Egy Vaszati kert legfontosabb elemei a fák. Főleg most, hogy egyre forróbbak és szárazabbak a nyarak, kiemelkedően fontos, hogy a kertünkben minél több, árnyékot adó fa legyen. A lombhullató fák előnye, hogy télen átengedik a napfényt, míg nyáron kellemes, hűsítő árnyékot adnak.

A Vaszati tanításaid is tartalmazó védikus írások azt mondják, hogy azok a fák a legkedvezőbbek a kertben, amelyek virágoznak. Ha még gyümölcsöt is adnak, az még jobb. Most egy olyan fát szeretnék bemutatni neked, amely sok-sok apró, illatós virágával hívja fel magára a figyelmet. Virágzáskor az egész kertben érezhető az édeskés illata, mely a méhek és dongók számára maga a terített asztal.

Ez a fa a japán sztóraxfa, vagy japán hóvirágfa (Styrax japonicus). Május második felében virágzik. Pár nappal ezelőtt készítettem róla egy rövidke videót és még most is, amikor e sorokat írom, teljes pompájában virágzik.

 Ez a fát kisebb és nagyobb kertbe egyaránt ültetheted. A várható magassága 8 méter. Ha nagyobb a kerted, azt javaslom, hogy ne pont a délnyugati területre ültess, oda mehet ennél nagyobb növésű fa is.

Emlékeztetőül: a telkünk délnyugati részére ültetjük a legmagasabbra növő fákat, délre és nyugatra szintén mehetnek nagyra növő fák, délkeletre már valamivel kisebbek, északnyugatra szintén kisebbek és laza, szellős szerkezetűek ideálisak.

Nálunk a nyugati, délnyugati terület előterében van ez a fa, a kert Brahmasztánjának a délnyugati részén. Érdemes olyan helyre ültetni, ahol szépen érvényesül, mert tényleg nagyon szép! Ha egy pihenőhely is van a közelében, az még jobb, mert virágzáskor kifejezetten kellemes illatot áraszt, kellemes a közelében üldögélni.

Ha szeretnél egy igazán szép fát a kertedbe, a japán sztóraxfát szívből ajánlom.

Manhertz Edit

Neked ajánlom:

Nagyon szeretem a fákat és az erdőt. Ráadásul a nyarak egyre melegebbek, napközben nehéz a hőséget árnyék nélkül elviselni. Korábban már beszéltünk róla, hogy a kertünk délnyugati részére telepítettünk egy erdőt, amelynek az eredeti célja a délnyugati terület lesúlyozása volt. Időközben azonban – ahogy a fák megnőttek – lett egy kedvező mellékhatása: nyáron kellemes, árnyékos területté vált, ahová elmenekülhetünk a perszelő nap hője elől.

Most, hogy eljött az ősz és vele együtt a faültetés ideje, természetesen hozzánk is érkezett új facsemete, s vele együtt megérkezett egy komoly dilemma is: hogyan alakíthatnánk a kertünket igazi erdőkertté úgy, hogy közben a Vaszati elvei se sérüljenek? Az erdőkertben – egy természetes erdőhöz hasonlóan – a fák dominálnak, de ezek úgy vannak telepítve, hogy alattuk más növények (cserjék, öldségek, bokrok, virlágok) is megéljenek. Vajon lehetséges ez egy Vaszati kertben?

Ebben a videóban erre a kérdésre keresem a választ és közben azon igyekezem, hogy másoknak is meghozzam a kedvét az őszi faültetéshez, vagy akár egy erdőkert kialakításához. (Ha nem jelenne meg a videó, ide kattintva meg tudod nézni a YouTube-on.)

Bízom benne, hogy miután megnézted a videót, kedvet kapsz ahhoz, hogy még az idén elültess néhány fát a kertedben!

A fák helyének kiválasztásakor mindenképp tartsd szem előtt, hogy a nagyra nővő fák legjobb helye délen, délnyugaton és nyugaton van.  Ha a kertednek ezekre a területeire ültetsz fát, akkor nem csak a kertedet szépíted, hanem egyúttal Vaszati korrekciót is végzel.

Két nagy kedvenc egy képen: Balról a japán sztóraxfa, mely nyár elején tele van rengeteg apró rózsaszín virággal. Jobbról az amerikai ámbrafa, mely különleges formájú leveleivel és őszi lombszínével díszít.

