Amikor azt mondjuk, hogy a Vaszati szerinti építkezés és térrendezés arról szól, hogy hamóniában vagyunk a természettel, akkor két dologra gondolunk:

Az egyik, hogy amennyire csak tehetjük, betartjuk a Vaszati szabályait: beengedjük otthonunkba a pozitív energiákat, egyensúlyban tartjuk az öt alapelemet, úgy helyezzük el és úgy rendezzük be az egyes helyiségeket, hogy azok összhangaban legyenek az uralkodó bolygókkal és egyéb hatásokkal. Ha ezt sikerül megvalósítanunk, akkor azt mondjuk, hogy az otthonunk, harmóniában van a természet törvényeivel, ugyanis figyelembe vettük azokat az univerzális és örök érvényű hatásokat, amelyek az otthonunkat érik. Itt azonban még nem dőlhetünk hátra!

Van egy másik nagyon fontos összetevő is, amiről szintén tudatosnak kell lennünk. Szerves részei vagyunk a természetnek. A mindennapi jól-létünk elsősorban a természet energiáigól függ és nem attól, hogy mennyi pénzünk van a bankban, milyen magasan vagyunk a vállalati ranglétrán, mennyi divatos ruha van a szekrényben, vagy mennyire okos a telefonunk. A természet lát el bennünket azokkal az éltető energiákkal (vízzel, napsütéssel, életenergiával, azaz pránával, oxigénnel és élelemmel), amelyekre nem csak a túléléshez, de a jó közérzethez is szükségünk van. (Naná, hogy szükség van pénzre és szép ruhára is, de ha úgy igazán mélyen belegondolsz, mik azok a dolgok, amik mindig, minden körülmények között elégedettséget adnak, azok a természetben találhatók: napsütés, friss víz, szép táj, egy illatos virág, egy finom, lédús gyümülcs…) A probléma csak az, hogy a mai fogyasztói társadalom nem ezekre az értékekre épült, sokkal inkább azokra a “javakra”, amelyeket – mondjuk ki bátran – a természet kizsákmányolásával nyerünk. És amíg ezt nem látjuk be, amíg nem tudunk örülni egy szép virágnak,  az esőnek, vagy pusztán a friss, oxigéndús levegőnek, addig nem igazán fogunk harmóniában lenni a természettel, nem fogjuk tisztelni és értékelni azt annak összes lakójával együtt, hanem sokkal inkább a kizsákmányolásához járulunk hozzá – közvetlenül vagy közvetve.

A múlt héten meglátogattuk az anyósomékat, akik Budapest közelében, a Pilisben élnek és néhány napot aktív pihenéssel töltöttünk. Első nap elmentünk a budai várba, megnéztük a mesterségek ünnepét, majd meglátogattuk a barátainkat, akik a magyar ízek utcájában árultak vegetáriánus finomságokat. Nagyon szép volt a rendezvény, és mivel nagyon régen jártunk a várban, az ott töltött napnak minden perce kellemes volt. Egyetlen dolog hiányzott, de az nagyon! A várban (főleg a Sándor Palota előtti téren) szinte egyáltalán nincsenek fák, csak egy lekövezett tér és egy ásatás, amelyek csak úgy ontották magukból a déli nap perzselő forróságát… Estefelé, az egyik barátunkkal beszélgettünk és mondtuk neki, hogy nagyon fárasztó volt ez a nap és másnapra hatalmas erdei túrát terveztünk. Eléggé aggódtunk, hogy ilyen fáradtan, hogy fogjuk bírni a másnapi túrát, de a barátunk bölcsen megnyugtatott: “meglátjátok, amikor ott lesztek az erdőben, minden egyes lépéssel több és több energiátok lesz és a fáradtságotok elillan.”

Mind a két utcarészletet a budai várban fotóztam. Nagyon szépek az épületek, de van egy feltűnő különbség: Az egyik utcában vannak fák, a másikban egyáltalán nincsenek!

