezek a spaletták, de ha fényes nappal be vannak csukva, akkor se napfény, se friss levegő nem jut a házba!

Nagyon szépek ezek a spaletták, de ha fényes nappal be vannak csukva, akkor se napfény, se friss levegő nem jut a házba!

A túl sok párával és nedvességgel nem érdemes játszani! A penészes lakás 40 %-al növeli az asztma kialakulásának az esélyét. Az asztmát és az allergiák zömét a beltéri rossz levegő okozza! És akkor még nem beszéltünk a többi lehetséges következményről és betegségről, amihez nem csak a lakás rossz levegője és sötétsége vezet, hanem a különböző Vaszati hiányosságok is. A légzőszervi megbetegedéseket a nedvességen kívül az is sietteti, ha nem megfelelő minőségű otthonunk északnyugati és északi része. A másik véglet pedig, amikor fűtés szezonban túl száraz lesz a lakás. A száraz levegő szintén nem tesz jót: irritálja a szemet és köhögéshez vezethet.

Bár én személy szerint próbálok minél több időt a szabadban lenni, sajnos az irodai munka gyakran engem is bezár az itthoni dolgozószobámba. A Velux videója az „indooor” generációról azonban olyan mélyen megérintett, hogy most épp itt ülök (sajnos megint csak a szobámban, de legalább nyitott ablak mellett) és erről írok neked.

 

Érdemes megnézned a videót, Igaz, hogy angol nyelvű, de ha kicsit is beszélsz angolul, akkor érteni fogod. Lehet választani magyar feliratot is.

A tények sokkolóak. Akkor most hogyan tovább?

Nagyon szeretek kint, a kertben dolgozni. A friss levegőn, mivel jobb az agy oxigén ellátása, sokkal jobban megy a munka és még a folyton nyüzsgő madaraink sem terelik el a figyelmemet.

Nagyon szeretek kint, a kertben dolgozni. A friss levegőn – mivel jobb az agy oxigén ellátása – sokkal jobban megy a munka és még a folyton nyüzsgő madaraink sem terelik el a figyelmemet.

1. Az első és legfontosabb dolog, hogy amennyi időt csak lehetséges, tölts a szabadban! Most nyár van, jó idő, legyél minélt többet az udvaron, a természetben, a parkban, vagy legalább az erkélyen, teraszon! Ha vállalkozó vagy és nem kell egész nap egy irodában ülnöd, vidd ki a szabadba a laptopodat és dolgozz ott! Egyszer egy magazinban olvastam egy németországi könyvelő és adótanácsadó irodáról, akiknek az irodájához tartozik egy hatalmas kert. A kertet direkt úgy alakították ki, hogy sok különálló (sövénnyel, bokrokkal körülhatárolt) „kertszoba” jött létre, ahol az ott dolgozók találkozhatnak az ügyfelekkel. Micsoda ötlet! Nagyon jó az ott dolgozóknak és valahogy az ügyfeleknek is kellemesebb ilyen környezetben hallani az adóügyekről, mint a négy fal között.

Szerencsére már úgy benőtte a sok növény a ház környékét, hogy nyáron már nem látszunk a fenti utcáról, mind az előző képen...

Szerencsére már úgy benőtte a sok növény a ház környékét, hogy nyáron már nem látszunk a fenti utcáról, mind az előző képen… Mivel az áramot is bevezettük a házba, nincs akadálya a hosszabb kinti munkának sem.

2. Ha muszáj sok időt bent töltened, legalább nyisd ki az ablakot és húzd fel a redőnyt! Ne félj attól, hogy besüt a Nap és kiszívja a bútor vagy a szőnyeg színét! Te sokkal fontosabb vagy, mint egy bútor!

3. Szolárium helyett napozz!!! Egy tanulmány szerint a magyarországi népesség 90%-a D-vitamint hiányban szenved. Ez olyan nagy arány, hogy még a tanulmány készítői is megtöbbentek, ők ugyanis kb. 60%-ra számítottak… Ha érzékeny a bőröd és félsz, hogy leégsz, akkor kelj fel hajnalban (ez persze mindenkire vonatkozik) és használd ki a kora reggeli órákat! Most nyáron már fél 5-kor világos van és kora reggel még garantáltan nem éget a nap! Ráadásul ha korán kelsz (aranyat lelsz), lesz alkalmad egy kis időt meditációval, vagy jógával, esetleg olvasással a jóság minőségében eltölteni. Egész más lesz a napod, főleg, ha ezt az időt a szabadban töltöd.