Ha nincs már a kerted délnyugati részén hely és kedvet kaptál az erdőkerthez, ültethetsz fát máshová is, de arra mindenképp figyelj, hogy az északról és keletről érkező energiaáramlások szabadon bejuthassanak a kertedbe. Ezekre az égtájakra inkább bokrokat, kisebb cserjéket, esetleg alacsonyra nővő, vagy törpe fákat ültess.

Ha van kedved, kérlek írd meg hozzászólásban, hogy Te milyen fát ültetsz az idén és a kertednek mely területére!

Jó kertészkedést!

Manhertz Edit

Neked ajánlom:

A minap olvastam egy cikket arról, hogy Németország egyik tartományában felvetődött, hogy betiltanák a családi házak körüli kertek kaviccsal, betonnal vagy aszfalttal borítását, helyette kötelezővé tennék, hogy aki családi házban él és kerttel rendelkezik, az bizony kertészkedjen. Erre talán sokan felszisszennek, de én személyesen egyetértek a javaslattal!

Sajnos az elmúlt években, évtizedekben különösen a modern, minimalista kinézetű házak környezetében eléggé elterjedt az, hogy a kertnek a szükségesnél nagyobb részét borítják térkővel vagy kaviccsal. Ennél egy fokkal jobb (de messze nem tökéletes) a „fű-tuja” kert, ahol a fantáziadús kerttervezés megáll ott, hogy a kertet lefüvesítik és a szomszéd felől vagy az utca felől ültetnek egy sor tuját (ami a legtöbbször valójában hamisciprus).

Ez utóbbinál legalább van zöld terület, de lássuk be, egy pázsit gondozása rendkívül víz igényes, műtrágya igényes (sőt, sokan még gyomírtózzák is, nehogy megjelenjen benne a pitypang vagy a százszorszép), tehát egyáltalán nem környezetbarát. A tujasövény pedig – hogy is mondjam – nélkülöz minden fantáziát… Ha a nyár olyan szinten aszályos, mint az idei, akkor a tulajdonos választhat: vagy locsol minden nap, vagy hagyja a gyepet kiégni, elsárgulni – a tujával együtt. A szomszédos házakat figyelve – egy kivételével – mindenhol kiégett a gyep (hurrá, legalább nem kell 7-800 Forintos benzinnel nyírni hetente), ahol nem égett ki, ott viszont minden este beindul az automata öntözőrendszer, ami csapvízről üzemel. (Hatalmas költség és ivóvíz pazarlás.)

A fenti képet egyébként az idén nyáron készítettem, de nem itthon, hanem Svájcban, ahol az egyhetes ottlétem alatt többször is eleredt az eső, míg itthon egy csepp sem esett. Hozzáteszem, még Svájcban is panaszkodtak az idei száraz és meleg nyár miatt, ennek ellenére a legelők szép zöldek voltak és a tehenek boldogan legelésztek hatalmas kolomppal a nyakukban.

Érdekes módon a legtöbb tehén nagyon magasan legelt, főleg esténként, egészen felülről hallottuk a kolompolásukat. Ő sem kivétel: egész magasra fel kellett menni egy libegővel, hogy aztán tovább kaptatva felfelé a hegyen, végre találkozhassunk.

Ha ismersz egy ideje, jól tudhatod, hogy mindig is a buja kertek híve voltam. Tavaly nyáron írtam is erről és egy kis videón is megmutattam, hogy a mi kertünkben – természetesen délnyugaton – van egy kis erdő, amit mi telepítettünk. Az elmúlt napok-hetek őrült eseményei után (amelyek megkoronázása az volt, hogy ezentúl mindenféle szabály és korlátozás nélkül lehet erdőt írtani), egyre fontosabbnak tartom, hogy legalább a házunk körül alakítsunk ki egy olyan mikrokozmoszt, egy olyan milliőt, amely élhetőbbé teszi a környezetünket.

Nincs rajta mit szépíteni, az időjárás egyre szélsőségesebb: a nyarak egyre forróbbak, aszályosabbak. Ha esik az eső, az gyakran túl hírtelen, felhőszakadás formájában érkezik, ami ellen – a szárazsághoz és hőséghez hasonlóan – szintén védekezni kell. A lebetonozott, vagy csak fűvel borított kertek nem védenek sem a hőségtől, sem a szárazságtól, sem a hirtelen esőtől, de még a téli hidegtől sem!

Nos, ha van kerted, fogadj meg tőlem néhány jó tanácsot, amelyeket az előttünk álló őszi ültetési időszakban akár meg is tudsz valósítani.