Mind a két utcarészletet a budai várban fotóztam. Nagyon szépek az épületek, de van egy feltűnő különbség: Az egyik utcában vannak fák, a másikban egyáltalán nincsenek!

Na ez az! Ezt adja nekünk a természet, ezt adja az erdő! Friss levegőt, energiát, nyugalmat, gyógyulást… Hallottál már az erdei gyógykúráról? Japánban és Németországban már bizniszt is csináltak belőle… Ha esetleg a saját tapasztalatodnak nem hinnél, már tudományos kutatások is alátámasztják, hogy az erdőnek gyógyító ereje van. A gyógyító kúra abból áll, hogy ki kell menni az erdőbe és egyszerűen ott kell lenni. Ha akarsz túrázhatsz, sétálhatsz, vagy egyszerűen csak megpihenhetsz egy nagy fa alatt. A lényeg, hogy ott kell lenni az erdőben. Azt is megállapították, hogy a kúra akkor a leghatásosabb, ha folyamatosan leegalább három napon keresztül ott vagyunk az erdőben. Az erdei gyógykúra elsősorban az elménket nyugtatja meg, s az elme nyugalma hatással lesz az egész testünkre. Természetesen a jó erdei levegő közvetlenül is hatással van a testünkre, elsősorban a tüdőnkre, a bőrünkre, ha mozgunk is közben, akkor a mozgásszervünkre és a szívünkre is. Kipróbálnád? Mi most két nap egymás után voltunk az erdőben (mindkét napon jó nagyot túráztunk) és tényleg remek gyógykúra volt!

A Spartacus ösvény egy részlete a visegrádi hegységben. Hát nem gyönyörű? Ha még nem jártál ott, ajánlom a figyelmedbe. (Visegrád felől vagy Pilisszentlászló felől lehet megközelíteni.)

A Spartacus ösvény egy részlete a visegrádi hegységben. Hát nem gyönyörű? Ha még nem jártál ott, ajánlom a figyelmedbe. (Visegrád felől vagy Pilisszentlászló felől lehet megközelíteni.)

E kis kitérő után már sejtheted, hogy ha van egy Vaszati szerint épített vagy felújított házad, de a környékén nincs más csak beton és további házak, akkor a házadba még akkor sem tudnak éltető energiák bejutni, ha egyébként nyitott az észak és a kelet. Ha szerencsés vagy, besüt a reggeli Nap, de az energiaáramlások nem tudnak éltető energiát hozni, mert a természet elemei (fák, bokrok, víz) nélkül az energiákból hiányzik az “élet”!

Most minden jóérzésű ember (és azok is, akik szeretnek negatív híreket terjeszteni) azon kesereg, hogy Földünket hatalmas területeken borítja erdőtűz. Dél-Amerikában, Oroszországban, a Távol-keleten, Európa déli részein. Miért olyan nagy gond ez? Ezek a tüzek az életet adó erdőket pusztítják, azok lakóival (növényekkel, állatokkal) együtt. Ha el akarom képzelni, milyen lehet a pokol, akkor azt mondom, hogy olyan, mint egy erdőtűz. S az erdőtűzzel az a legnagyobb baj, hogy több évtized kell ahhoz, hogy az elpusztult élővilág újra magához térjen…

Az erdőnek már a puszta látványa is jó érzéssel tölt el. Tudtad, hogy a védikus időkben a szent királyok életók alkonyán átadták a fiuknak a trónt, majd az erdőbe vonultak, hogy az ott élő szentek és bölcsek társaságában a Legfelsőbb után kutassanak?

Az erdőnek már a puszta látványa is jó érzéssel tölt el. Tudtad, hogy a védikus időkben a szent királyok életük alkonyán átadták a fiuknak a trónt, majd az erdőbe vonultak, hogy az ott élő szentek és bölcsek társaságában a Legfelsőbb után kutassanak?