4. Szellőztess és engedd be a napfényt! Erről ugyan már volt szó, de rendkívül fontos!

Nyisd ki a zsalugátert vagy húzd fel a redőnyt, hogy be tudjon sütni a nap! Az ablakot is nyisd ki, hogy be tudjon jutni a friss levegő! A friss levegő télen-nyáron egyaránt fontos!

Nyisd ki a zsalugátert vagy húzd fel a redőnyt, hogy be tudjon sütni a nap! Az ablakot is nyisd ki, hogy be tudjon jutni a friss levegő! A friss levegő télen-nyáron egyaránt fontos!

5. NE HASZNÁLJ LÉGFRISSÍTŐT!!! Ha büdös van, szellőztess!

6. A lakásodban a falak, a bútorok legyenek világosak! Így ha kicsi az ablakod, az a kevés napfény, ami bejön, beragyogja az egész szobát. A sötét színek elnyelik a napfényt. Most joggal kérdezheted, hogy ez a tanács délnyugatra is vonatkozik, amit inkább zártan és sötéten kell tartani? Azt mondom, hogy igen! Ott is szellőztess rendszeresen, használd az ide illő föld elem színeit, de ügyelj arra, hogy a szoba ne legyen túl sötét és komor! Persze ha szereted a szép, sötét, dió színű bútorokat, azok délnyugaton nagyon jó helyen vannak, de ügyelj arra, hogy a szoba általánosságban ne legyen sötét.

7. Ha a munkád miatt sehogyan sem tudod megoldani, hogy munkaidőben kint legyél vagy nyitva legyen az ablak – mert monjuk egy légkondicionált irodaházban vagy egy plázában dolgozol, ahol sokszor még ablak sincs – akkor hétvégékre tudatosan szervezz olyan programot, amikor kint vagy a szabadban! Menj el túrázni az erdőbe vagy a Balaton partra, vagy legalább a városi parkba! Amikor gyerek voltam, még nagyon sok mindenkinek volt kis hétvégi háza, vagy leginkább egy hobbikertje, ahol zöldségeket, gyümölcsöket termeltünk. Ma már egyre ritkább az ilyen, pedig egy hobbikertben nem csak a szabadban lennénk, hanem mozognánk és nem mellesleg termelnénk némi saját, vegyszermentes zöldséget és gyümölcsöt is…

A tulipán nem kimondottan az illatáról híres. Pedig nagyon kellemes, lágy illata van! Ezzel az illattal egy légfrissítő sem vetekedhet!

A tulipán nem kimondottan az illatáról híres. Pedig nagyon kellemes, lágy illata van! Ezzel az illattal egy légfrissítő sem vetekedhet!

8. Futópad helyett menj ki pl. a Margitszigetre futni. Konditermek helyett próbálj inkább a szabadban edzeni és a szobabicikli helyett pattanj fel egy igazi bringára!

A tippeket sorolhatnám a végtelenségig, de az az igazság, hogy a célom most inkább az, hogy felébredjünk és észrevegyük: a betegségeink és a nem igazán jó lelki állapotunk fő okozója az, hogy „indoor” generáció vagyunk… Ráadásul mivel a napunk túlnyomó többségét bent, valamilyen épületben töltjük, ránk sokkal inkább hat annak a bizonyos épületnek a Vaszati minősége is. Egy 9. tipp tehát az lehetne, hogy ha már muszáj mindig bent lenned, akkor legalább építs egy tökéletes Vaszati házat és abban töltsd az idődet… De még ott is fontos, hogy eleget szellőztess és elég természetes fényt engedj a házba!

Most pedig arra kérlek, gondold végig a mindennapjaidat! Vajon rád is vonatkozik, hogy túl sok időt töltesz odabent? Hogy mesterségesen illatosítod a lakásodat? Hogy túl sokat vagy légkondis helyen és elfelejtesz szellőztetni?

Van esetleg még valami jó tipp, amit nekem és a többieknek adnál arra vonatkozóan, hogyan kerüljük el az „indoor” generációra jellemző tüneteket? Kíváncsian várom a hozzászólásodat!

Manhertz Edit

 

 

Neked ajánlom:

Gyűjtsünk esővizet! Na de, hova tegyük a tartályt?