1.) Ültess minél több fát, bokrot, cserjét! Az otthoni erdő legjobb helye dél, délnyugat és nyugat (itt lehet dzsungelesíteni a kertet), de nyugodtan ültethetsz fákat – kisebbeket, ritkábban – északnyugatra és délkeletre is. Nálunk például északnyugaton nyírfák vannak (három darab fehértörzsű himalájai nyír), a délkeleti sarokba pedig vörös levelű és piros virágú díszalmát ültettünk egy piros virágú galagonya társaságában. (Sajnos a díszalma kicsit ránőtt a galagonyára, emiatt kordában kell tartanunk, de mindkettő nagyon szép, mikor tavasszal virágzik. A díszalmán pedig sok-sok pici almácska terem, amire télen jönnek a rigók és időnként egy-egy őz is.

Pirosvirágú díszalma a kert délkeleti sarkában virágzáskor.

Egyedül az észak, északkelet és a kelet az, amit nem kell nagyon leterhelni fákkal, de még északra és keletre is találhatsz olyan növényeket (pl. bokrokat), amelyek hozzájárulnak a kert jobb mikroklímájához.

A kert fásítása, erdősítése nem csak a nyári hónapokban fontos! Mérések igazolják, hogy hideg időben a fák törzse körül melegebb van – ez az oka annak, hogy az állatok szeretnek éjszakára a fa tövébe húzódni. S ami még fontos a fákkal kapcsolatban: oxigént termelnek, megkötik a port, a széndioxidot (ez utóbbi szükséges a fotoszintézishez) és rengeteg állatnak (madaraknak, rovaroknak) nyújtanak élőhelyet.

Tipp: a lombhullatók és az örökzöldek aránya a kertben legyen nagyjából 70% – 30% a lombhullatók javára. Ha a ház közelébe is ültetsz fát (pl. a déli, délnyugati oldalára), akkor az nyáron árnyékot vet a házra is és a teraszra is (sajnos még mindig sok a délnyugati terasz), télen viszont, amikor már lehullottak a levelek, beengedi a házba a napfényt. A ház környékére tehát mindenképp lombhullatót ültess!

2.) Ha már szóba került az észak, északkelet és a kelet: minden bizonnyal tudod, hogy ez a három égtáj a kerti tó legjobb helye. Mi tavaly nyáron szántuk rá végre magunkat, hogy megépítjük a tavunkat, ami bár még nincs tökéletesen kész, de már most érezzük, hogy milyen sokat ad hozzá a kerthez!

Először is gyönyörű, ahogy megcsillan a napfény a vízen és a nagy víztömeg – amely folyamatosan párolog – az erdőhöz hasonlóan kellemesebbé teszi a kert klímáját. (Persze, ha tűz a nap, akkor meleg van a tó környékén, de valahogy a víznek köszönhetően sokkal elviselhetőbb, mint anélkül lenne.)

Már a nyár elején virágoztak a tavirózsák, amelyeket anyósomtól telepítettünk át hozzánk.

A tavat rendkívüli módon szeretik az állatok: rengeteg madár jön inni, fürödni. A legnagyobb örömünk, hogy végre a fecskéket is meg tudjuk itatni! Ezenkívül már az első nyáron érkezett néhány béka, akik úgy döntöttek, hogy itt rakják le petéiket. Bár a többezer ebihal zöme eltűnt (fogalmunk sincs hova, valaki minden bizonnyal megette őket), azért már láttunk néhány pici békát a tó partján, akiknek sikerült kifejlődniük.

Rengeteg rovar, méhecske is érkezik inni és igen gyakran nálunk isznak a szomszédok cicái is. Kerítés híján pár napja egy kutyus is felfedezte magának a tavat, teljesen be volt zsongva: ivott, fürdött, csapkodta a vizet…

Ő Süti, a közelben lakik és felfedezte magának a tavat. (Szerencsére ritkán szokott kiszökni, így nem lesz állandó vendég…)

Most, hogy már saját tapasztalatom is van a kerti tóval kapcsolatban, tényleg csak ajánlani tudom, hogy építs egyet a kertbe – persze csakis olyan égtájra, ahol a Vaszati szerint is kedvező! Ha van egy kis időd és ügyességed, akár saját kezűleg is megépítheted, vagy szakemberre is bízhatod. Mi a tófóliázást bíztuk szakemberre. (A tó építésének folyamatát ide kattintva nyomon követhetted. A következő videó pont a tófóliázásról fog szólni.)