Úgy gondolom, hogy neked nem kell hosszasan ecsetelnem, miért van olyan nagy szükség a természetre, miért olyan fontos, hogy harmóniában éljünk vele. Most, mikor erről olvasol, talán meg is jelenik a lelki szemeid előt egy kis házikó az erdő közepén és talán elképzeled, hogy ott, abban a házikóban, távol mindenki mástól, elektromosság és internet nélkül, na ott lehet igazán harmóniában élni a természettel. Ezt azonban nagyon kevesen tudnák megtenni és biztos vagyok benne, hogy még a legeltökéltebb természet szeretők és természet védők is menekülnének néhány romantikus hét vagy hónap után. Hogyan élhetünk akkor mégis harmóniában a természettel?

Mielőtt tovább olvasol, nézd meg ezt a kis videót, ami még a nyár elején készült a kertünkben. Míg a filmet nézed (és hallgatod) elgondolkodhatsz azon, hogy vajon Te mennyire élsz harmóniában a természettel és vajon mit tehetnél még azért, hogy ez a harmónia egyre inkább megvalósuljon!

(Egy kis érdekesség: a filmet a férjem készítette a telefonjával. A telefon és a gyíkok között néha alig volt 5 cm távoság… Ha szeretnél máskor is belesni a kertünkbe, akkor iratkozz fel a Manhertz Garden YouTube csatornára!)

Nos, ha harmóniában akarunk élni a természettel, akkor meg kell értenünk, hogy a tertmészetnek a részei vagyunk és nem az urai, nem az élvezői. Ez szöges ellentétben áll a gazdasági felfogással, amely úgy tekint a természetre, hogy mit lehetne onnan elvenni, felhasználni, eladni: fát, állatokat, ásványokat, vizet. Ha megértjük, hogy a természetnek a részei vagyunk és nem az élvezői, akkor megtanuljuk tisztelni azt és teljesen természetes módon vigyázunk rá. Nagyon sokat járunk az erdőbe kirándulni – főleg a Pilisben és a Bükkben – és nincs olyan alkalom, hogy ne látnánk eldobált sörösdobozt, papírzsebkendőt, cigarettacsikket, pet palackot vagy egyéb szemetet. Az, hogy nem szemetelünk, még csak a kezdet! (Elvileg ennek kellene az alaphelyzetnek lennie.)

Korábban már írtam arról, mennyire fontos, hogy gondozzuk, szépítsük a közvetlen környezetünket, hogy ültessünk fákat, bokrokat, virágokat, s ezzel tegyük élhetőbbé és szebbé a közvetlen környezetünket, ugyanakkor biztosítsunk élőhelyet és táplálékot madaraknak, hüllőknek, rovaroknak. Szerinted a gyíkjaink, hogy kerültek hozzánk? Az erdőből hoztuk őket? Dehogy is! Készült két szép – és komolyan megépített – gyíkvár a sziklakertben, ahol télire is el tudják magukat vermelni, mert a férjem úgy gondolta, hogy talán majd egyszer jönnek gyíkok, fel kell készülnünk a fogadásukra. Telt-múlt az idő és egyszer csak tényleg megjelentek! És eszük ágában sincs elmenni innen!

Ez az egyik gyíkvár, ez van közelebb a házhoz. A nagy szerelem ellenére moyt nyáron külön laknak a gyíkjaink, csak időnként időznek együtt egy kicsit. A bal oldali a papa, a jobb oldali a mama. A kép ma készült. Egy kicsit szomorúak voltak, mert napozni szerettek volna, de nem sütött a nap...

Ez az egyik gyíkvár, ez van közelebb a házhoz. A nagy szerelem ellenére most nyáron külön laknak a gyíkjaink, csak néha időznek együtt egy kicsit. A bal oldali a papa, a jobb oldali a mama. A kép ma készült. Kicsit szomorúak voltak, mert napozni szerettek volna, de nem sütött a nap…

De nem csak kertes házban élhetünk harmóniában a természettel! Ha tüzetesen megvizsgáljuk a mindennapi szokásainkat, akkor felfedezhetünk olyan dolgokat, amelyek közvetve vagy közvetlenül nem tesznek jót a környezetünknek, de amelyeken egy kis odafigyeléssel könnyedén változtathatunk. Az utóbbi hetekben, hónapokban a vízcsapból is a műanyag és nejlon zacskó mentesség folyik, persze jogosan. Vizsgáld meg, hogyan tudnál kevesebbet használni belőlük! (Mi például nemrég vettünk a műanyag kulacsaink helyett – vagy mellé – két üveg kulacsot. Az egyiket már sikerült is eltörni, de azért nem adjuk fel!)