Szerencsére ez a nyár messze nem volt olyan aszályos mint a tavalyi, mégis egyre többen tartjuk fontosnak, hogy összegyűjtsük az esővizet és azzal locsoljunk. Micsoda pazarlás csak úgy kiengedni az utcára! Felvetődhet azonban egy fontos és összetett kérdés: Hol legyen...

A csakrák szerepe a Vaszatiban és az Ájurvédában

Egészen biztos, hogy hallottál már a hét csakráról, amelyeket különös misztérium övez itt Európában. A hét csakra hét energiaközpont a gerincünk mentén, amelyek mindegyike egy-egy mirigynek felel meg: 1. (gyökér - Mūlādhāra) csakra: mellékvese2. (keresztcsonti vagy...

A víz hatása otthonunkra és az életünkre

Mindannyian jól tudjuk, hogy testünk és egészségünk fenntartásához elengedhetetlen a tiszta víz. Hivatalos adatok alapján egy újszülött testének 75 százaléka víz, mely az idő előrehaladtával csökken: gyerekkorban 65 százalék, felnőttkorban férfiak esetében kb. 60...

Hogyan jelenik meg a föld, mint elem az otthonunkban?

A védikus világszemléletben és tudományokban igen nagy szerepe van a földnek. Gondolhatunk itt a Föld bolygóra, ahol élünk, a termõföldre, vagy a földre, mint elemre, mely egyik fontos alkotó eleme mind az Ayurvéda, mind a Vaszati tudományának. Különös tisztelet övezi...

Víz a lakásban és a kertben

A Védikus tudományok (Ayurvéda, Vaszati) öt alapvetõ durvafizikai elemet különböztetnek meg, melyekbõl testünk és a minket körülvevő élő vagy élettelen tárgyak felépülnek. Ez az öt elem pedig a föld, tűz, víz, levegő és az éter. Az Ayurvéda, azaz a védikus...

A ötödik elem…

A védikus tudományok tanítása szerint a körülöttünk lévő világot, így az otthonunkat is, öt anyagi elem építi fel. Ez az öt elem a föld, tűz, víz, levegő és az éter. Az első négy elemmel a nyugati természettudomány is foglalkozik, az éter elem viszont egy kicsit...

A Vaszati és az Ayurveda kapcsolata

Mint tudjuk, a különböző védikus tudományok szorosan összefüggenek egymással és természetesen a Vaszatival. Az otthonunk minőségére hatással vannak az egyes bolygók - amelyek a mozgását és hatását a Védikus Asztrológia írja le -, hatással van a zene - amiről a...

A nyugalom és a kreativitás elemei

A leggyakoribb és egyben legsúlyosabb Vaszati hiba, hogy felborul otthonunk statikus tengelynek az egyensúlya. Statikus tengelynek az északkeletet délnyugattal összekötő tengelyt nevezzük. Ideális esetben az északkelet könnyű és nyitott, valamint van itt valami, ami a...

Szürke – tényleg komor?

A szürke színre gondolva gyakran a komor, ködös novemberi hangulat jut az eszünkbe, éppen ezért csak félve, vagy egyáltalán nem merjük haszálni az otthonunkban. Ha pedig a szürke barnával társul - az már kész katasztrófa. Legalábbis így hisszük... Ennek azonban nem...

Hova tűnt a fa és a fém?

Legutóbb azzal az öt durvafizikai elemmel foglalkoztunk, melyből a védikus tudományok szerint az anyagi világ és a testünk felépül. (Egy videót is készítettünk erről, ha még nem láttad, ide kattintva meg tudod nézni. >>) Az ayurvéda (védikus orvostudomány)...

A Vaszati és az öt elem kapcsolata

A védikus tudományok (Ayurveda, Vaszati), és a védikus filozófia szerint is az anyagi világot öt durvafizikai és három finomfizikai elem építi fel. Az öt durvafizikai elem a föld, tűz, víz, levegő és éter, a három finomfizikai elem pedig az elme, intelligencia és az...

A tűz ereje az otthonunkban

Az utóbbi időben többen is kérdeztetek a délkelettel, a tűz területével kapcsolatban. Nem mindig egyszerű ugyanis megérteni, hogy mikor túlságosan erős a tűz, mikor gyenge és mikor mondjuk azt, hogy teljesen rendben van. A Vaszati szerint a tűz területe otthonunk...