3.) A következő tippem, hogy legyen a kertben valami ehető is! Ez lehet néhány könnyen kezelhető gyümölcsfa (pl. meggy, szilva, alma), lehet gyümölcsöt adó bokor (áfonya, fanyarka, málna, szeder, ribizli) és persze létrehozhatsz egy kis veteményest is. Előbb-utóbb kitapasztalod, hogy mi az a növény, ami könnyen megterem nálad és mi az, amivel nem érdemes időt tölteni.

4.) Hozz létre dús aljnövényzetet talajtakarók segítségével! Ez több okból is fontos: eltakarja a csupasz föld területeket, így kevésbé jön ki a gyom, kevesebbet kell locsolni, mivel a talajtakaró segít nedvesen tartani a talajt. Ráadásul még szép is.

A kertünkben – főleg az erdős részen – kialakult néhány olyan ágyás, ahol szinte már egyáltalán nem kell gyomlálnunk. (Ez is fontos szempont, mert a gyomlálás nagyon fárasztó és időigényes tevékenység. Általában nem szeretjük.) Ezekben az ágyásokban vannak bokrok, rózsák, évelők és szépen befedte a talajt néhány talajtakaró növény, mint például terülő kecskerágó félék, meténgek, stb. Még most, ebben a rettenetes szárazságban is jól néznek itt ki a növények, mivel a talajtakarók hűvösen, nedvesen tartják a talajt.

Az ibolya az egyik kedvenc talajtakaró növényem. Ezek a tövek a szüleim kertjéből származnak. Nagy virágú, nemes ibolyák.

5.) Az utolsó tippem pedig az, hogy olvass vagy nézz videókat az ökologikus, leginkább a permakultúrás kertészkedésről, illetve az erdőkertekről! Az én kedvenc könyvem a Gaia kertje, amely a permakultúrás kertészkedést mutatja be közérthetően, sok-sok megvalósítható ötlettel. A permakultúrás kertészkedés egyik fő célja pont az, hogy olyan fentartható kerteket hozzunk létre, amelyek szépek, kevés munkát és kevés energiát (pl. öntöző víz) igényelnek.

Ezzel a néhány tippel az volt a fő célom, hogy felhívjam a figyelmedet arra, hogy az, hogy milyen környezetben élünk, mennyire elviselhetetlen a hőség nyáron, mennyire friss a levegő és mennyire szemet gyönyörködtető mindaz, ami körülvesz minket, elsősorban (de legalábbis nagy mértékben) rajtunk múlik.

Még ha nem is laksz a legszebb, legzöldebb utcában, akkor is létrehozhatsz egy kis oázist a házatok körül. (Társasház körül is!) Mi például a falunak egy olyan részén lakunk, ahol még mindig sok a beépítettlen üres telek, s ezeken a telkeken nincsenek fák, nincsenek parkosítva. Ezekhez a telkekhez viszonyítva tényleg egy kis oázist hoztunk itt létre, amit szerencsére nem csak mi élvezünk, hanem a környék állatai, elsősorban madarai is.

Ő a szomszédunk cicája. Ő is nagyon jól érzi magát nálunk, különösen a tó környékét kedveli. (Szerencsére a madarakat nem bántja.)

Ha már ez a nyavajás új rendelet az erdőírtásra buzdít, mi azért is ültessünk minél több fát a kertünkbe és ha az önkormányzat engedi, az utcára is! A környezetünk szépítésén és mikroklímájának a javításán túl, határozottan jó hatással lesz a hangulatunkra, a kedvünkre, s összességében az egész életünkre, életminőségünkre – főleg, ha még a Vaszati elveit is betartjuk. Csak hasonlíts össze egy betonozott, térkövezett, kaviccsal teleszórt kertet, vagy egy fű-tuja kertet egy változatosan, vegyesen és gazdagon beültetett „cottage” kerttel, vagy akár egy arborétummal, vagy egy erdővel… Vajon hol érzed magad jobban?

Manhertz Edit

ui: Nézd meg az egy évvel ezelőtt készült videót az otthoni erdőnkről!

.

Neked ajánlom:

Mindig is szerettem a szobanövényeket. Hiányukat egyből észreveszem, még akkor is, ha a lakótér egyébként ízlésesen van berendezve. A természetet, az életet képviselik, nélkülük még a legszebb lakás is olyan kopár és élettelen, mint a sivatag.