A természetre és saját magadra vigyázol akkor is, ha nem használsz vegyszereket a mosáshoz, takarításhoz és kozmetikumként. Én gáláns egyszerűséggel az összes boltban kapható kozmetikumot és tisztítószert vegyszernek hívom (kivéve a bio és egyes natúr cuccokat), mivel ha megnézed az összetevőiket, mindegyik elsősorban vegyszereket tartalmaz. Mit kenek akkor a bőrömre, ha szépíteni akarom? Természetes olajokat, illetve a belőlük és természetes növényei vajakból saját kezüleg készített kencéket. (Arcra nagyon jó a jojoba olaj, a sárgabarackmagolaj, a kakóvaj, testre a szőlőmagolaj, vagy akár az extra szűz olivaolaj, stb.) Amit meg mersz enni, azt nyugodtan magadra is kenheted! Amit nem ennél meg, azt ne kend magadra sem, mert a bőrödön keresztül minden beszívódik és bekerül a véráramba.

Amikor még Németroszágban laktam és Marcus Schmieke Védikus Akadémiáján dolgoztam, egyik nap a vécépucolásról beszélgettünk a barátnőmmel. Mondtam neki, hogy talán könnyebb lenne tisztán tartani, ha tennénk bele vécé fertőtlenítő szert – tudod olyat, amiből minden lehúzáskor kijön valami kék lé. Kikerekedett szemmel rám nézett és azt mondta, hogy nem, ilyet nem szabad a vécébe tenni! Az érve az volt, hogy nagyon büdös lesz tőle a pöce gödör. Na itt az én szemem kerekedett ki, mire kedvesen elmagyarázta, hogy a pöce gödör bizony nem a kakitól meg a pisitől büdös, hanem attól a sok vegyszertől (mosószer, mosogatószer, vécé feltőtlenitőszer, stb.), amit beleeregetünk. Mindez valamikor az ezredforduló táján volt és mondanom sem kell, hogy azóta sem használtam ilyesmit. Marcus feleségének (és a szuper érzékeny bőrömnek és orromnak) köszönhetem, hogy egyáltalán nem használok öblítőt, mosószert is csak környezetbarátot és mosószódát. Van esetleg valami, amin Te is tudnál váloztatni a háztartásban azért, hogy természetesebbé, környezet- és emberkímélőbbé váljon?

Nagyon szeretek a kertben dolgozni. Ez az írásom kint az almafa alatt született. (Na jó, kicsit arrébb költöztem, mert az almák Damokész kardjaként lógtak a fejem fölött.) A képet nézve eszembe jutott, hogy az sem mindegy, hogy mit iszunk. Én szinte mindig tiszta vizet iszom, de itt most Józsi, a férjem egy pohár saját készítésű meggyszörpöt hozott nekem, hogy ne szomjazzak az irodámban.

Nagyon szeretek a kertben dolgozni. Ez az írásom kint az almafa alatt született. (Na jó, kicsit arrébb költöztem, mert az almák Damoklész kardjaként lógtak a fejem fölött. Látod őket jobbra a hátam mögött?) A képet nézve eszembe jutott, hogy az sem mindegy, hogy mit iszunk. Én szinte mindig tiszta vizet iszom, de mielőtt a kép készült, Józsi, a férjem egy pohár saját készítésű meggyszörpöt hozott nekem, hogy ne szomjazzak az irodámban. Ugye te sem iszol színezékes, agyoncukrozott “üdítőket”?

Mi van még? Hol lehet még kutakodni? Milyen szokásunkat lehetne még környezet-tudatosság tenni? Táplálkozás, öltözködés, közlekedés, szemétkezelés… Hát persze, hogy nem kellene annyi húst enni, nem kell mindenféle előregyártott “műkaját” enni, nem kellene minden héten új ruhát venni (csak mert akciós), nem kellene mindenhova autóval pöfögni és nem kellene elégetni a kerti hulladékot. Ez utóbbi különösen érzékeny pont nálam, ugyanis Magyarország legtisztább levegőjű falujában lakunk (legalábbis ez a marketing szöveg), de sajnos a helyiek egy része még mindig egyetlen módját látja a kerti hulladék eltüntetésének, hogy meggyújtja azt. Lehetőleg hajnalban, amikor nedves, vagy eső után, amikor szintén nedves, így még jobban füstöl és gondoskodik arról, hogy a falu szlogenje tényleg csak turista-csalogató marketing duma legyen. Pedig a szelektiív hulladék szállítás keretében korlátlan mennyiségben elviszik a kukások a zöld hulladékot is és lehetne komposztálni is. De nem. Egyszerűbb meggyújtani, mint szépen kikészíteni az utcára. És miért? Mert már a nagyanyja is égetett és különben is, ez a szokás…

Közvetlenül az otthonunkhoz kapcsolódik az is, hogy az építkezéskor, felújításkor és a berendezéskor próbáljunk a természetes anyagokra összpontosítani. A nyílászárók legyenek fából és ne műanyagból, a bútorok is legyenek fából és ne bútorlapból, a padló legyen fa és ne laminált padló. a textíliák is legyenek természetesek és az ülőgarnitúra semmiképpen ne legyen bőr – mert ugye azért valakinek meg kellett halnia…

Teljesen természetes dolog hegyvidéken, ahol sok az erdő és a fa fából építkezni. Ugyanez a fából készült ház már nem számítana környezetbarátnak az Alföldön, ahol alig van erdő, csak pusztaság, Ehhez hasonlóan, ha kőből szeretnél építkezni vagy kővel szeretnéd díszíteni a házadat, kertedet, akkor olyan követ használj, ami a lakóhelyed közelében megtalálható.

Teljesen természetes dolog hegyvidéken, ahol sok az erdő és a fa fából építkezni. Ugyanez a fából készült ház már nem számítana környezetbarátnak az Alföldön, ahol alig van erdő, csak pusztaság, Ehhez hasonlóan, ha kőből szeretnél építkezni vagy kővel szeretnéd díszíteni a házadat, kertedet, akkor olyan követ használj, ami a lakóhelyed közelében megtalálható. (A fotó Svájcban készült.)

Sok-sok terület van még az életünkben, amit meg lehetne vizsgálni, hogy mennyire környezetbarát vagy nem, mennyire van harmóniában a természettel vagy nem. Egy biztos: ahhoz, hogy egyáltalán fontosnak tartsuk, hogy harmóniában éljünk a természettel, ahhoz bizony minél gyakrabban kapcsolatba kell kerülnünk a természettel, a természet elemeivel (földdel, vízzel, levegővel), a növényekkel, állatokkal. Ha egy nagyváros közepén laksz, ahol nincs egy fa sem az utcában csak beton és tégla, akkor addig nem fogod megtudni és megérteni, hogy milyen az erdő nyugalma és gyógyító, feltöltő ereje, amíg nem mész el az erdőbe és nem tapasztalod meg te magad, milyen érzés a fák susogását, a patak csörgedezését és a madarak dalát hallgatni, mközben kellemesen hűvös is van. Amíg nem látsz élőben egy állatot: madarat, tehenet, szamarat, gyíkot, kecskét, nyulat, amíg nem simogatod meg a fejét, nem vakarod meg a hátát, addig nem fogsz elgondolkodni azon, hogy mi (vagy inkább ki) van a tányérodon.