Az egészséges szobanövények azonban nem csak a szemnek és a léleknek kedvesek, de kifejezetten jó hatással vannak a szoba levegőjére is azáltal, hogy oxigént termelnek és némelyikük még a levegőt is tisztítja. Biztosan emlékszel tanulmányaidból, hogy a növények a fotoszintézis során szén-dioxidból oxigént állítanak elő. A lakásban folyamatosan termelődik szén-dioxid, hiszen ki-be lélegzünk. A növényeink megörülnek ennek a szén-dioxidnak, és oxigént állítanak elő belőle, aminek viszont mi örülünk.

Nem teljesen normális dolog gerlét tartani a szobában, de ha mégis úgy alakul, szivesen fog üldögélni a fikusz tövében vagy valamelyik ágán

Gondoltad volna, hogy a növények fontosságára még a NASA is felfigyelt? Egy tanulmányt készítettek arról, hogy mely növények leginkább alkalmasak az űrhajó levegőjének tisztítására. Az általuk felsorolt növények amellett, hogy megkötik a szén-dioxidot, és oxigént termelnek, jelentős mennyiségű benzolt, formaldehidet, illetve triklóretilént tudnak kiszűrni a levegőből. Ezek mind-mind az egészségre káros vegyületek, amelyek egykönnyen jelen lehetnek a lakásunkban vagy a munkahelyünkön.

Következzen most a NASA által különösen ajánlott növények listája. (Forrás: Wikipédia)

• Borostyán (repkény) (Hedera helix)
• Zöldike (csokrosinda) Chlorophytum comosum)
• Hegyescsúcsú futóka, vagy Szobai futóka, Szcindapszusz (Epipremnum aureum)
• Vitorlavirág (Spathiphyllum ‘Mauna Loa’)
• Rákvirág (Aglaonema modestum)
• Bambusz- vagy gyompálma (Chamaedorea sefritzii)
• Anyósnyelv (Sansevieria trifasciata ‘Laurentii’)
• Kúszó filodendron (Philodendron oxycardium, szin. Philodendron cordatum)
• Filodendron (Philodendron bipinnatifidum, szin. Philodendron selloum)
• Elefántfül filodendron (Philodendron domesticum)
• Tarka sárkányfa (Dracaena marginata)
• Illatos sárkányfa (Dracaena fragans ‘Massangeana’)
• „Janet Craig” sávos sárkányfa (Dracaena deremensis ‘Janet Craig’)
• „Warneckii” sávos sárkányfa (Dracaena deremensis ‘Warneckii’)
• Csüngőágú vagy kislevelű fikusz (Ficus benjamina)
• Gerbera (Gerbera jamesonii)
• Krizantém vagy margitvirág (Chrysantheium morifolium)
• Közönséges szobafikusz (Ficus elastica)

Ha úgy találod, hogy kevés növény van a lakásodban – vagy egyáltalán nincsen – érdemes ezt a listát magaddal vinni a virágboltba vagy a kertészetbe és olyan növényt választani, amit még a NASA is ajánl. Természetesen választhatsz más növényeket is, de ezek közül mindenképpen legyen néhány az otthonodban!

Az egyik legigénytelenebb szobanövény a szobai futóka rajta van a NASA listáján is!

A növények elhelyezésénél mindenképpen vedd figyelembe azok igényeit (párás vagy száraz levegőt kedvelnek, sok napsütést igényelnek, vagy inkább szűrt fényre vágynak, stb.), valamint a méretüket. A nagyobb növények kerüljenek lakásnak olyan területeire, aminek súlyosnak kell lennie, ahol megtalálható a föld elem (dél, dényugat, nyugat), míg a kisebb növényeket a lakás bármely pontján elhelyezheted.

Pár nappal ezelőtt írta a Facebookon valaki, hogy úgy hallotta, hálószobába nem lehet növényt tenni. Ha mindazt végiggondoljuk, amit a NASA állít a szobanövényekről, úgy gondolom, nem kérdés, hogy a hálószobában is nyugodtan lehetnek szobanövények.

Amire viszont figyelni kell, az a rendes gondozás, a növények rendszeres portalanítása, valamint a talajának az egészsége. Ha nem megfelelően locsoljuk a növényt, előfordulhat, hogy a talaján penész jelenik meg. Ilyen esetben azonnal el kell távolítani a penészes földet, a növényt pedig friss – jó minőségű – virágföldbe kell ültetni.

Manhertz Edit

ui: Az, hogy szobanövények legyenek a lakásunkban olyannyira fontos, hogy a Vaszati 27 napos programjában egy egész napot szánunk rájuk.

Hóesésben – nálunk jelenleg is esik – a hólapátoláson kívül nem igazán tudunk mást csinálni a kertünkben, de tervezgetni már lehet! Sőt, ha most kimész az udvarra, az összefüggő hó alatt gyönyörűen kirajzolódik a kerted struktúrája.