Ha közvetlen kapcsolatba kerülünk a természettel, akkor sokkal egyszerűbb és természetesebb dolog lesz tisztelni azt, vigyázni rá és megérteni, hogy mi is a szerves és elválaszthatatlan részei vagyunk. Sőt, még a Vaszati elveit, tanításait és működését is könnyebb lesz megértenünk és nem fogjuk azt kérdezni, hogy mi közünk nekünk, magyaroknak az indiai építészethez…

Manhertz Edit

Manhertz Edit

ui: Bár nagyon szeretem a természetet, sajnos messze vagyok még attól, hogy teljes harmóniában éljek vele. Szeretnék, de műanyagba csomagolt, elkényelmesedett világunkban egyelőre nagyon nehéz… (Még az üveg kulacsot is eltörtük, pedig mennyivel finomabb abból a víz, mint a műanyagból!)

Ha van bármi ötleted, tapasztalatod, praktikád, nem csak én, hanem mindannyian nagyon örülnénk, ha egy hozzászólásban megosztanád velünk!

Neked ajánlom:

A Vaszati és az Ayurveda kapcsolata

Mint tudjuk, a különböző védikus tudományok szorosan összefüggenek egymással és természetesen a Vaszatival. Az otthonunk minőségére hatással vannak az egyes bolygók - amelyek a mozgását és hatását a Védikus Asztrológia írja le -, hatással van a zene - amiről a...

A Vaszati és az öt elem kapcsolata

A védikus tudományok (Ayurveda, Vaszati), és a védikus filozófia szerint is az anyagi világot öt durvafizikai és három finomfizikai elem építi fel. Az öt durvafizikai elem a föld, tűz, víz, levegő és éter, a három finomfizikai elem pedig az elme, intelligencia és az...

A ötödik elem…

A védikus tudományok tanítása szerint a körülöttünk lévő világot, így az otthonunkat is, öt anyagi elem építi fel. Ez az öt elem a föld, tűz, víz, levegő és az éter. Az első négy elemmel a nyugati természettudomány is foglalkozik, az éter elem viszont egy kicsit...

A nyugalom és a kreativitás elemei

A leggyakoribb és egyben legsúlyosabb Vaszati hiba, hogy felborul otthonunk statikus tengelynek az egyensúlya. Statikus tengelynek az északkeletet délnyugattal összekötő tengelyt nevezzük. Ideális esetben az északkelet könnyű és nyitott, valamint van itt valami, ami a...

Víz a lakásban és a kertben

A Védikus tudományok (Ayurvéda, Vaszati) öt alapvetõ durvafizikai elemet különböztetnek meg, melyekbõl testünk és a minket körülvevő élő vagy élettelen tárgyak felépülnek. Ez az öt elem pedig a föld, tűz, víz, levegő és az éter. Az Ayurvéda, azaz a védikus...

Szürke – tényleg komor?

A szürke színre gondolva gyakran a komor, ködös novemberi hangulat jut az eszünkbe, éppen ezért csak félve, vagy egyáltalán nem merjük haszálni az otthonunkban. Ha pedig a szürke barnával társul - az már kész katasztrófa. Legalábbis így hisszük... Ennek azonban nem...

Hova tűnt a fa és a fém?

Legutóbb azzal az öt durvafizikai elemmel foglalkoztunk, melyből a védikus tudományok szerint az anyagi világ és a testünk felépül. (Egy videót is készítettünk erről, ha még nem láttad, ide kattintva meg tudod nézni. >>) Az ayurvéda (védikus orvostudomány)...

Hogyan jelenik meg a föld, mint elem az otthonunkban?

A védikus világszemléletben és tudományokban igen nagy szerepe van a földnek. Gondolhatunk itt a Föld bolygóra, ahol élünk, a termõföldre, vagy a földre, mint elemre, mely egyik fontos alkotó eleme mind az Ayurvéda, mind a Vaszati tudományának. Különös tisztelet övezi...

A tűz ereje az otthonunkban

Az utóbbi időben többen is kérdeztetek a délkelettel, a tűz területével kapcsolatban. Nem mindig egyszerű ugyanis megérteni, hogy mikor túlságosan erős a tűz, mikor gyenge és mikor mondjuk azt, hogy teljesen rendben van. A Vaszati szerint a tűz területe otthonunk...