Remélem, hamarosan újra látjuk a tavasz hírnökeit!

Most meg tudod vizsgálni, hogy a kert délnyugati része kellően védett-e, vannak-e ott nagy fák, sűrű bokrok. Ha csupa lombhullató cserje van délnyugaton, akkor a téli időszakban meglehetősen nyitott és könnyed lehet a délnyugat. Érdemes tehát végiggondolni, milyen örökzöldet lehetne még odaültetni. Egy fenyőt, esetleg egy tiszafát, amit szükség estén nyírni is lehet? Esetleg valamilyen gyorsabban növő örökzöldet, hogy minél hamarabb érezhesd a védelmező hatását délnyugaton?

Vizsgáld meg, hol van túl sok növény, hol van túl kevés.

Most meg tudod azt is nézni, milyen a telek északkeleti és középső része. Ha túl sok ezeken a részeken a fa, az sajnos nem túl szerencsés. Nehezen írom le, de végig kell gondolni, hogyan lehetne az északkelet és a Brahmasztan növényzetét egy kicsit megritkítani. Talán egy-két fiatalabb cserje még alkalmas arra, hogy kiásd és átültesd valahova máshova.

A szép, havas kertedet nézegetve azon is elgondolkodhatsz, vajon van-e olyan területe, ahová elférne egy kerti tó és még a Vaszati szempontjából is kedvező helyen lenne. Vizsgáld meg a kert északi, északkeleti részét. Létre tudnál hozni itt egy kis tavat? Esetleg egy madáritatót? Tavat tehetsz még a keleti terület északkelethez közel eső részére, illetve az északnyugati területre is.

Bizony, ezt az idén fotóztam. Remélem, hamarosan újra látom őket…

Szeretnél saját gyümölcsöt szüretelni a kertedből? A mostani csupasz kert arra is alkalmas, hogy megvizsgáld, hová lehetne valamilyen gyümölcsfát vagy gyümölcsbokrot ültetni.

Attól függően, hogy a gyümölcsfát milyen alanyra oltják, a termete lehet egészen nagy, közepes vagy kisebb is. A meggyfák általában nem nőnek túl nagyra, ezeket lehet akár délkeletre is ültetni. A sárgabarack szép nagyra nő, lehet délen vagy nyugaton. Általában a cseresznyefa az, ami nagyra és magasra nő, nagyon jó helye lehet délnyugaton.

Bármilyen gyümölcsöt választasz, mindenképpen kérdezd meg a kertészetben, hogy várhatóan mekkorára fog nőni és aszerint válaszd ki számára a legjobb helyet.

Most még csupaszak az ágak, de remélem, hamarosan virágozni kezd a barackfa. (Tavalyi fotó…)

Ha csak északon vagy keleten van már hely, akkor válassz valamilyen gyümölcsbokrot: málnát, ribizlit, áfonyát, vagy pedig oszlopos gyümölcsfát. Tavaly én is ültettem 3 darab oszlopos almafát az északnyugati terület északhoz közel eső részébe. Nagyon kiváncsi vagyok, hogy az idén fog-e már teremni. Oszlopos vagy egyéb kis termetű gyümölcsfákat, gyümölcsbokrokat még dézsában is lehet nevelni, tehát ha nincs kerted, de van jó nagy erkélyed, megpróbálkozhatsz velük. Egy kicsit fantáziadúsabb annál, mint telerakni az erkélyt cserepes tujákkal… Csak arra figyelj, hogy olyan gyümölcsöt válassz, ami erre alkalmas, illetve ami önbeporzó.

Pár éve sokat gondolkodtam azon, hogy hol legyen a zöldségeskert. Fontos ugyanis, hogy ez a terület minél több Napfényt kapjon. Éppen ezért olyan területet kellett választani, ahová már nem ér el a délre, délnyugatra ültetett nagy fák árnyéka. A választás az északnyugati területre esett, annak is az északhoz közel eső részére. Ezt a területet ugyanis hosszú ideig éri a Nap.

Javaslom, hogy használd ki még ezt a néhány „téli” napot és tervezd meg, milyen átalakítások lesznek idén a kertedben, mert ha végre beindul a szezon, akkor már nem nagyon lesz idő tervezgetni…

Manhertz Edit

ui: Ha szeretnél még többet olvasni a Vaszati és a kert kapcsolatáról, itt találod a korábbi írásaimat. >>

Neked ajánlom: